Tanár-diák kapcsolat.
Sok ember számára lehetetlennek tűnik, sokan romantikusnak tartják.
Tóth Míra személyesen élheti át, hogy mi történik akkor, ha beleszeret tanárába. Vajon a férfi viszonozza érzéseit, feladja eddigi életét egy 17 éves lányért...
Miért nincs kedvem Szilárdhoz? Miért van ennyire rossz kedvem? Miért kellett kötekednie az egész osztály előtt velem?! Olyan rosszul esett...
Miután végeztem a dokival, aki 2 napra adott igazolást, fáradtan álltam be a zuhany alá. Vacsora helyett csak egy tál müzlit ettem és befeküdtem az ágyba laptopommal a kezemben. Olyan rég nézelődtem az interneten csak úgy, olyan rég beszélgettem a barátaimmal, úgy igazán. Ezek a dolgok mostanában kimaradtak az életemből Szilárd miatt. Lehet, hogy nincs is szükségem most erre az egészre? Lehet, hogy inkább hagynom kéne, had béküljön ki a feleségével? Á, nem... Butaság.
Kedvesen írtam minden barátomnak, majd pörgettem a kezdőlapot. Viki nemrég töltött fel egy közös képet Viktorral.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Nagyon úgy tűnik, hogy összejöttek. Mindenkivel váltottam néhány szót. Viki boldogan mesélte, hogy Viktor megkérdezte, lesz-e a barátnője, Peti készül a hétvégi bulira, Zénó egész nap dolgozott, Ria most is épp bátyámmal van, Lilla segít Krisznek tételt tanulni, Zsu meg szokás szerint olvas valami könyvet. Nem tudom mi okból, de Erik adatlapjára kattintottam. Nyoma sincs annak, hogy bármilyen nője is lenne. Az új képéhez írt egy-két csaj, de azon kívül semmi. Szóval hazudott nekem...
Miután alaposan átböngésztem mindenki oldalát, kijelentkeztem. Vajon Szilárd mit csinálhat éppen? Mi van, ha épp a feleségével van? Mi a garancia arra, hogy nem szoktak együtt lenni, úgy? Még a gondolat is fáj... Kikapcsoltam a laptopot és a telefonomat, majd bekapcsoltam a tvt és kb fél óra alatt elaludtam.
Másnap korán felébredtem, hiába nem volt semmi dolgom egész nap. Reggeli tusolás után, frissen indultam a konyhába valami reggeliért. Rajtam kívül senki sem volt a házban. Egy kis üzenetet hagytak nagyiék, amiben leírták, hogy elmennek valami múzeumba, Zoli pedig elkíséri őket. Azért engem is megkérdezhettek volna róla...
Épp melegszendvicset készítettem, amikor csengettek. Ki lehet az szerda reggel fél 8-kor?! Tanárom állt az ajtóban és elég ideges pillantással köszöntött. -Miért kapcsolod ki a telefonodat? Miért nem keresel? Miért kerülsz engem? -jött be idegesen a lakásba. -Neked is jó reggelt. Persze, nyugodtan gyere be, nincs itthon senki. -mondtam cinikusan. -Nincs kedvem viccelődni. Mi van veled? -állt meg előttem. -Semmi. -mondtam, majd újra a kaját kezdtem el készíteni.-Kérsz melegszendvicset? -Míra. Befejeznéd ezt? Áruld már el, hogy mi a bajod. -kérlelt továbbra is. -Semmi, tényleg. Vagyis nemtudom. Csak... Fura ez az egész és azt hiszem most jöttek elő ezek a különös érzések. Ennyi az egész. -válaszoltam csendesen. Nagyot sóhajtva közelebb lépett és magához húzott. Ez az ölelés valamiért nem volt olyan, mint máskor. Megpróbált megcsókolni, de én gyorsan elfordultam. -Négyes lett a dolgozat. Egy hétig nincs csók. -mondtam komolyan, mire nevetni kezdett. -Nem nézted az e-naplót? Hibátlan ötös lett, csak viccelni próbáltam... De úgy látom nem jött össze. -mondta, mire meghúztam vállamat. -Nem fogsz elkésni? -kérdeztem komolyan. Szomorúan nézett órájára és egy pohár narancslé után elköszönt. -Jó pihenést. Este? -kérdezte már az ajtóban. -Majd meglátjuk. Jó munkát! -mondtam, majd bezártam a bejárati ajtót.
Basszus. Nem lenne szabad ilyen ridegnek lennem vele, de egyszerűen nem tudom, hogy mi bajom van. Valami mintha történt volna, pedig mégsem... Ennyire bánt, hogy megviccelt az osztály előtt?
Miután megreggeliztem, bekapcsoltam a laptopom és kerestem néhány zenét. Hangosan hallgatva takarítottam a szobámat, majd a Zoliét is. Sőt, a vendégszobákat is rendbe tettem. Mostanában még erre sincs időm. Miután végeztem, fáradtan ittam meg egy nagy pohár jegeskávét és rendeltem egy pizzát. Amíg vártam, hogy megérkezzen, letusoltam, mert kicsit megizzadtam takarítás közben.
13:45 Szia Szilárd! Ne haragudj, amiért kicsit furcsán viselkedem veled. Én magam sem tudom az okát, csupán szükségem van egy kis időre, hogy feldolgozzam a dolgokat. Olyan hirtelen történt minden, hogy időm sem volt végiggondolni ezt az egészet. Félek a jövőtől, félek attól, hogy mi lesz velünk, a kislányoddal, na meg a feleségeddel. Kérlek légy türelmes velem. Sok-sok csók.
Miután elküldtem az sms-t, megettem a pizzámat. Telefonom jelzésére azonnal felpattantam.
13:57 Drága kicsi Míra! Köszönöm, hogy őszintén megosztottad velem a gondolataidat. Én is félek a jövőtől, de bármennyire is ijesztő, azt biztosan tudom, hogy ezt az utat veled akarom megtenni. Nagyon fontos vagy nekem, ezért várni fogok arra, hogy megnyugodj. Csókollak.
Hogy lehetek ilyen szerencsés? Hogy lehet ennyire aranyos velem? Azt hiszem szeretem ezt az embert. Nagyon. Öröm könnyeim ömlöttek, ahogy újra és újra elolvastam üzenetét...
