Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

💚Loki #6💚Parental Oneshot

Köszke az ötletet fanni_29 😊☺️❤️

T/N = te neved

Talán a legtöbb korombeli imádja, ha a szülők kicsit távol vannak otthonról, de... én utálom, mert napokig nincs itthon senki.

Anya meghalt, apa pedig... az asgardi börtönben csücsül, amiért megtámadta New Yorkot. Bizony. Loki az apám. De nem gonosz ő, csak...  nagyon szerette anyát és rossz űrlények közé került. Viszont "kedves" nagyapám meg se akarta hallgatni, csak börtönbe dugta. Igaz, rólam pedig senki nem tud.

Apa egyszer, majdnem tizenhét évvel ezelőtt lejött a Földre, elmondása szerint, már maga se tudja, miért és akkor találkozott anyával. Igyekezte gyakran meglátogatni, de amikor ez nem jött össze, Heimdall-lal figyeltette. Fél év kapcsolat után anya terhes lett, és kilenc hónappal később jöttem én. Apa gyakran lejött a Földre és volt, hogy itt maradt néhány napig. Viszont ügyesen kellett megoldania, nehogy lebukjon.

Aztán egy éve anyára rátámadtak az utcán. Meghalt. Néhány hónapra rá apa eltűnt, és legközelebb a New York-i incidens során láttam. Utána bebörzönözték és ritkán jön le.

Ó, és persze egy aprócska dolgot kihagytam a sztoriból. Mivel apám istenség, én örököltem belőle azt, hogy tizennyolc éves korom után lassabban fogok öregedni, mint az átlag, valamint tudom irányítani a négy elemet.

Ma délelőtt éppen a picike, kopott nappaliban ücsörögtem, olvastam, mikor hirtelen...

– Mi jót olvasol? – hajolt felém a fotel mögött állva apa.

– Úristen! – ugrottam arrébb ijedtemben, ami miatt a földre estem.

– Igen, én vagyok – nevetett. Felpattantam a padlóról, megkerültem a fotelt, és szorosan megöleltem.

– Annyira hiányoztál! Miért nem lehetsz velem mindennap? – néztem fel rá szomorú szemekkel.

– Mert nem tarthatok fenn egy illúziót örökké. Vagy legalább négyezer évig.

– Akkor is! Ez igazságtalan!

– Tudom. Arra gondoltam, ma is edzhetnénk.

– Nee! Múltkor is elvertél.

– Tudom, de ez azért kell, hogy nehogy úgy járj, mint anyukád.

– Persze, értem én – motyogtam.

– Gyere – fogta meg a kezem, és a következő pillanatban nem a pici lakásban voltunk, hanem egy tengerparti szirten.

– Apa, lehetne kicsit óvatosabban győzz le, mint múltkor? – kérdeztem félve.

– Megpróbálom – nevetett.

Hát, még így is csúfos kudarcot vallottam. Kétszer. Harmadjára azonban nem emiatt estem hanyatt. Hanem az égből jövő hatalmas löket miatt. A hátamat fájlalva ültem fel, apa pedig néhány méterrel arrébb feküdt, mellkasán egy pöröllyel.

A Bosszúállók álltak mellettünk. Feltehetőleg Thor rájött, hogy apa nem is ül a börtönben, hanem itt van.

– Ne bántsátok! – kértem szomorúan.

– Kölyök, már nem azért, de ő is ezt tette veled – mondta Vasember.

– Ez nem igaz! Hagyjátok békén apát!

A kijelentésemre elkerekedett szemekkel néztek rám, és csak, akkor csodálkoztak még jobban, mikor az erőmnek köszönhetően magamhoz vonzottam a pörölyt, majd odasiettem hozzá, és sírva megöleltem.

– Látod? Mondtam egy párszor, hogy vigyázz – szipogtam. – Nem veszíthetlek el téged is.

– Sajnálom. Most már annyira se láthatlak téged, mint eddig – puszilta meg a homlokom

– Ne közelítsetek, mert használni fogom! – fordultam a Bosszúállókhoz, a fegyvert szorongatva.

– Thor, hogy lehet, hogy egy kamasz is fel tudja emelni a pörölyt? Ne mondd már, hogy ez nem valami humbug – fordult Vasember a pöröly tulajdonosához.

– Tony! – szóltak rá a többiek.

– Jól van kislány, ideje azt visszaadnod, mert még el kell vinnem Lokit Asgardba – nyújtotta ki a kezét Thor.

– Nem! – kiabáltam, közben az ég beborult és dörögni kezdett.

– Ööö... Thor, befejeznéd? – kérdezte Amerika Kapitány.

– Ezt nem ő csinálja – vigyorodott el apa. – Hanem T/N, és ha nem találtok ki valamit, megsültök.

– Oké, T/N, anyukád merre van? – kérdezte a Kapitány.

– Az anyja meghalt – mondta apa és közben a földet bámulta meredten. – Ezért támadtam meg New Yorkot. Hogy megtaláljam azokat akik bántották, de közben a chitauri vezér kínzása és fenyegetése miatt, hogy ha nem foglalom el a Földet, megöli T/N-t, nem volt más választásom.

– Várjatok – szólalt meg Sólyomszem. – Amikor a jogarral befolyásoltak engem, Loki többször órákra, vagy napokra eltűnt. Akkor is T/N-val/vel voltál?

– Igen.

– Talán holnap T/N is feljöhetne velünk Asgardba, hogy Odin úgy döntsön – ötletelt Thor.

– Ja, mert eddig olyan jó apa volt – morogtam.

– Talán jó lesz így – nézett rám apa. – Nincs más választásunk kicsim. Nyugodj le szépen, és add vissza Thornak a Mjölnirt.

– De előbb mutasd meg, hogy emelted fel! – kérte Vasember.

– Oké? – ráncoltam a szemöldököm, majd letettem a Mjölnirt a földre. – Egyszerű. Megfogom a nyelét, és felemelem. Nem is nehéz.

– Csak az arra méltók emelhetik fel – magyarázta apa.

Time skip, mert Loki sisakját égősorral díszítik karácsony előtt...

Hát, az asgardi látogatás elég röviden telt. Apa csak néhány naponta jöhetett volna a Földre, de azt mondta, inkább nem megy vissza többet Asgardba, de most már minden napot velem fog tölteni.

Így már nem egyedül lakok a pici lakásban.

– Ha gondolod, majd valahogy keresünk egy nagyobb lakást, rendben? – kérdezte apa.

– Nem tudom. Szeretem ezt a helyet. Ha elköltöznénk, olyan érzés lenne, mintha elhagynánk anyát.

– Igazad van. Még maradunk – ölelt magához.