Dörög és tombol, őrjöng, mintha fájna,
majd elcsitul akár tónak vize, tükörré válva,
most talán még hideg cseppekkel szórja haragját,
de pislogsz, és már forróság mutatja mosolyát,
rettentő szélsőség, akár parázsló szív és békesség,
hogyan s mi úton jutott el eddig a válasz tudott,
a kérdést feltenni régen mégsem meri senki.
