Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

▪️Sebastian Stan #1▪️🎄

Imádlak az ötletért, fanni_29 ❤️

T/N = te neved

Még egyetemistaként ismertem meg Robertet, aki azóta szinte olyan, mintha a második apám lenne. Elég gyakran lebeszélte a rendezőkkel, hogy ott lehessek a forgatásokon, mivel úgyis színésznek készülök.

Ez idő alatt mindenkit nagyon megkedveltem. Főleg egy valakit. Sebastian Stant. Elképesztően beleszerettem, kábé a legeslegelső találkozásunkkor. Ez volt egy éve és azóta nem mertem elmondani neki.

Néhány nap, és itt a karácsony. A többieknek ma volt az utolsó forgatásuk, ahol én is bent voltam.

– T/N, kérlek ne felejtsd el, hogy karácsonykor jössz velünk ünnepelni – karolta át a vállam Robert.

– Nyugi, nem felejtem el. Egyébként is, az ajándékaitok is megvannak már. Alig várom, hogy veletek karácsonyozzák – öleltem meg Robertet és a többiek is csatlakoztak egy nagy csoportos ölelésre.

Time skip, mert Sebastian minden erőlködés nélkül tud úgy kinézni, mint egy kiskutya...

Elérkezett a karácsony. Én már a Szentestét is Robertnél töltöttem. Együtt díszítettük fel a hatalmas fát.

A barátaink vacsora előtt érkeztek meg.

– Seb hol van? – kérdeztem, mikor láttam, hogy nincs köztük a titkos szerelmem.

– Nem tudjuk, még valami dolga akadt – mondta Evans –, de szerinte nem tart sokáig.

– Akkor jó.

Amíg Sebastiant vártuk, a nappaliban beszélgettünk.

– T/N, énekelsz nekünk valami jó kis karácsonyi dalt? Olyan jó hangod van – nézett rám könyörgően Liz.

– Srácok, tudjátok, hogy nem szeretek énekelni.

– Ne már! Jó vagy benne – biztatott Scarlett is.

– Mit énekeljek?

– All I want for Christmas? – vigyorgott rám Robert.

– Ki akartok szúrni velem?

– Naaa!

– Jó – sóhajtottam.

Épp a refrént énekeltem, amikor hirtelen belépett Sebastian. Ahogy megpillantottam, egy pillanat vátott át az arcom színe paradicsompirosba, de a hangom nem bicsaklott el, és ezt hatalmas sikerként könyveltem el.

Ahogy befejeztem az éneklést, felpattantam és átmentem a konyhába inni egy pohár vizet, mert azt hittem, felrobban a fejem.

~Sebastian

Amikor megérkeztem, T/N épp az All I want for Christmast énekelte. Ahogy megláttott, az arca paradicsompirossá vált, de tovább énekelt.

Aztán, mikor véget ért a dal, köszönés nélkül átvonult a konyhába.

– Boldog karácsonyt – mondtam kicsit furcsállva T/N viselkedését. – Mi baja?

– Nem egyértelmű? – kérdezte Scarlett. – T/N odáig van érted.

– Tényleg?

– Igen. Úgyhogy szerintem beszélj vele.

– Nekem van egy jobb ötletem – vigyorodott el Anthony, majd a konyhához rángatott és odalökdösött T/N-hoz/hez. – Nézzétek csak fel!

Fölöttünk ott lógott le a mennyezetről egy fagyöngy.

– Kellett nekem odaraknom – morogta T/N.

– Ugyan – mosolyogtam és megcsókoltam. Először annyira meglepődött, hogy teljesen lefagyott, de aztán viszonozta.

~T/N

Kicsit megilletődtem, mikor Sebastian megcsókolt, de gyorsan viszonoztam, mielőtt megsértődne.

– Jól van, nem kell túlzásba vinni! – szólalt meg Robert, mire szétrebbentünk. – Egyébként, csak mondom, ha megbántod, elintézem, hogy csak keresztapa lehess! – nézett komolyan Sebbyre.

Erre Seb ijedt tekintettel nézett rám, de én csak mosolyogva megráztam a fejem.

– Nyugi, úgyse hagynám – nyomtam egy puszit az arcára. – Túl régóta vártam erre a pillanatra.