Tiltott pillantás

II / 15.

Farkas Zénó
2016.11.05. Szombat 8:39
Szia Míra. Örülnék neki ha tudnánk találkozni, nagyon szeretnélek már újra látni. Ha van kedved, elmehetünk ebédelni vagy vacsorázni. Várom a válaszod. Puszi.

Ahogy az elmúlt egy hétben,  most is örömmel olvastam Zénó üzenetét, hisz elég szoros barátság alakult ki közöttünk nagyon rövid idő alatt. Ez a fiú tényleg aranyos, és legalább segít elterelni a figyelmemet arról a személyről, aki persze most is rögtön eszembe jutott. Hiába beszélünk nap, mint nap Zénóval, ha a tanár urat látom naponta. Talán, ha elkezdenék találkozgatni is Zénóval, könnyebben menne a felejtés, másrészről még csak néhány hete szakítottunk Erikkel, korai lenne még mással randizni. Persze ez akkor nem jutott eszembe, amikor a tanáromat csókoltam meg... Ééééés már megint itt vagyok, remek.

Már egy hét telt ez azóta a hétvége óta... Egy teljes hét és mégsem tudom kiverni a fejemből azokat az érzéseket, amiket ott éreztem. Folyton az illatát érzem, a hangját hallom, a csókjára vágyom... Akárhányszor szembe jön velem a folyosón, elpirulok. Az óráin nem tudok figyelni, ő pedig folyton engem dicsér, a verseny miatt... amitől még kínosabb ez a helyzet.

🎶  The club isn't the best place to find a lover... 🎶

📞
-Mizu bébi? -kérdezte Peti, amikor fogadtam hívását.
-Szia. De jó, hogy hívtál, kéne egy kis segítség. Tudod, meséltem neked Zénóról. Na, hát asszem randira hívott. -mosolyogtam magamban, elnyomva előbbi gondolataimat.
-Hú... hát... ízé... ez tök jó... -dadogott, amitől ismételten elbizonytalanodtam.
-Szerinted menjek el? Vagy korai még másokkal találkozni? -kérdeztem, de igazából fejben már azon gondolkodtam, mit is fogok felvenni a randira.
-Nem, nem, szerintem menj el mindenképp. Jó szórakozást. Szia Míra. És vigyázz magadra. -rakta le hirtelen, magamra hagyva a kételyeimmel.

Nem agyaltam sokáig, úgy döntöttem felhívom a csajokat, ők majd tudni fogják mi a helyes döntés ilyen helyzetben. Nem is tudom, miért nem hívtak őket egyből... Talán igazuk van, hogy mostanság elhanyagolom őket... 

📞
Viki: Szia nyuszi. Mit csinálsz?
Ria: Hé, Míra nincs kedved egy sütihez?
Én: Lányok, Zénó elhívott ebédelni vagy vacsizni. Menjek vagy ne?
Viki: 5 perc és ott vagyunk.
Hívás vége.

Pár perc múlva már a nappaliban ülve tanácskoztunk, hogy mi lenne a megfelelő öltözet az első randinkhoz. Semmi kétségük nem volt afelől, hogy elmenjek-e vele, hisz már "unják a savanyú képem", ami szerintük az Erikkel való szakítás miatt alakult ki.
Miután feltúrtuk az egész gardróbomat, megállapítottuk, hogy a kék, térdig értő ruha tökéletes, hozzá ezüst táskával és ezüstösen csillogó cipővel. A hajamról Viki gondoskodott, míg Ria a sminkemet alakította át. Szerintem órák teltek el, mire megállapították, hogy készen állok.

Elpakoltuk a ruhákat, a smink cuccokat és a haj göndörítőt, majd rendeltünk ebédet a szokásos étteremből, ahonnan hétköznap, sőt néha a hétvégén is. A szüleim minden itthon tartózkodásuk során kiegyenlítik a számlámat, szóval bármennyit rendelhetek tőlük. Mivel nem tudnék suli mellett magamnak főzni mindennap, így ezt a megoldást tartották a legideálisabbnak. Persze nem mintha anyám főzne, amikor itthon vannak,  mert akkor is csak a munkával foglalkoznak...

-Na és hová visz? -faggatott Ria két harapás sonkás pizza között.
-Hát, az majd mindjárt kiderül, mivel még nem is válaszoltam neki. -jutott eszembe a fiú üzenete, amire nem is válaszoltam, majd tárcsáztam randipartnerem számát.

📞
-Szia Míra. Már azt hittem nem is fogsz keresni. Féltem, hogy tolakodónak tartasz, amiért elhívtalak kajálni. Ha nem szeretnéd, nem erőltetem. -mondta Zénó azonnal, mikor fogadt a hívást.
-Szia Zénó. Egyáltalán nem vagy tolakodó és benne vagyok a vacsiba, ha még áll az ajánlat. -válaszoltam, mire felnevetett.
-Hát persze, hogy áll. Írd meg a címed sms-ben és 7-re érted megyek, ha úgy jó. -mondta, majd elköszöntünk egymástól és elküldtem neki az üzenetet. Remélem végre sikerül kizárnom a zavaró gondolatokat és jól fogom érezni magam az este folyamán.