𝐄𝐥𝐢𝐳𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡

28. Fejezet

-Csak ennyi? - Kérdeztem míg a Lilytől karácsonyra kapott fényképezővel lefényképeztem Frank rúnaismeret jegyzeteit.

-Igen, bár a professzor ma röpdolgozatot iratott velünk... - Bólintott a fiú és csak vigyorgott, amit nem értettem.

-Miért mosolyogsz? - Érdeklődtem, mire legyintett.

-Mindegy.

-Hát jó... De velem bármit megoszthatsz... Ugye tudod? - Kérdeztem mosolyogva.

-Persze tudom... - Legyintett nevetve, miközben táskáját a vállára véve kiindult. - Szia Liz! - Köszönt, majd be is csukódott mögötte a gyengélkedő ajtaja.

Nem Frank volt az első aki már járt nálam a tanulnivalókkal. Lily és Marry is eljöttek hozzám egy nagy adag jegyzettel a kezükben és miközben Marry elmesélte a hét nagy sztorijait és pletykáit Lily pedig nagyban magyarázta az órai munkákat, addig én csak csendben szórakoztam rajtuk...

Már egy hete, hogy tizenöt éves elmúltam és a barátaimmal minden problémámat megbeszéltük és megígértem nekik, hogy nem csinálok ilyesfajta meggondolatlanságot többet és igazából azóta tényleg próbáltam minden pozitívumot összeszednem és felnyalábolva a régi elveszett optimista énemet, valóban boldogabb lettem, bár nagyon hiányzott már a friss levegő...

Mikor a barátaim nagy nehezen elszakadtak tőlem még várt rám egy erős fejmosás Madam Pomfreytől, de igazából az sem volt nagyon vészes. Azóta legnagyobb balszerencsémre meghosszabították az itt tartózkodásomat és Márciusig biztos helyem lett a gyengélkedőn... Talán Benji, vagy Kingsley volt az, akik nevetve megjegyezték, hogy "bérlem" a helyem...

Egy ideig még gondolataimba mélyedve néztem a gyengélkedő csukott ajtaját, majd nagyot sóhajtva előszedtem a tankönyveimet és a barátaim jegyzeteit lapozgatva a könyvet nézegetve magolni kezdtem.

Igazából Mcgalagony professzor pár napja járt nálam, hogy beszéljen velem az RBF-ekről és javaslatot tegyen azok elmulasztásáról, hiszen már egy hónapja nem járok az órákra. Persze végülis arra jutottunk, hogy az RBF-eket le fogom tenni, csak külön, ami annyit tesz, hogy a gyengélkedőn egy tanár felügyelete alatt megírom és amelyik varázslathoz nem kell nagyobb fizikai erőnlét, azt meg is csinálhatom... Természetesen mondtam Mcgalagonynak, hogy ne fáradjanak külön miattam és lemegyek én is a vizsgára, de nem engedett... Na mindegy!

Persze azt halkan megjegyzem, hogy nem maradtam le semmi tantárgyból, ami azért talán elismerésre méltó, talán nem, de én mindenesetre büszke vagyok rá.

-Madam Pomfrey! Szép napunk van nem? Lupin kiszasszonyhoz jöttem. - Ütötte meg egy derűs és viszonylag ritkán hallott bariton a fülemet, mire ledöbbenve pillantottam fel a könyvből.

-Utolsó előtti ágy... - Szólt Pomy néni, mire a gyengélkedő kihalt kövén határozott léptek, tompa koppanása törte csak meg a csendet.

Rémülten bámultam a paravánra, majd mikor egy kissé ráncos kéz megragadta és arrébb húzta azt, még levegőt is elfelejtettem venni.

Jóságos sajtos szendvics! Mi rosszat tettem, hogy az igazgató eljött hozzám?!

-Hmm... - Dumbledore pedig nem zavartatva magát leült az ágyamra, miközben belepillantott a könyvembe. - Látom Lupin kisasszony, ön tényleg komolyan gondolta, hogy leteszi idén az RBF-eket... Ennek igazán örülök... - Mosolygott rám félholdalakú szemüvege lencséje mögül.

-Bocsánat a kérdésért igazgató úr, de miért jött? - Köszörültem meg a torkomat és lesütött szemekkel figyeltem a hosszú, ezüstös szakállát.