Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

▪️Tom Holland #1▪️🎄

Ez fanni_29 könyvében is megtalálható. Csak nem karácsonyi.

T/N = te neved

Lassan itt a karácsony és a legjobb barátnőmnek megígértem, hogy még az ünnepek előtt meglátogatom Angliában.

Mára szólt a repjegyem, így reggel elég korán keltem, hogy időben eljussak a reptérre. Alaposan beöltöztem, mert már itthon is elég hideg volt. Hát akkor még milyen idő lehet Angliában...

Miután sikeresen becsekkoltam, felszálltam a gépre. Gyorsan megkerestem a helyemet, ami történetesen az ablak mellett volt. Szerencsémre még senki nem ült abban a sorban, így nem kellett három emberen keresztülmásznom. Mielőtt leültem volna felpakoltam a cuccomat a poggyásztartóra, majd boldogan huppantam le a kényelmes helyemre.

Elővettem a vizemet, és épp, mikor belekortyoltam, leült mellém valaki, akit rögtön felismertem és épp ezért véletlen félrenyeltem. Mondjuk szerintem mindenki így járna, ha az egyik kedvenc híressége ülne le mellé. Ez az én esetemben Tom Holland volt.

– Te jó ég! Minden oké? – kérdezte ijedten, én meg csak bekönnyezett szemmel bólogattam. Hamarosan sikerült rendbe szednem magam, majd mosolyogva néztem rá.

– Bo-bocsi a béna fogadtatásért – motyogtam –, csak...

– Rajongó vagy, igaz? – mosolyodott el.

– Igen. Ennyire nyilvánvaló? – vörösödtem el.

– Ha nincs a marveles pulcsi, meg se tudtam volna mondani.

– Ó... Jogos – mosolyodtam el.

– Te már lényegesen tudod, hogy én ki vagyok, de én még nem tudom, neked mi a neved.

– T-T/N – motyogtam elpirulva.

– Szép neved van.

– Köszi. Te jó ég! El se hiszem, hogy itt ülök melletted! Hatalmas álmom volt, hogy találkozzunk. A szobám tele van dekorálva mindenféle marveles cuccal, és... azt hiszem, inkább csendben maradok. Bocsi.

– Ugyan, talákoztam már vészesebb rajongókkal is – mosolyogtt.

Ekkor a repülő készülődni kezdett a felszállásra, én pedig ekkor riadtam meg igazán. Most ülök először repülőn. Ezt a mellettem ülő is érzékelhette, mert aggódva figyelt engem.

– Mi a baj? – kérdezte.

– Én... én csak mos ülök repülőn először. Félek – mondtam halkan és erősen szorítottam a karfát.

– Nem kell. Hidd el nekem, aki már repült egy jó párszor, hogy nincs mitől félned. A fel-és leszállás eleinte ijesztő egy kicsit, de nem lesz baj – mosolygott rám biztatóan. – És szerintem ne szorítsd annyira azt a karfát, mert a végén eltöröd az ujjad.

– O-oké.

Amint a repülő a megfelelő magasságban volt, kicsit megnyugodtam. Erre persze Tom is rásegített. A forgatáson történt vicces sztorikkal szórakoztatott. Így sikerült elterelni a figyelmemet a repülésről.

– Nem is olyan vészes, ugye? – kérdezte.

– Valóban nem. Olyan szép a kilátás – lesekedtem ki a kicsi ablakon. Odakint szép, világosszürke felhők olyanok voltak mint egy nagy párna. – És, bevallom az se utolsó pont, hogy itt ülsz mellettem.

– Azt gondoltam – nevetett.

– Elég felejthetetlen első repülés. A barátnőm, akihez megyek, nagyon irigyelni fog. Ő is nagy rajongód.