II / 7.

7.8K 351 6
                                    

-Annyira rég éreztem magam ilyen jól, Míra. Köszönöm neked ezt a csodálatos délutánt. -szólt hozzám pár perccel később, még mindig a kezemet szorongatva. Beszédét, mint mindig, most is a zsebéből érkező rezgés szakította félbe. A kijelzőn azt olvastam, Brigi, otthoni, ezért elengedtem kezét és elindultam az út felé, hogy nyugodtan telefonáljon.

📞
-Szia. Mi a helyzet? -kérdezte, miközben próbált utol érni.
-Örülök neki, nálam is minden rendben van. Nemrég ebédeltünk, aztán sétáltunk egy kört a parkban... Hogyne, persze... Tényleg, kincsem? Ez szuper. Holnap megyek haza édesem, már alig várom, hogy lássalak. Én is nagyon szeretlek kicsikém. Puszillak. -a torkomban gombóc keletkezett, ahogy hallgattam, milyen kedvesen beszél a feleségével, miközben azelőtt velem volt ilyen nyájas. Néhány mondat után lerakta a telefont és komoly arckifejezéssel rám nézett.
-A kislányommal beszéltem, Míra. -jelentette ki arcán mosollyal, mire nagy kő esett le a szívemről, de ezt felé nem mutattam.
-Rendben, tanár úr, nem kell beszámolnia arról, hogy kivel beszél. - tettettem érdektelenséget és beléptem a szobánkba, ahová időközben megérkeztünk.
-Hány éves tanár úr kislánya? -kérdeztem, hogy megtörjem a kínos csendet, miközben kipakoltam a vásárolt édességeket.
-3 éves, Flóra a neve. Nemrég volt a születésnapja, és jövő szeptembertől oviba megy az én kicsi hercegnőm. Pedig még csak nemrég született... -mesélte ábrándozva, arcáról pedig sütött a szeretet, ahogyan kislányáról beszélt. Mikor már lepakoltunk, a pezsgőt pedig a hűtőbe helyeztük, csendben foglaltuk le magunkat. Míg én a kanapén feküdtem, ő a fotelban nyomkodta laptopját. Jó érzés volt végre úgy belépni az e-mail fiókomba, hogy nincsen több 10 idegesítő üzenet, ami az exemtől érkezett. Ahogy nézelődtem a közösségi oldalon, egy eddig ismeretlen chat ablak ugrott fel, jelezve, hogy Zénó  válaszolt az előbbi üzenetemre. Tudtam, hogy ez a hétvége rejt magában izgalmakat, de nem gondoltam, hogy új barátságot is köthetek.

-Míra. Zavarlak? -szakította félbe gondolataimat tanár úr, mire megráztam a fejem. Felállva eddigi helyéről, elrakta laptopját és mellém helyezkedett. Kérdőn pillantottam rá.
-Mit szólnál hozzá, ha néznénk valami filmet, közben elfogyasztanánk a pezsgőt és a vattacukrot? Vagy akár vacsit is rendelhetünk, ha szeretnél enni. Én személy szerint már kicsit kezdek éhes lenni. -mosolygott édesen, amitől ismét teljesen elolvadtam.
Hirtelen nem is tudtam mit válaszolni ajánlatára, hisz nem kis dolog amit kér. Ezt át kell gondolnom rendesen, hogy jó ötlet-e? Pezsgőzzek a tanárommal, miközben a tegnapi napon is alig tudtunk leállni? Csináltam már néhány hülyeséget ittas állapotban és talán most nem is tudnám és nem is akarnám visszafogni magam...

Tiltott pillantás Where stories live. Discover now