𝐄𝐥𝐢𝐳𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡

15. Fejezet

-Hihetetlen, hogy bekerültél a csapatba! - Vigyorgott rám James, miközben elindultunk a nagyterembe reggelizni.

-Köszi! - Mosolyogtam rá.

Egy hete a válogató alatt Manccsal le sem szálltunk a fellegekből, csak sötétedéskor, de akkor is csak azért, mert Minniehez kellett büntetőmunkára jelentkeznünk. Ahogy sejtettem Kingsley javaslatára James ketté szedte a csapatot, engem pedig berakott a második menetbe amit pénteken "hallgattak" meg. A felállás végül a következő lett; Benjamin Smith, Kingsley jó barátja, lett Sirius terelő társa. Amúgy arra a posztra csak három fiú jelentkezett, az összes többi pedig csaj volt. (Nem meglepő módon...) Végül pedig a húsz hajtóból is kiválasztottak hármat. Én voltam Hajtó 1. Aztán volt egy hatod éves nagydarab lány, valami Charlotte Fifth; ő lett Hajtó 2. És végül a harmadik tag egy fiú lett akit Daniel Whilenak hívnak. Ő egy hetedéves, tagbaszakadt, és fürge fiatalember. A két hajtó társam mellett, egy kismanóra hasonlítok... Igen... Határozottan így fogalmazott Sirius.

-Az a jó, hogy ahogy a mardekárosokat ismerem, ők csupa nagydarab fiút fognak a csapatukba választani! Úgyhogy, te simán átférsz az apró termeteddel. És amit produkáltál a válogatón! Basszus Maszat! Nagyon tehetséges vagy! - Dicsért agyon James, amit fülig pirulva hallgattam.

Igen határozottan péntek óta egyfolytában ez a téma. Mondjuk úgy, hogy már egy hete történt, de James még mindig egyfolytában visszaemlékezik az ominózus péntek délutáni válogatóra, ahol könnyedén produkáltam mindenféle trükköt, és tízből tízet karikára találtam, méghozzá rekordgyorsasággal. Én is büszke voltam magamra, nem is beszélve a bátyámról, aki olyan büszke vigyorral ölelt magához, mikor vége lett, mint még soha.

-Köszönöm James, de lassan már agyon dicsérsz! - Motyogtam zavartan, miközben fülem mögé tűrtem az egyik, méz szőke és göndör tincsemet.

-Sajnálom Lizzie, de az a helyzet, hogy ez az igazság! - Karolt át vigyorogva. - Őstehetség vagy! Irtó jó reflexeid vannak, és még a célzásod is tökéletes, nem is beszélve a fürgeségedről, amit még azzal a Jolsep-R-5 tel is úgy sikerült kihoznod, hogy én csak ámultam és bámultam.

-A Jólsep-R-5 igenis nagyon jó seprű! - Fontam össze a mellkasomon a karomat, mire James nevetve összekócolta a hajamat.

-Három éve dobták piacra! Mondjuk a készítői azt mondták, hogy fel fogják újítani, de attól a márkától, valószínűleg úgy kell számítanunk, hogy tíz év múlva fog csak megjelenni a Jólsep-R-5 Új prototípusa. - Röhögött tovább, miközben besétáltunk a Nagyterembe.

-Amúgy képzeld James! Ha minden igaz, ma jön az új SVK tanárunk! - Böktem oldalba a fiút, aki erre izgatottan pillantott a tanári asztal irányába.

-Még mindig nem értem, hogy hogy hogy nem rögtön év elején jött! - Csóválta fejét, miközben helyet foglaltunk a már megszokott helyünkön.

-Azt mondta Minnie, hogy még más dolga akadt! - Vontam meg a vállam, miközben öntöttem magamnak a gőzölgő kakaóból.

-Emlékszem mennyire csodálkoztam, mikor az új SVK tanárunk helyett a házvezető tanárunk lépett be a terembe. - Vihogott James, mire nevetve megforgattam a szemeimet.

-Tudom arra én is! - Kuncogtam, majd beleittam a forró kakaóba.

-Nem is szedsz magadnak, valami kaját? - Tudakolta pápaszemes barátom, mikor már csak egy jóideje szürcsölgettem a kakaómat, de vele ellentétben sem rántottát sem pedig pirítóst nem halmoztam a tányéromba.

-Nem vagyok éhes! - Vontam meg a vállam, és szomorúan körbe pillantottam a nagyteremben.

-Emlékszem elsőben is pont ilyenkor volt holdtölte! - Szólt elgondolkodva James, mire lemondóan megráztam a fejemet.