¤ Eleinte ridegnek és már-már megközelíthetetlennek tűnik, de ahogy telik az idő és jobban megismered, rájössz, hogy épp az ellenkezője.
¤ Egy törődő, játékos, édes srác, csak nehezen engedi közel magához az embereket és idő kell neki, amíg valakit tényleg a bizalmába fogad és képes mellette feloldódni.
¤ Nagyon határozott, mondhatni inkább már makacs és nehéz meggyőzni bármiről is. Ha valamit a fejébe vesz, azt elég nehéz onnan kiverni... még neked is.
¤ Ettől függetlenül nagyon fontos neki a véleményed. Minden ügyes bajos dolgot megoszt veled és gyakran a tanácsodat is kikéri.
¤ És számodra is meglepően sokszor meg is fogadja őket. Bár hajlamos úgy tenni, mintha tőle származna a megoldás, de ezeket már csak egy szemforgatással és egy apró puszival reagálod le.
¤ Eleinte nagyon sokat segítesz neki abban, hogy tudjon Aronnal kommunikálni, amiért nagyon hálás...
¤ De egy idő után mérhetetlen szinten féltékeny emiatt a fiúra, aki jóval több időt tölt el veled, mint amennyi szerinte normális lenne.
¤ - Mostanában túl jól megy nektek az ismerkedés dolog, Kedvesem – taszít a falnak és centikről bámul a szemeidbe meglehetősen haragosan.
¤ - Te kérted, hogy segítsek neki – próbálod meg eltolni magadtól teljesen sikertelenül. Sőt, minél jobban ficánkolsz, ő annál szorosabban présel magához.
¤ - De ez nem azt jelenti, hogy engem már el is kell felejteni – szűri a fogai között és egy durva, követelőző csókba von.
¤ Azt pedig el kell ismerned, hogy kevés addiktívabb dolog van egy féltékeny Kim Jonghyunnál, így hamar elveszi a józan eszed az akaratos, mohó csókokkal és érintésekkel.
¤ Valami oknál fogva előszeretettel hasonlít Renhez, amin rendszerint te sértődsz meg... és Ren sem szereti különösebben függetlenül attól, hogy fantasztikus kapcsolatotok van.
¤ Hálás, amiért igyekszel segíteni neki, hogy jól tudja vezetni a csapatot Emellett pedig - még ha le is tagadja - nagyon boldog, hogy a fiúk is számíthatnak rád bármiben.
¤ Minden köszönőbeszédében megemlít, mint a legfőbb támaszát, amivel minden alkalommal könnyekig meghat.
¤ A fiúk poénból már csak Ommának hívnak, aminek azért annyira nem örül. Annak viszont igen, hogy szívesen fordulnak hozzád tanácsért.
¤ Rettentő szétszórt, ezért biztos, hogy minden egyes nap utána kell vinni valamit, amit otthon felejt.
¤ - Mi lenne velem nélküled? – puszil az arcodra, mikor odaadod a telefonját, ami már számtalanszor csörög a nap folyamán, amíg utána nem viszed a Kiadóhoz.
¤ Igyekszik privátban tartani a kapcsolatotokat. De, hogy elejét vegye minden pletykának és találgatásnak, viszonylag hamar nyilvánosságra hozza, de nem veri nagy dobra.
¤ Azért persze minden koncerten kötelező megjelenned és az első sorból figyelned minden mozdulatát. De csak az övét...
¤ Jegygyűrű helyett először egy kiskutyát kapsz, de csak mert kíváncsi a reakciódra, ami persze pontosan az, amire ő is számít.
¤ Néha hajlamos arra, hogy túlhajszolja magát. Ilyen esetekben határozottan kell pihenésre kényszeríteni, mert más nem igazán hat már.
¤ - Elég lesz mára, Jonghyun – kapcsolod ki a zenét, amikor órákkal a próba vége után neked kell érte menni a próbaterembe, hogy végre hazavidd magaddal és pihenésre kényszerítsd legalább egy pár órára.
¤ Ha elfáradsz egy esti séta közben, képes a hátán hazáig cipelni, miközben mindenféléről beszélgettek. Útközben pedig legalább százszor megnyugtat, hogy egyáltalán nem vagy nehéz.
¤ Imád hozzád érni és megcsókolni, ám közönség előtt ritkán teszi. Még a fiúk előtt sem szívesen kezdeményez ilyen jellegű dolgokat. Azt vallja, hogy ez csak kettőtökre tartozik, másoknak semmi köze hozzá. Még a barátaitoknak sem.
¤ Alapvetően egy határozott pasi, aki tudja, hogy mit és hogyan akar, ám ha van veletek valaki, pláne olyan, akit nem ismer, a határozottsága elpárolog és egy édes, szégyellős fiúvá válik.
¤ Szeretsz neki Vlive-ok alatt a szomszéd szobából édes üzeneteket írogatni és látni az erre adott reakcióit, amik mindig hihetetlenül édesek.