Tiltott pillantás

II / 16.

Elégedetten forgolódtam a tükör előtt, miután a csajok magamra hagytak. Hajam hullámosan omlik a vállamra, ruhám pont ott feszül ahol kell, parfümöm pedig pont annyira érződik, amennyire szükséges. Többször is elgondolkodtam rajta, hogy lemondom az egészet, ugyanis nagyon izgulok. Persze ez nem csoda, hisz soha nem voltam még igazi randin, köszönhetően Erik gyros-mániájának. Ettől tovább sajnos nem terjedt a fantáziája. Aggodalmam másik oka, hogy nem tudom, hogy viselkedjek Zénóval. Az biztos, hogy nem akarok belevágni egy kapcsolatba, míg nem teszem rendbe az érzéseimet Erikkel és Szilárd tanár úrral kapcsolatban. Sajnos az utóbbi az, ami nehezebb lesz, mert tanárom az agyam és szívem jelentős részét elfoglalja, hiába is próbálok küzdeni ellene.

7 óra után pár perccel csengettek, így felkaptam a cipőmhöz illő táskát és ajtót nyitottam, hogy kezdetét vegye életem első igazi randija.
3 puszi után Zénó kinyitotta előttem a kocsijának ajtaját, amiről persze eszembe jutott tanárom, de sietősen kivertem a fejemből.
Zénó az út alatt folyamatosan bókokkal halmozott el, de én is elejtettem 1-2 dicséretet felé. Minden okom meg volt rá, hogy jól érezzem magam, ugyanis a kormány mögött ülő férfi igazán jól nézett ki. Könyökig feltűrt fekete ingét szürke farmerral és fekete cipővel párosította, a haja borzosan, mégis aranyosan állt és férfias illat járta át a kocsit. Háttérzajként a rádió szólt, de nem figyeltünk a slágerekre, csak egymásra koncentráltunk.
Idegességem kezdett eltűnni, amikor leparkoltunk és Zénó sietve kinyitotta előttem az ajtót. Ebből is látszik, hogy igazi úriember.
A város egyik legjobb hírű étterme volt, ahol asztalt foglalt kettőnknek. A hely gyönyörű volt, az ételek pedig nagyon finomak. Evés közben rengeteget beszélgettünk és nevettünk. Rég voltam már ilyen felszabadult. Sajnos, vagy nem sajnos... de rengetegszer eszembe jutott imádott tanárom...

A vacsora után sétálni mentünk, minden annyira szép volt.
Boldog voltam.
Hosszú idő után újra azt éreztem, hogy van értelme az életemnek.

-Köszönöm ezt az estét. Nagyon jól éreztem magam. Tudod, nekem ez volt az első igazi randim. És örülök, hogy veled élhettem át. -mondtam, amikor megálltunk a házunk előtt. Félve kérdeztem meg, hogy bejön-e de hála istennek nemet mondott. Reméltem, mivel nem igazán akartam már az első randink után behívni hozzánk.
-Én köszönök mindent neked, Míra. Ez az este tökéletes volt, ahogyan te is az vagy. Aludj jól. -adott egy puszit a homlokomra, majd beszállt az autóba és elment.

Néztem, ahogy elhagyja az utcánkat. Még akkor is mosolyogva bámultam az utat, amikor már rég elment...

Boldogan aludtam el, fogalmam sem volt, hogy másnap újra minden a feje tetejére áll...