Tiltott pillantás

🔹Epilógus🔹

-Bébi, kész a reggeli. -kiáltotta szerelmem a konyhából, mire bementem a hatalmas helyiségbe.
Az asztalon egy csokor vörös rózsa fogadott, és néhány szendvics. Az egyikre ketchuppal egy ötös volt írva.
-Boldog évfordulót, egyetlenem. -adott egy gyors csókot, aztán kihúzta előttem a széket.
-Olyan édes vagy velem, Szilárd. -pusziltam arcon, majd leültem az asztalhoz.
-Veletek, szerelmem. -simogatta meg pocakomat gyengéden. Mindig is kedves és figyelmes volt, de mióta várandós vagyok, még több szeretetet kapok tőle, mint valaha.

-Flóra, szívem, gyere reggelizni. -kiabáltam fogadott pici lányomnak, aki időközben "nagylány" lett, vagyis lassan már 9 éves lesz.
-Köszönöm a reggelit, apuci. -mosolygott vidáman reggeli után, majd elpakolta az uzsiját, amit szerelmem csomagolt neki.
-Szívesen hercegnőm. -mondta Szilárd két falat között.
-Apa, a kicsit is hercegnőnek fogod hívni? -pillantott felénk ijedten.
-Jaj, kicsim. Természetesen nem. Nekem te vagy az egyetlen pici hercegnőm. És egyébként is, furcsa lenne, ha a kis Szilárdot hercegnőnek nevezném. -nevetett fel szerelmem.
Annyira szeretem ezeket a reggeleket, amikor együtt, nevetgélve reggelizünk, aztán Flóra suliba indul, Szilárd pedig a 2 utcával arrébb található iskolánkba megy dolgozni.

Mielőtt terhes lettem, én is ott dolgoztam, de egyenlőre csak titkárnőként. Miután sikeresen leérettségiztem, levelezőn kezdtem az egyetemet, azon belül a tanárképzőt, mellette pedig dolgoztam a suliban. Tavaly volt a diplomaosztóm, de már nem kezdtem el új munkát keresni, mert nekem tökéletes, ha a saját vállalkozásunkkal foglalkozhatok, na meg ugye terhes is lettem.
Túlzás nélkül mondhatom, hogy Szilárddal a kapcsolatunk tökéletes. Szinte soha nem veszekedünk úgy komolyan. Persze apró összezörrenések vannak, de hát az melyik kapcsolatban nincs?!
Azóta a bizonyos Valentin nap óta hivatalosan is együtt vagyunk...

Aznap a suliból hazaérve mindent elmeséltek anyáékkal. A szilveszteri titkolózást, a Marci-féle megjegyzéseket, a szenvedését, a válást, Brigit, a nyelviskolát...
Persze a suliban eleinte mindenki ezen pörgött, de szerencsére hamar túllettek rajta, mi pedig nyugodtan együtt lehettünk Szilárddal. Minden nap értem jött a suliba, néha nála aludtam, valamikor pedig ő töltötte az éjszakát nálunk.
Miután Petiék leérettségiztek, bandánk kicsit megfogyatkozott, viszont kiegészült Szilárddal. Még azon a nyáron csodálatos nyaralásra mentünk én, Flóra, Szilárd, Zoli és Ria.
Időközben az is kiderült, hogy Brigi tényleg gyermeket várt akkor, ahogy mondta. Azóta már Amerikában élnek Jocival és két fiuk van. Minket szerencsére nem is keres, Flóra pedig nem is emlegeti szinte soha.
A kiscsajjal eleinte furcsa volt, de hamar megszerettük egymást.
Még most is emlékszem, hogy amikor először jártam "náluk", azaz a 2 szobás Zolival közös lakásban, akkor egész nap játszanom kellett vele. Még a körmömet is kifestette, sőt a Barbie-babáinak a haját is levágtuk.
Miután leérettségiztem, Zoli kifizette Szerelmemnek a lakás másik felét, mi pedig közösen vásároltunk egy nagyobb házat nem messze a szüleimtől. Abban a házban pedig Ria és Zoli laknak, azóta is.

Nagy gondolkodásomból a csengő hangja ébresztett fel.
-Sziasztok. -nyitottam ajtót vidáman.
-Szia hugi. -puszilt meg kedvesen, majd lepakolta cuccát.
-Szia Míra. Hogy érzed magad? -ölelt meg Ria is, majd követte bátyámat.
-Jól, csak egyre nehezebb a csöppség. De már csak 2 hónap, az már nem sok. -nevettem fel pocakomat simogatva. -Egyébként milyen volt az út?
-Ne is kérdezd. Első osztályon utaztunk, mégis olyan kellemetlen volt... -panaszkodott Ria. Hát igen, köztudott, hogy nem szeret repülni. Bátyámék folyton utaznak, hol Párizsban, hol Rómában, hol pedig Magyarországon belül utazgatnak munkájuk miatt.
Mariannék az érettségi után szakítottak Zolival, de nem bírták 1-2 hónapnál tovább egymás nélkül. Karácsonykor testvérem megkérte a kezét, úgyhogy ha megszületik leendő keresztfiuk, nekilátnak az esküvő tervezésének. Azaz nekilátunk, mert közös esküvőt szeretnénk. Szilárd tavaly a születésnapomon kérte meg a kezemet, amire természetesen igent mondtam.

