𝐄𝐥𝐢𝐳𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡

16. Fejezet

§Sirius§

-Figyelj Holdsáp! - Szóltam az ágyban fetrengő fiúnak, akit már egy jó ideje fárasztottam a társaságommal.

-Egy kis házban öt kis szoba, öt kis ember bújik oda. Mi az? - Kérdeztem vigyorogva Remustól, aki erre fáradtan rám emelte a pillantását.

-Most inkább én kérdezek! - Tornázta magát ülő helyzetbe.

-Oké! Fogadjunk, hogy tudom rá a választ! - Csaptam össze a tenyerem.

-Miért hagytad ki az összes tanórát? - Nézett rám komolyan.

-Erre nem válaszolok. - Ráztam meg a fejemet elhúzott szájjal.

Holdsáp már nyitotta a száját, hogy mondjon valamit, de ekkor kicsapódott a gyengélkedő ajtaja.

Reménykedve kaptam oda a fejemet, de csak Ágas és Evans jöttek.

-Mégis miért kell ennyire kiborulni rajta Potter? - Kérdezte Evans térdeire támaszkodva.

Ezek szerint futottak.

-Majd elmagyarázom! - Intette le James, mire döbbenten meredtem rá. Ezek mióta vannak ilyen viszonyban? Ugyanis Ágas minden leendő alkalommal megkérdezi Evanst, hogy eljönne e vele randizni, erre most teljesen normálisan viselkednek egymással... Mi a szösz?!

Összeráncolt homlokkal ugrottam le az ablakpárkányról.

-Sziasztok! - Köszöntem furcsán, mire Evans szeme félelmetesen megvillant.

-Nem hozzád jöttünk! - Felelte James nyersen, én pedig meglepetten néztem amint Holdsáp ágyához rohan. Mit is csináltam, hogy ilyen hangnemet érdemeljek ki magamnak?!

-Holdsáp! Mondd, hogy járt itt már a húgod! - Túrt a hajába idegesen Ágas, mellette Evans, pedig összeszorított állkapoccsal várta Remus válaszát.

-Mondanám, hogy járt itt, de nem látogatott meg. Csak Tapmancs húzza itt az idegeimet, már a második óra óta. De amúgy miért is szeretnéd tudni? - Kérdezte Remus miközben felhúzott szemöldökkel pillantott a két osztálytársára.

James szitkozódva elkezdett fel alá járkálni a kórteremben.

-Lehet, hogy Myrtle látta! - Csillant fel a szeme, de Evans megrázta a fejét.

-Nem hiszem! - Szólt lemondóan, miközben helyet foglalt az egyik fehér sámlin.

-Akkor a lányok háló körletében?

-Azt már Marryék átkutatták! - Intette le Evans, miközben megdörzsölte smaragdzöld szemét.

-Hol van a húgom? - Kérdezte Remus rosszat sejtve.

-Az a helyzet...hogy fogalmunk sincs. - Csóválta a fejét James, mire döbbenten meredtünk rá.

-Érdekes! Pedig az első szünetben még beszólt nekem. - Töprengtem hangosan, mire Remus szemei villámokat szórtak.

-Miért kellett neked beszólnia? - Kérdezte halk fenyegető hangon.

-Fogalmam sincs. - Vontam vállat, pedig nagyon is tudtam, hogy Beth miért is szólt be nekem.

-Ne hazudj Black! - Morogta Lily, mire rápillantottam.

-Figyelj haver! Mi csak annyit tudunk, hogy összevesztetek! - Tárta szét a karját megadóan Ágas barátom.

-Ő kezdte. - Vontam meg a vállam laza stílusban, majd visszaültem az ablakpárkányra, és kinéztem rajta, miközben a barátaim eszmecseréjét hallgattam.