Far From Home

52.

Ahogy vártam a hintó érkezésére, láttam Lokit ahogy a felszerelésében a lován ülve elhalad elég messze tőlem a lovarda felé egy pár katona társaságában. Az arany sisakján megcsillant a napfény, ami néha kissé elvakított, mégsem vettem le róla a szememet. Nem értem miért, de egyszerűen nem bírtam nem ránézni. Végignéztem ahogy ellovagolnak, egészen addig, amíg már eltakarta őket az épület. Pont abban a pillanatban nyitotta ki az ajtót a kocsis. Felültem a zárt tetejű hintóba, és megadtam az úti célt. A bácsival megbeszéltem, hogy egy újabb ágy készült el, és estére egy újabb is el fog. Amint meghallottam, hogy egy fekvőhely elkészült, visszaküldtem a kocsisomat, hogy kérjen egy szekeret az ágynak. Addig én a babakocsi felől kérdezősködtem. A bácsi be is vezetett az üzletbe, ahol igaz, már jártam, de mindig hátul, a műhelyében találkozunk. Sok más dolga is volt, így ott hagyott a feleségével, egy ősz hajú mosolygós molettebb nénivel.
-Mit is keresel aranyom?- kérdezte miközben kijött a pult mögül.
-Csemetehintót - válaszoltam.
-Ó, igen? Erre találod őket!
Odavezetett, a szoba egyik sarkába ahol 5-6 kiskocsi volt szépen egymás mellé, mögé rakva.
-Milyen nemű lesz a kisbaba?
-Fiú.
Nem figyeltem meg jól a kérdést, ezért volt furcsa számomra a következő mondat, amit a nő hatalmas mosoly kíséretében ejtett ki a száján.
-Csodálatos, gratulálok!
Még ekkor sem értettem.
-És, ha szabad megkérdeznem kitől van a gyermek?
-Hogy mi? Nem, nem én vagyok terhes! - ingattam a fejem.
-Tényleg?- szomorodott el.- Igaz, talán korai lenne már egy kis herceg.
-Egy kis herceg?- kerekedett el a szemem.
-Hát igen, egyből erre gondol az ember, mivel magácska annyi időt tölt a királlyal, nem lenne valószínű hogy mástól legyen várandós.
Tőle sem lenne valószínű.
-Mennyibe kerül az a kék kocsi?- kérdeztem, azért hogy eltereljem a témát.
-Rajta van a címke, sajnos fejből nem tudom -mondta kedvesen.
-Mindegy elviszem.
-Remek!- Elhúzta az előtte lévő babakocsit, hogy elérjem azt a másikat. Kihúztam.- Örülök hogy hamar sikerült választanod!
-Megfelel az, ha este fizetek érte? Amúgy is visszaküldök valakit az ágyért, és most csak arra az egy ágyra hoztam pénzt.
-Persze, aranyom.
Aznap már másodjára hitték rám azt, hogy terhes vagyok, így már alig vártam, hogy elvigyem a kiskocsit, a kék díszítésekkel az anyának, mert kezdett zavarni. És nem azért mert esetleg híztam és azt hitték terhes vagyok, nem ám. Azért, mert tudtam, hogy én sosem fogom elmondani a barátaimnak, a páromnak hogy hamarosan életet fogok adni egy csöppségnek. Sosem fogok, nem fogom átélni ezeket az élményeket.
Amint visszaértünk a palotába természetesen azonnal leadtam, a hölgy nagyon örült neki, és egyből a nyakamba ugrott. Ezután az egyik kis házba elhelyezte két erős katona az ágyat, miközben én váltottam pár szót még az anyukával.
A csevegés után folytattam a pörgést, és máris megkaptam az étlapot. Voltak rajta olyan fogások, amelyeket így név szerint én nem is értettem, de ők értenek a dolgukhoz, ezért jóvá hagytam. Ekkor már fél 5 volt, és amikor a lányokat visszaküldtem a konyhára, pont összefutottam a zenekart intéző lánnyal, aki még mindig nem tudott elszabadulni, de csak ő ismerte személyesen a legjobb zenészeket Asgardban, így neki kellett mennie. Nem érdekelt a főnöke, kijuttattam a lányt a palotából a kerten keresztül egy kerülőúton.
Amikor ezzel készen lettem, volt még kerek egy órám, arra hogy kieszeljek valamit a lámpákkal kapcsolatban. Megint elővettem a füzetet, olvasgattam és elképzeltem a fejemben nagyjából a helyszínt. Azt találtam ki, hogy világító füzérek lóghatnának a falon, az asztalokon pedig kisebb-nagyobb gyertyák lennének. Csak füzért nem tudtam, hogy hogyan oldhatnám meg. Ugyanis tudtommal itt Loki kerítésén kívül semmi sem árammal működik. Szerencsére épp' időben néztem rá az órára, mert pont 10 percem maradt a táncos helyszínre érni.
Szedtem is a lábaimat rendesen, átszeltem a kertet, majd a palota folyosóján is száguldottam, aztán megérkeztem a megbeszélt helyre. Egy zenelejátszó volt az egyik asztalon, és ott várt rám két lány. Az érkezésemet egy mosollyal díjazták, majd mutatták hogy fáradjak csak beljebb.
