Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

🇺🇲Steve #13🇺🇲Parental Oneshot

Jelen pillanatban haragszok Steve-re, de fanni_29 ötlete/kérése olyan kis aranyos, hogy megírtam ❤️

⚠️E/3-ban íródik, valamint nem time skipekkel jelölöm az idő telését, mert elég sok lesz

T/N = te neved
H/Sz = hajszíned

A Bosszúállók az egyik sikeres bevetésük után igen nagy bulit csaptak – vagyis Tony szervezte meg az egészet.

Azonban Steve volt az egyetlen, aki szokásának híven nem volt ünneplős hangulatban.

– Ne már, Capsicle! Ne légy ilyen durcás! A bevetés jól ment. Ne legyél ilyen morgolódós, igyál, bulizz, valami!

– Ha nem rémlik, én nem tudok berúgni.

– Lehet, de Thor hozott egy rakás asgardi piát. Te tuti kibírnád!

– Na jó! Igazad lehet – sóhajtott beletörődve Steve.

Az első pohár asgardi italtól pedig az este további része teljes homály volt neki.

***

Másnap reggel, Steve irdatlan fejfájással ébredt. Igyekezett visszaemlékezni, mi történt, miután megkóstolta az igen erős alkoholt, és szép lassan sikerrel is járt. Emlékezett egy H/Sz hajú nőre, és ahogy... belepirult, mit csináltak az éjszaka.

Végül összeszedte magát, majd lement a nappali és konyha szintjére.

– Nicsak, előkerült a mádnapos Kapitány is – vigyorgott Tony, bár ő is elég rosszul nézett ki. – A csinos kis barátnőd jó két órája lépett le. Meg is lepődtem, hogy reggelig maradt, mert ezt nagyon nem néztem ki belőled, Rogers.

– Hagyd a viccelődést! Nem mondta, hogy hívják?

– Én is J.A.R.V.I.S-tól tudom, hogy lelépett. Mit gondolsz? Másnaposan felkelek kora délelőtt?

***

Kilenc hónap múlva...

Steve alig ért vissza a futásból. Épp a hűtőből vett ki egy üveg vizet, mikor J.A.R.V.I.S szólalt meg.

– Rogers Kapitány, a nő hónapokkal ezelőttről odakint várja!

– Köszönöm, J.A.R.V.I.S.

Steve egy kicsit megkönnyebbült. Sokáig kereste a nőt, de mikor hetek után se találta, feladta. Sietve ment a lifthez, és türelmetlenül várakozott, amíg a földszintre ért, ott pedig szinte kivitte az ajtót, annyira rohant.

A nő pedig valóban ott várt rá, kezében egy plédgombóccal. A Kapitány kissé aggódva ment a nőhöz, aki haragosan nézett rá.

– Hű, ahhoz képest, hogy kilenc hónapig nem kerestél, elég gyorsan leértél ide – jegyezte meg paprikás hangulatban.

– Én kerestelek, de miután a nevedet se tudtam...

– Ugyan, hagyjuk a mentegetőzést. – A nő Steve kezébe nyomta kis plédcsomót, amit ahogy Amerika hőse jobban megnézett, látta, hogy egy baba az, alaposan bebugyolálva. – Tessék! Ő a tied. Meg kell mondjam, számomra hatalmas csalódás voltál.

Azzal a nő igyekezve elsétált, ott hagyva a letaglózott Steve-et, akinek egy dolog jutott el az agyáig. Apa lett. Figyelte a kezében lévő apró kislányát, aki nagy szemekkel nézett rá.

– Nekem is kéne elneveznem téged? – kérdezte, de rájött, hogy egy babához meszél. – Lehetne a neved... T/N. T/N Rogers.

***

T/N 1 éves...

Steve rettenetesen aggódott, hogy T/N még egy szót se mondott ki, ezért naponta próbálta rábírni arra, hogy beszéljen. Mindig, az apa, papa és hasonló szavakat mondta a kislányának, hátha... de egyelőre nem történt semmi.

– Capsicle, én a helyedben nem aggódnék ennyire. Vannak gyerekek, akik később kezdenek el beszélni – mondta Tony.

– Lehet, de szeretném, ha minél hamarabb megtörténne. Féltem T/N-t, és nem akarom, hogy kiderüljön, valami baja van.

T/N kissé rosszul tűrte, hogy az apukája nem rá figyel, ezért elkiáltotta magát.

– Capsicle! – Mindenki meglepődve kapta felé a fejét, és Tony elnevette magát.

– Nos, kicsikém! Büszke vagyok rád, de ideje kevesebb időt töltened Tonyval – puszilta meg T/N homlokát Steve.

***

T/N 6 éves...

Steve épp az ebéddel foglalatoskodott, miközben T/N a nappaliban rajzolt.

– Apa? – kérdezte a kislány, mire Steve rögtön odasietett hozzá.

– Mi a baj, kicsikém? – kérdezte aggódva.

– Anya miért nincs velünk?

A Kapitány majdnem úgy lefagyott 1945-ben. Tudta, hogy T/N egyszer felteszi a kérdést, de sejtelme se volt, hogy ilyen hamar.

– Tudod... anyukádnak... rengeteg dolga van, ezért rám bízott téged.

– De miért nem láttam sose?

– Mert mint mondtam... rengeteg dolga van, és nem is itt lakik. Sajnálom. De, mi mindig itt leszünk neked. Megígérem, kicsikém – puszilta meg T/N feje búbját.