𝐄𝐥𝐢𝐳𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡

4. Fejezet

Négy év telt el, hogy elkezdtük az elsőt. Bizony, rengeteg időnek tűnik, de hamar elrepült, hiszen olyan gyorsan rohant az idő.

Rengeteg minden történt. Az életem a Tekergőkkel, majd hogy nem tökéletes volt, habár, voltak nézeteltéréseink, de azokat mindig orvosoltuk. A fiúk másodéves korunkban, rájöttek, hogy a bátyám vérfarkas, és akkor egy hétig, hozzá se szóltak. Remus és én is nagyon féltünk, hogy soha többé nem fognak vele vagy velünk szóba állni, de kellemesen csalódtunk, ugyanis azon a héten, azon törték a fejüket, hogy, hogy orvosolják barátjuk betegségét. Végül arra jutottak, hogy kitanulják az animágiát, amiről Remus nem is tudott, csak én. És, hogy én miért nem csatlakoztam hozzájuk? Ez igazán egyszerű, ugyanis én falaztam nekik, nehogy Remus rajtakapja őket. Tavaly lettek kész az egésszel, és meglepték Remust, a születésnapján vele. (Egy kissé kiborult, lévén, hogy nem nagyon tetszett neki, hogy a saját épségüket kockáztatták érte... De én láttam, hogy azért meghatódott!)

És idén, kezdjük az ötödévet, a Roxfortba, igen tudom, tudom, durva!

Mindegyikünk rengeteget változott ez alatt a négy év alatt.

James, például megtapasztalta a szerelem csodálatos érzését, de legnagyobb balszerencséjére, Lily Evans nem nagyon viszonozza ezt. Aztán, még másodéves korában bekerült a kviddics csapatba fogóként, a kviddicscsapat kapitánya tavaly ballagott, és James nagyon abban bízik, hogy talán ő lesz majd idén a csk. Most nagy kviddics rajongó. Még egy könyvet is olvasott róla, pedig eddig olyat életében nem csinált! Tehát tényleg megváltozott! Az más tészta, hogy azon a könyven kívül nem hajlandó mást olvasni.........

Sirius......Sirius pedig egy nagy tuskó lett. Ezt most fejtsem ki? Sirius Black-be lassan az egész Roxfort lányserege szerelmes, ami nem is lenne baj, ha nem hetente váltogatná a barátnőit. És ez engem hol érdekel? Ott, hogy az egyik legjobb barátnőmmel Marlene Mckinnonnal is eljátszogatott egy kicsit, aztán eldobta magától. Egyszerűen megunta, és se szó, se beszéd szakított vele. Szegény Marry teljesen összetört! Nekem és Lilynek kellett újra felépítenünk az összetört barátnőnket. És ezt kinek lehet köszönni? Hát persze, hogy Sirius Blacknek. Siriusról ennyit, és nem többet...

Remus következik. Remus például elhatározta, hogy az ötödévét, kevesebb hülyeséggel fogja tölteni, és ráhajt az RBF- ekre... Ez mind szép és jó, de pont ő az a tag, aki konkrétan minden hülyeséget ellenez. De oké....

Ő nagyon nem változott, úgyhogy róla ennyit.

Peter Pettigrew. Ő az aki maradt, aki maradt. Egy idegesítő kis patkány! Mindenhova követi a fiúkat és mindenben próbálja utánozni őket. PFF! Nem igazán bírom, de lévén, hogy a barátaim barátja, inkább csendben elviselem.

És vagyok én az ötödik tekergő. Aki a srácok szerint egyáltalán nem viselkedek tekergőhöz méltóan, mert olvasok és tanulok meg stb. Én semennyit se változtam. Talán, egy dologban mégis, ugyanis, nőiesebb alakom lett. Mondjuk ez egyáltalán nem lényeges. Tavaly, mint eddig mindig Remus és Lily mögött végeztem, évfolyam másodikként, ha van ilyen. De nekem, most van egy hatalmas problémám.

Mert mi a problémám? Mi a legnagyobb problémám? A varázserőm, ami egyre hatalmasabb és nagyon furcsán viselkedik. Egyszerűen úgy érzem, hogy nem tudom irányítani a mágiámat. Őszintén fogalmam sincs, hogy mi hozza ezt ki belőlem, de egyszerűen, már nem nagyon bírom. Csak nehezedik a vállamra, én pedig szépen, de biztosan összeesek alatta. Dumbledornak nem fogok szólni, hiszen megvannak a maga problémái is. A szüleimet, vagy Remust pedig nem fogom ilyen hülyeségekkel fárasztani. És itt ki is merültem, hiszen a többi barátomnak, vagy ismerősömnek abszolút, nincs semmi, de semmi jártassága ezen a területen. Inkább meghúzom magam, és lesz ami lesz.