Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

🏹Clint #12🏹

vampiregirl_1864 kérésére itt egy kis cukiság Clinttel. ❤️❤️❤️Szándékosan kérésre kb 13 év a korkülönbség.

T/N = te neved

Kissé nehéz Tony Stark lányának lenni, főleg úgy, hogy miután a HYDRA néhány hónapra megkaparintott magának, különleges képességre tettem szert. Olyan gyors vagyok, mint Pietro.

Erről csak apa tud. A többieknek nem mertem elmondani. Még Clintnek se, pedig valamivel a hazakerülésem után kezdtünk el titokban randizni. Ez pedig kábé öt hónapja volt.

Ma a többiek bevetésre mentek, és Clint egy teljesen ártatlan kifogással felajánlotta, hogy a Toronyban marad velem.

– T/N, minden rendben? – ült le mellém a kanapéra Clint. – Fázol? Egész nap azt láttam, hogy remegsz.

– Nem tudom, mi ez, de nem fázok – mosolyodtam el, és hozzábújtam. Nem akartam hazudni neki, de féltem, hogy rosszul reagálna a képességemre, és nem akarnám elveszíteni.

– Nézd, én megbízok benned, de biztos nincsen semmi baj?

– Biztos. Hozok magamnak teát. Kérsz?

– Nem. Már elég kevés van. Azt átengedem neked – puszilta meg az arcom.

Fel akartam állni a kanapéról, de a képessegem úgy találta, hogy lebuktat, és a sebesség miatt átestem a dohányzóasztalon.

– T/N, mi ez az egész? – kérdezte Clint, mire én síráshoz közeli állapotban néztem rá.

– Annyira sajnálom, Clint! A HYDRA Pietróéhoz hasonló képességet adott nekem. Egyedül apa tud róla. El akartam mondani, de féltem, hogy esetleg...

–  Emiatt mondanék le rólad? – jött oda hozzám, és leült mellém a szönyegre. Könnyes szemmel bólogattam, mire ő szorosan magához ölelt.

– Haragszol? – szipogtam.

– Dehogy. Egyáltalán nem. Segítek neked, amíg a többiek nem jönnek haza. Aztán Pietro lehet többet tudna neked tanítani – puszilta meg a halántékomat.

– Szeretlek, Clint – mosolyodtam el.

– Én is téged.

– Tudod, ha a többiek hazajönnek, talán elmondhatnánk apának, hogy együtt vagyunk. Tény, először valószínűleg nem lesz odáig attól, hogy tizenhárom év van köztünk, de majd megszokja.

– Ahogy szeretnéd. Akárhogy döntesz, melletted állok – szorított egy kicsit az ölelésen.

Time skip, mert Clint álmából felkeltve is pontosan céloz...

Már eltelt néhány nap, mióta Clint megtudta, hogy gyors vagyok. Próbál nekem segíteni, hogy jobban kezeljem ezt az egészet, bár szerintem fogalma sincs mit csinál. Akárhogy is, már egy kicsit jobb, mint ezelőtt.

– Egy aprócska kérdésem lenne – szólalt meg Clint, miközben plédekbe bugyolálva néztünk filmet a nappaliban.

– És pedig? – pillantottam fel rá.

– Valamelyik nap, amikor remegtél, az miért volt?

– Mert sokáig nem mertem használni a gyorsaságom. Előtte utóljára egy hete mertem kiengedni.

– Szóval azért volt, mert egy hétig elfojtottad?

– Igen. De nem fájt, meg semmi. Meg most már nem csinálok ilyet. A többiek is megtudják

Clint közelebb hajolt hozzám, és megcsókolt. Ám, ekkor...

– Mi a fene folyik itt? – hallottam meg apa hangját.

Az íjásszal szétrebbentünk, és kissé ijedten néztünk a többiekre, akik épp ekkor szálltak ki a liftből.

– Nézd, tudom, hogy nem örülsz ennek, de már öt hónapja tart, és az elmúlt napokban Clint rengeteget segített a képességemmel – hadartam.

– Barton, tényleg szereted T/N-t? – fordult apa az íjászhoz.

– Még szép.

– Jó, legyen. De ha egyszer is megbántod, nem foglak szívesen látni a Toronyban. Világos?

– Mint a nap – vigyorgott Clint, majd egy puszit nyomott az orromra.