🔹III / 19. rész🔹

5.5K 237 14
                                    

-Szia. -suttogta zavartan.
-Szia. -köszöntem én is, ezután kínos csend telepedett a szobámra.
Néhány perc múlva megdícsérte a szobámat, mire mindketten nevetni kezdtünk. Még nem igazán járt itt, azt hiszem most látja először... Ha tudtam volna, hogy jön, kicsit kitakarítok...
Közelebb léptem hozzá egy lépést, majd ő is hozzám. Váratlanul megcsókolt, én pedig lassan viszonoztam. Mennyire hiányzott már a csókja... és ez az illat... Imádom.

-Hiányoztál. -suttogta ajkamra.
-Te is. Nagyon. -bújtam hozzá olyan szorosan, amennyire csak tudtam.
-Tetszik az ajándékom? -mutatott a földön heverő átlátszó tartóra, amelyben a gyönyörű virágom volt.
Mosolyogva bólintottam, majd én is elővettem a neki vásárolt apróságokat.

Mosolyogva bólintottam, majd én is elővettem a neki vásárolt apróságokat

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-A kedvenc képem. -húzta végig ujját a képkereten, majd megcsókolt.
-És a kedvenc idézeted. -mutattam a párnára. Olyan szorosan ölelt magához, hogy azt hittem összetörnek a csontjaim. Fejemet a nyakához helyeztem, karjával szorosan fogta derekamat.

-Szeretlek, drága kicsi Míra. -suttogta fülembe hirtelen. Hű, ez elég váratlan volt... Kivontam magam az öleléséből és megálltam szembe vele.
-Uh... Bocs... Ez... Ez korai volt? -nevetett zavartan, mire mindkét kezemmel megfogtam enyhén borostás arcát.
-Én is szeretlek, Szilárd. -mondtam őszintén, szemébe nézve, majd újra megcsókoltam.

Ő a második ember az életemben, akinek ezt mondom. Úgy érzem, hogy ez komoly, ami köztünk van. Érzem, hogy fontos vagyok neki. És ő is nekem...
Az ágyamon fekve, összebújva beszélgettünk egész éjszaka.
Hajnal 4-5 lehetett, amikor erkélyemen keresztül távozott a lakásból. Sokat forgolódtam, gondolkodtam mikor már egyedül voltam. Vajon működni fog köztünk ez a dolog? Milyen lesz a "távkapcsolat"? És vajon komolyan gondolta, hogy szeret engem??

A vasárnapot a családdal töltöttem. Egész álló nap filmeket néztünk, na meg ettünk. Nálunk általában erről szól a karácsony.
Ez a karácsony sokmindenben másabb, mint az eddigiek. Tavaly Erik itt volt köztünk.... A nagyiék és Zoli viszont nem. És Szilárd, valamint Zénó sem volt az életem része. Na meg Peti még a legjobb barátom volt... De mindegy, az már a múlt. A múltat nem tudjuk már visszahozni...

Holnap átjönnek a barátaim, köztük Zénó is. Karácsony második napján mindig csinálunk egy  közös ebédet. Nagyon várom már, hiszen régen lógtam már velük.
Általában az étteremből rendeltünk ételt, de most úgy döntöttünk, hogy mi magunk készítjük el.

Hétfő reggel korán ébredtem családom többi tagjával együtt. Gyors reggeli után a konyhában gyűltünk össze. Nagyi neki látott kalácsot sütni, míg papi a burgonyát hámozta meg. Mikor befejezte, neki állt a halászlénak. Anya a húst készítette el, mi apával francia- és kukoricasalátát dobtunk össze, Zoli addig az étkezőasztalt húzta szét, és behozta a pótszékeket. Mivel hamar elkészültek a salik, nekiláttam teríteni.
Fekete asztalterítővel fedtem az asztalt, melyre egy kicsivel kisebb, hófehér csipketerítő került. Fehér színű tányérokra fekete leveses tányér került, elé pedig pezsgős-, valamint vizespohár.
11-re elkészült a halászlé, a burgonyapüré, a sült hús, a salik, na meg a nagyi féle citromos sütemény. A barátaim azt mondták fél 12-re jönnek, így mindenki rohant készülődni.

A nagyitól kapott fekete ruhámat vettem fel, de túlságosan gyászos kinézetem lett tőle, ezért feldobtam egy csipkés piros övvel a derekát. Felvettem az új nyakláncomat, hajamat pedig kontyba rendeztem. Halvány smink, felhúzom az itthoni kis mamuszomat, és kész is vagyok.

Ugyan Szilárd ma Flórával van, de azért készítettem neki egy fényképet a tükörben magamról, biztos jól fog esni neki, hogy gondolok rá.
"Szép napot, drága.❤" -írtam a kép után, majd felkaptam a mozijegyeket és lementem a lépcsőn. Már az egész család kész volt, így lőttünk néhány családi, karácsonyi szelfit.

Fél 12-kor csengettek. Minden barátom egyszerre érkezett meg hozzánk. Hoztak bort, bonbonokat, pezsgőt, aprósüteményt, valamint néhány csillagszórót a fára.
Anya boldogan vette át az ajándékot, majd újra eltűnt a konyhában. Mi a nappaliban ülve beszélgettünk, mindenki jól elvolt mindenkivel.

-Srácok, köszönöm szépen az ajándékot, nagyon jól esett. -álltam fel, mire mindenki érdeklődve fordította felém figyelmét.
-Hát, tessék, az én ajándékom nektek. Boldog karácsonyt mindenkinek. -adtam át egyesével az ajándékokat. Viki először nem értette, miért kap 2 jegyet, de aztán elmagyaráztam, hogy Viktoré a másik. Természetesen magamnak, és bátyámnak is vettem mozijegyet, ha már mindenki ott lesz.
Zénó zavartan köszönte meg, majd egy apró kis dobozkát adott át.
Kinyitva egyetlen kis papírt találtam benne. Tetoválás utalvány 5000 forint értékben.
Hát emlékezett rá, hogy mondtam neki, mennyire szeretnék tetoválást?
Nevetve öleltem meg, ő pedig egy óriási puszit nyomott arcomra.
-Majd elkísérlek, ha akarod. -nevetett.

Ebéd után egész délután beszélgettünk, a háttérben szólt a karácsonyi zene, mindenki vidám volt. Egyszer csak csengettek. Vajon ki lehet az ilyenkor?!

Na, a mai utolsó rész. Reggel érkezik a következő. További szép estét! 💖
Mit gondoltok, Szilárd tényleg komolyan gondolja Mírával? Zénó vajon tényleg feladta, vagy fog még próbálkozni? Na és ki lehet a váratlan vendég?
Várom a véleményeket.

Tiltott pillantás Where stories live. Discover now