Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

🏹Clint #6🏹

RitaNmeth0 kérésére 💗❤️💗💞❤️

T/N = te neved
V/N = vezetékneved

~Clint

– Nat, ezt te hogy gondoltad?! – kérdeztem dühösen.

– Clint, már három hónapja elváltatok. Valljuk be elég rossz passzban vagy. Kivéve akkor, amikor itt vannak a srácok. Csak menj el a randira. Ismerem azt, akivel leszerveztem. Rendes csaj.

– Nem érted, hogy én nem akarok még randizni?!

– Barton, ne hisztizz, csak menj el arra az átkozott randira! – szólt közbe Tony.

– Stark, itt van kartávolságra egy váza, és könnyen eltalálhatlak, szóval hallgass!

– Tonynak igaza van. Csak próbáld meg és legalább legyél kedves.

~T/N

A legjobb barátnőm, Natasha rávett engem egy vakrandira. Nehezen, de belementem. Tudtam, hogy csak segíteni akar, elvégre eddig sose jött össze hosszabb kapcsolat, pedig én próbálkoztam.

Így nem is csoda, hogy boldogan készülődtem az estére. Natasha azt mondta, hogy egy kis olasz étterembe szervezte a randit. Nem az a nagyon puccos hely, de előkerestem a kedvenc, piros, elegáns ruhámat.

A randi este fél hétre lett megbeszélve, én pedig igen pontosan meg is érkeztem. Amíg a partnerem nem érkezett meg, még nem rendeltem semmit, remélve, hogy nem kell sokat várni.

Hat negyvenkor befutott a várt személy. Clint Barton. Be kell vallanom, Nat tudta, milyen pasikra bukok. Sólyomszem pedig egyike az ilyeneknek. Nekem úgy tűnt, nincs jó kedve, bár ezt nála nehezen lehet megállapítani.

– Szia – köszöntem, ahogy leült hozzám.

– Szia – motyogta.

– T/N V/N vagyok – mosolyogtam. – Neked be se kell mutatkoznod. Natasha rengeteget mesélt rólad és örülök, hogy találkozhatunk.

– Ja. Én is – morogta.

Amíg kijött a kaja próbáltam beszélni Clinttel, de ő vagy nagyon röviden válaszolt, vagy sehogy.

Evés közben is bepróbálkoztam egyszer-egyszer, de nem akart összejönni a dolog.

– Képzeld, ezzel az egész randi ötlettel Natasha beállított hozzám, éa konkrétan azzal keltett, hogy én bizony szombaton randira megyek.

– Aha, ez piszok érdekes, de mondjak valamit? Egyáltalán nem is akartam itt lenni! Nem is értem, Natasha hogy gondolta ezt. Ez az este rettenetes volt. Unalmas. Úgyhogy minden jót – állt fel és az asztalra tette a vacsora árát. És már ki is viharzott az étteremből.

Amint megláttam egy pincért, szóltam, hogy elcsomagoltatnám a kajámat, és mihelyst kifizettem a vacsorát, elindultam haza. Mivel már besötétedett, nyugodtan pityereghettem az utcán. Meg miután eleredt az eső, észre se lehetett volna venni.

A rossz idő ellenére se siettem. Borzalmas kedvem volt, így nem érdekelt, ha megázok. De, végül csak hazaértem. Bevágtam magam mögött a lakásajtót, és úgy ahogy voltam, bőrig ázva, lehuppantam a fotelba és nekiláttam elfogyasztani a vacsorám maradékát.

Közben egyszer csak csörgött a telefonom. Natasha keresett. Szipogva fogadtam a hívását.

– Szia, T/N! Clint nemrég ért haza, de nem mondott semmit, így gondoltam, megkérdezlek téged. Segítsek a második randi szervezésében?

– Felesleges, mert nem lesz semmilyen második randi. Clint... nagyon bunkó volt, pedig én próbálkoztam. Ő a példaképem, így duplán rosszul esett. De azért rendes tőled, hogy próbálkoztál. Jó éjt, Nat – mondtam, és letettem a telefont.

~Natasha

Miután T/N letette a telefont, mérgesen indultam a konyhába. Ideje, hogy Clint kapjon egy kis fejmosást. Mögé lopóztam, és egy üres ásványvizes flakonnal nyakon csaptam.

– Hé! Aú! Nat, mi ütött beléd?! – fordult meg a tarkóját simogatva.

– Örülj, hogy üres flakonnal kaptál! Mondtam, hogy legyél kedves T/N-val/vel. Felhívtam, és azt mesélte bunkó voltál, és faképnél hagytad!

– Igen, mert semmi kedvem nem volt az egészhez! – vágott vissza.

– Lehet, de most végképp elvetted az önbizalmát! Szegénynek sose volt normális kapcsolata. Nem tudja, hogy miért szakítanak vele mindig! Ebbe is olyan nehezen egyezett bele! Most pedig elszúrtad az egészet. Biztos nem fog többet randizni! Ajánlom, hogy hozd helyre, mert ha nem, elintézlek!

Time skip, mert Clint utálja, amikor még Tony is viccet csinál a magasságából...

~T/N

Az éjszaka nagy részét végig bőgtem és csak valamikor hajnali három körül aludtam el.

Ennek ellenére reggel hétkor keltem, rettenetesen álmosan. Épp reggelizni készültem, mikor kopogtak. Kedvetlenül mentem ajtót nyitni és a folyosón nem más állt, mint...

– Clint, mit keresel itt? Ha újabb sértéseket akarsz a fejemhez vágni, inkább menj el – motyogtam.

– Nem. Bocsánatot szeretnék kérni. Ha esetleg beengedsz, elmondom, miért voltam ilyen. Ja, és hoztam virágot – nyújtotta át nekem a kis csokrot.

– Gyere be – sóhajtottam és elindultam a konyhába egy vázáért.

– Ó, és hoztam mekis reggelit! – mutatta fel vigyorogva a papírzacskót, én pedig nem bírtam tovább és elnevettem magam.

Miután a virágok a helyükön voltak, leültünk a nappaliba reggelizni.

– Azért bunkóztam tegnap, mert nem rég váltam. Mármint három hónapja.

– Olyan rossz volt?

– Igazából megmaradunk egymás mellett. Ráadásul a srácok jártak a legjobban két hetente a Bosszúállóknál hétvégéznek – magyarázta és muszáj volt nevetnem. – Csak rossz érzés volt ez a válás. Meg haragudtam Natashára is a vakrandi miatt, de nem rajtad kellett volna levezetnem. Bepótolhatnánk valamikor a tegnapit?

– Persze – mosolyogtam.