-Viki nem mondta, hogy mikor érnek haza? -érdeklődött egy almát rágcsálva Ria.
-Asszem Peti ma sokáig dolgozik, így csak holnap fognak hazalátogatni. -sóhajtottam szomorúan. Miután Viktor leérettségizett, messzebb ment el tanulni. Vikivel a kapcsolatuk teljesen megromlott, így szakítottak. Petivel körülbelül egy éve kezdtek el találkozgatni, azóta is jól megvannak együtt. Néhány hete össze is költöztek. A két legjobb barátom egy párt alkot, ez olyan izgi...
Lilla és Krisz már azután összeházasodtak, miután leérettségizett Lilla. Azóta már van egy pici lányuk, Natika, és lassan tervezik a következőt.

📞
-Szia Zénó. Mizu? -vettem fel a zsebemben rezgő telefont.
-Szia Míra. Csak el akartam mondani, hogy sikeres volt az állásinterjú. Holnaptól hivatalosan is tetováló leszek. -ujjongott hangosan Zénó.

Mióta rájött, hogy meleg, a viselkedése is megváltozott kicsit, de egyáltalán nem rossz irányban. Bencével viharos a kapcsolatuk. Volt valami kis megcsalás is, azt hiszem, de szerencsére kibékültek és kitartanak szerelmük mellett. Nem gondoltam volna, hogy rögtön az első szerelme lesz az igazi.

-Ó, egyébként hoztunk néhány baba ruhát. -mutatta fel a táskát testvérem, majd egyesével kipakolta az apró ruhadarabokat.
-Jajj, ugyanilyen zoknikat kaptunk Marcitól is. -nevettem fel hangosan. Marci továbbra is a suliban tanít, szingli, élvezi az életet és szinte mindennap meglátogat minket. Flóra keresztapjaként folyton meglepikkel halmozza el őt. Ha szeretnénk kettesben lenni Szilárddal, ő jön, és vigyáz rá szívesen. A mai este is ilyen lesz. Mégiscsak Valentin nap van, kell egy kis magány nekünk.

-Mit vegyek fel? Olyan vagyok mint egy hordó... -nézelődtem szomorúan a szekrényemben, Ria pedig segítőkészen kutatott velem együtt. Végül egy földig érő vajszínű ruha mellett döntöttem, ez legalább rám jön...
Anya és apa nevetve figyelték, ahogy megpróbálom kifesteni a lábujjamon lévő körmöket, végül feladtam és úgy döntöttem, hogy zárt szandál lesz rajtam. Anya segített megcsinálni a hajamat, apa pedig elment Flóráért a suliba, mert ők vigyáznak rá, míg Marci nem tud jönni.
Szüleim és nagyszüleim majdnem minden nap meglátogatnak minket, vagy mi őket. Anyáék továbbra is sokat dolgoznak, de már nem utazgatnak annyit. Főleg most, hogy jön a második unoka (Flóra mellett).

-Na és hová viszel Szerelmem? -szorítottam meg Szilárd kezét a kocsiban ülve.
-Titok, szívem, titok. -mosolygott lágyan, majd bekapcsolta a rádiót, amiből csupa szerelmes zene szólt. Most az egyszer nem zavart, hiszen ma van a szerelmesek napja... és én is az vagyok...
Mikor kinyitottam a szememet egy ismerős helyen találtam magam.
-Megérkeztünk, kincsem. -csatolta ki biztonsági övét, majd az enyémet is Szilárd, aztán kiszállt és kinyitotta előttem az ajtót.
-Hozd a kis táskád, én pedig hozom a többi cuccot. -mondta, majd eltűnt a csomagtartó irányában.
Ahogy pakolta kifelé a cuccokat előrehajolva, csodálhattam csodálatos testét. Olyan szerencsés vagyok, hogy ő van nekem. Fekete nadrágja feszül izmos lábain és hátsófelén, szürke ingje könyökig feltűrve takarja kockáit...
-Tetszik, bébi? -kérdezte, majd megrázta fenekét. Nevetve bólintottam, majd elindultunk a hotel irányába.

-Jó napot. Fekete Szilárd néven foglaltam szobát. -jelentkezett be Szilárd a recepción. Olyan ismerős ez a hely, de vajon miért? Egyszerűen nem tudok rájönni, hogy mikor jártam már itt.
Amikor kinyitotta előttem a szobánk ajtaját, beugrott minden. Előtörtek az emlékek, azok az érzések. Az első csók, az első együtt alvás...
-Szilárd... Ez... Ez az a szoba... -suttogtam halkan.
-Ez az a szoba, ahol minden kezdődött... -mondta, majd hosszan megcsókolt.

Na, hát ennyi lett volna az epilógus. Szerintem minden szálat lezártam, ami fontos volt. Remélem tetszett.
Mégegyszer köszönöm szépen mindenkinek, aki velem tartott ebben a kb. 2 hónapban.
Nagyon sok puszi mindenkinek és legyen szép napotok!!!
💝💝💝😘