Én vagyok az árnyékod,
aki az ágyad alatt lappang,
ablakon túli szempár,
amely a lelkedig ellát,
rémálmodból szőtt kabát,
mind én vagyok,
ahogyan a kéz a válladon,
gondolataid peremén táncolok,
idegeid húrjait vajon ki pengeti,
kacagva szalad a libabőr,
rémdalt játszanak borús érzelmeid,
mind voltam és leszek itt,
ha elfejtesz is várok rád idekint,
jó éjszakát kívánhatsz,
menekülőútra mégsem számíthatsz,
megtalállak amint a leggyengébb,
én a mosolyod mögötti rémkép.