-Eskü félek - motyogtam.
-Pedig nem kell, ez csak tánc nem is olyan nehezek, és szerintünk egyszerűen be fogja tanulni őket - mondta a sötétszőke hajú lány, aki felkötötte a haját hátul egy masnival. Mindketten nagyon barátságosak voltak.
-Tegezzetek, legalább annál lazább lesz a hangulat.
-Mi azt nem tehetjük, hiszen jelenleg maga a főnökünk -szólalt meg a másik, barna hosszú, göndör hajú, lány. Felemelkedett a székből, és odajött hozzánk.
-Ez nem igaz. Csak kérlek. Nem fog ezért rátok jönni az FBI -nevettem.- Mindegy mi az. Csak kérlek így négyszemközt tegezzetek, oké?
A lányok kis vonakodással, de bólintottak.
-A nevem Raya - mutatkozott be a barna hajú csajszi.
-Én Agnes vagyok.
-Nagyon örvendek csajok.
Rövid idő után megszólalt Agnes.
-Akkor szerintem kezdjük az alaplépésekkel!
Neki is láttunk az első tánc gyakorlásának. Ez olyan volt, hogy keresni kellett magadnak egy párt, azzal kellett a tánc elején szembe állnod. El kellett képzelnem, hogy mellettem, ugyanabban a sorban, állnak még emberek, ugyanis ez a tánc ilyen volt. Az eleje nagyon egyszerű volt, szembe kellett mennem a párommal, a mellkas vonalában összeérinteni a kezünket, aztán megállni a másik oldalon. Egy ritmusig ott maradni, majd újra elindulni. Ezt megcsináltuk párszor, aztán kiderült, hogy ezt meg bonyolítani kell. Székeket rakott le Agnes. A székek embereket jelképeztek, és továbbra is Raya maradt a párom. Az volt a feladat, hogy kerüljem meg a széket, ami ezúttal egy másik lányt jelképezett, majd nem egyenesen mentem, hanem befordultam jobbra, a párom mellém fordult, és így egymás mellett mentünk szépen előre, de maradtak emberek akik csak álltak, és úgy közepén kellett elmennünk, de többen befordultak velünk. Minden lépésnél kicsit berogyasztottuk a térdünket, hogy ne csak menetelés legyen, hanem tánc is. 4 lépés után egy rogyasztással, megfordultunk, és így visszafelé mentünk. Ezután keresztbe mentünk vissza a sorba, szintén megkerültük a párunkat és ezúttal nem teljesen szembe mentünk a párunkkal, hanem inkább csibecsőr (>) alakban, és a kezünket alul érintettük össze. Ezt úgy kell elképzelni, hogy miután megkerülted a lányt a te oldaladon, elindulsz kicsit keresztbe, de aztán ahogy megfogod a párod kezét, kicsit befordulsz és átmész a másik oldalra. Ekkor az ottani fiúval ott, azon az oldalon is kicsit körbe kell menned, amíg át nem jutok a srác másik oldalára, onnan pedig egy egyenes lépés múlva teljesen szembe kell kerülni a pároddal, össze kell érinteni a tenyereket a has vonalában, majd venni egy fél fordulatot, így máris a másik oldalra kerülünk, majd ekkor elengedjük a párunk kezét, és hátra lépunk egyet. Ezután ki nyújtjuk a kezünket, ahogy lépünk előre megfogjuk a párunk kezét, majd középen kissé közel kerülünk egymáshoz, könyök a vállal egy vonalban kell hogy legyen, aztán ezúttal egy teljes kört megteszünk így, majd elengedjük a párunk kezét, és előre fordulva visszamegyünk az eredeti helyünkre, ahonnan indultunk. Ekkor megint > alakban összeérintjük a kezünket, majd a másik oldalt a másik sráccal megint megyünk egy fordulatot, aztán újra befordulunk, de ezúttal balra. Így is megyünk a párunkkal, aztán egymással szemben megfordulunk, és vissza megyünk a helyünkig, ahol ugyanúgy keresztbe befordulunk az ellentétes irányba. Megkerüljük a srácot, aztán > alakba kezet érintünk, majd megkerüljük a csajt, és újból befordulunk a jobb irányba. Amint elvégeztünk ugyanazt, és újból visszakerültünk a sorba, megkerüljük megint a srácot, és ekkor kerülünk nagyon közel a partnerünkhöz, és érintjük össze a hasvonalban a kezet, majd teszünk egy fél fordulatot. Ezután jön az a rész amikor mindkét kezet meg kell fogni, egy teljes kört teszünk meg és visszalépünk a helyünkre. Ezzel pedig vége a táncnak.
Mire ezt megtanultam eltelt 4 óra, és a lányok nem akartak belekezdeni az újba, ezért úgy voltak vele, hogy másnap hamarabb találkozunk és megtanulok kettőt. Szerintük a másik kettő már egyáltalán nem nehéz, meg ismétlődő motívumok vannak benne. Az egyik lassú, a másik viszont gyors, inkább ilyen "bulizós" típusú.
Kimerülten ballagtam fel a szobámba, még csak meg sem fürödtem, egyből beugrottam az ágyba.