Szívedben csörgedező patakként a törődés,
egyre magabiztosabban arra ösztökél,
hogy mit tegyél érte soha nem volt őrlődés,
megjelenik általad amit vonz a törődés.
Ünnepkor túlcsordul szívben az ami,
higgy nekem te vagy az egyetlen aki,
a csendből könnyező kacajt hasít,
csengőszóval mosolyfestésre tanít.
Hiszen ugyanaz az álmunk,
szeretet ege alatt egymás felé állunk,
érzelem csillagára meghitt pillantás ámul,
a gondoskodás karja feléd is tárul.
Boldog karácsonyt;
hangozza a szó, ami feléd szál,
kellemes ünnepeket:
csörgedezi az őszinte kívánság.
