Tiltott pillantás

1.

-Azok alapján, amiket elmondtál, megint csak azt tudom mondani, hogy kezdem nem szeretni Eriket. Szerintem már épp itt lenne az ideje, hogy véget vessetek ennek az egésznek. De úgy igazából, nem úgy, ahogy mindennap szoktatok. Nem lesz ez így jó, hidd már el végre, hogy én csak jót akarok neked. Mégis meddig akarod még eltűrni, hogy parancsolgat neked és semmibe vesz téged? Ez  már régóta nem működik köztetek, nyuszi. Én a helyedben biztos, hogy nem tűrném el, hogy így beszéljen velem bárki is, főleg nem egy pasi... -magyarázta Viki,  miután elmeséltem az újabb veszekedésünket Erikkel.

Igen, igaza van, tudom. Minden egyes nap össze tudunk veszni valami apróságon. Általában olyan dolgok miatt haragszik meg rám, mint például egy séta a barátaimmal, vagy akár azért is, ha napközben nem reagálok rögtön az üzeneteire. 11.-es diákként elég nehéz lenne minden pillanatban a telefont nyomkodni, arra várva, mikor ír a barátom. Főleg így, az év eleji hajrá közben, amikor szinte minden nap tanulnom kellene valamire.

Persze, jobb lenne szakítani vele, mert nyugodtabb lenne az életem nélküle, de ez a másfél év mégiscsak hosszú idő. Az ember ennyi idő alatt hozzászokik a másikhoz, és nehéz még az elválás gondolata is. Erik szerves része lett már a mindennapjaimnak. Jól esik, hogy van kinek elmesélni a velem történteket, hogy van, aki segítsen, ha problémám van, hogy van valaki, akire a nehéz helyzetekben gondolhatok...
Igaz, csak a hétvégéket töltjük együtt, mert a munkája miatt távol kell lennie innen, mégis olyan, mintha mindennap együtt lennénk. Talán azért, mert 5 percenként kapok egy üzenetet tőle ...?!

-Hé, nyuszi, zavarlak? Vagy azért jöttél, hogy egész este csak magad elé bámulj? Mindjárt itt lesznek Lilláék. Kicsit próbálj meg mosolyogni. Minden oké lesz. -próbált megvigasztalni Viki.
-Oké, csak tudod... Igazad van... Ideje lenne szakítanunk Erikkel. Lehet, hogy tényleg semmi értelme már ennek a kapcsolatnak... -kezdtem volna bele, de ekkor egy ismerősnek tűnő hang szólalt meg a hátam mögött, félbeszakítva ezzel mondatomat.