Tiltott pillantás

🔹III / 37. rész🔹

(SZILÁRD)
📞
-Helló Zoli. Mi a helyzet? -vettem fel ásítva a telefont.
-Csá. Elrejtettem a cetlit, minden a terv szerint halad. Mindenki eljött otthonról, így nem tudja majd megkérdezni senkitől. -magyarázott leendő sógorom.
-Na, ennek örülök. -sóhajtottam hangosan.
-Viszont, van valami, amit nem mondtunk el... -kezdett bele idegesen.
-Az a kis ribanc volt nőd fenyegető levelet hagyott a házunk előtt szombaton. Míra tegnap délután majdnem elment a rendőrségre, de az utolsó pillanatban meggondolta magát. Viszont a levélben benne van, hogy sürgetted a válást, úgyhogy fogalmam sincs mit gondolhat a húgom. Beszélj azzal a nővel, mert rohadtul elegem van belőle, hogy nem száll le róla. -mesélte idegesen Zoli.
-Oké-oké, ma felhívom és beszélek vele. 8 után bemegyek a suliba, hogy elintézzem a másik két pici meglepetést, aztán találkozom vele. -válaszoltam viszonylag nyugodt hangnemben.
-A nagyiék örömmel fogadták a híredet, ők is ott lesznek ma. -beszélt tovább Zoli...

Miután minden apró részletet átbeszéltünk, sietősen elkészültem, majd a suliba indultam. 8 után pár perccel oda is értem.
-Na, kész vagy már? -sürgetett Marci a teremben álldogálva.
-Aha, megvan. -mondtam és kikapcsoltam a gépet.
-Még a büfében van dolgom, aztán megyek is, mielőtt kicsengetnek. -köszöntem el gyorsan öcsémtől, majd elrendeztem az apró meglepetést és elhagytam a sulit.

📞
-Szia édesem. -nyávogott Brigi szokás szerint. Hogy tudtam én beleszeretni régen ebbe a nőbe?!
-Ne kényeskedj már. Találkoznunk kell. Pesten vagy még? -tértem rögtön a lényegre.
-Persze, szívem, neked bármikor. Fél óra múlva ott leszek a kedvenc kávézónkban. -beszélt továbbra is azon az idegesítő hangon. Válasz nélkül leraktam és a kávézó felé indultam.

Kikértem egy nagy adag cappucinot és egy muffint, hogy elfoglaljam magam, míg várom volt feleségemet.
-Szia. -köszöntem komoran. Hosszú piros ruhát viselt, haja kontyban a feje tetején. Nem mondom, hogy csúnya, de Míra mégis ezerszer szebb tőle...
-Szia szívem. -adott egy puszit az arcomra, én pedig elhúztam a fejem.
-Brigi. Nem vagyok a szíved. Elváltunk, fogd már fel. Ahelyett, hogy itt kényeskedsz, ideje lenne kezdeni magaddal valamit. Egész nap ülsz otthon, mintha nem lenne munkád, Flórát egyszer sem keresed, helyette alkohol problémáid vannak. Mi lett veled? Ja, és azt kihagytam, hogy Míra házánál járkálsz. Fel fognak jelenteni téged, ha ez mégegyszer előfordul. Brigi, már két hét eltelt a válás óta. Ideje tovább állni. -vágtam nyugodtan az arcába mindent, ami már egy ideje érlelődik bennem.
-Jaj, Szilárd... Nem szomorkodom én a válás miatt. És nincsenek alkohol problémáim. Tudod miért vagyok otthon? Azért, mert nemsokára elköltözöm a párommal Amerikába. -mondta büszkén, mire csak nevetni tudtam.
-Sok boldogságot. -vigyorogtam rá.
-Kösz. Ó, és amúgy terhes vagyok. -fokozta még tovább a hangulatot, mire összehúzott szemmel néztem rá. Vajon kamuzik, vagy tényleg az? Bár, így, hogy jobban megnézem, tényleg van egy kis pocakja. Legalább nem csak én csaltam meg őt az elmúlt pár hónapban...
-Remélem többet fogsz törődni vele, mint Flórával. -mondtam komolyan, majd megittam az utolsó korty cappucinot és indulni készültem.
-Várj, Szilárd. Komolyan terhes vagyok és tényleg elköltözöm. Békén hagylak mostantól téged és a kiscsajt is. Kérlek, nagyon vigyázz Flórára.  Szeretnék végre boldog lenni Jocival. Kívánom, hogy te is legyél az. -mosolygott álszenten. Joci egy elég jó barátom volt... volt...
-Ha nem fogsz minket békén hagyni, elmegyek a rendőrségre és kitálalok minden piszkos ügyeddel kapcsolatban. Légy boldog, szívem. -suttogtam gúnyosan az arcába, majd elhagytam a kávézót. Volt feleségem megsemmisülve bámult maga elé, de ez engem már nem érdekelt. Sokkal fontosabb dolgom van, amit ma el kell intéznem.

Még 2 rész maradt mára. 💗