𝐄𝐥𝐢𝐳𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡

7. Fejezet

Lily szobájában ültünk és beszélgettünk.... csak úgy mindenről, ami eszünkbe jutott...

-Hoztam muffint! Megkóstoltam és nagyon finom! Liz, nagyon jól sütsz! - Nyitott be Lily anyukája, majd mosolyogva letette a tál süteményt elénk.

-Köszönöm a dicséretet! - Mosolyogtam, majd elvettem egyet.

-Liz itt maradsz vacsoráig? Nagyon finomat csinálok! - Nézett rám várakozva.

-Hát, szívesen maradnék, de otthon a fiúk várni fognak! Meg eleve is éhen halnának nélkülem, ugyanis anyukám és apukám a nagyinál ragadtak, és csak három nap múlva jönnek, addig pedig szerény személyem lesz a háziasszony, ugyanis Remus biztos nem fog nekiállni takarítani, vagy ételt készíteni! - Forgattam a szemem, mire az asszony nevetve leült mellénk a szőnyegre.

-Remus? Ő a bátyád, igaz?

-Ühüm, de mióta megjöttek Jamesék, egyáltalán nem viselkedik, úgy mintha ő lenne a rangidős! - Vontam meg a vállam, mire mellettem Lily halkan felnevetett.

-Jamesék? James Potterék? - Vonta fel a szemöldökét az asszony, mire elmosolyodtam.

-Igen, az a James Potter, aki udvarol Lilynek!

-Tehát te most fiúkkal vagy körülvéve! - Eresztett egy sajnálkozó pillantást felém Mss. Evans.

-Igen azokkal vagyok. Viszont nagyon jól érzem magam velük. Például James és Sirius az egész napot végig bohóckodják. Remus pedig csatlakozik hozzájuk, habár ő inkább a vicces beszólásaival egészíti ki őket. Én pedig egész nap elhallgatom őket, és betegre nevetem magam rajtuk, ugyanis ritka nagy csínytevők ezek! - Meséltem, és közben valahogy akaratlanul is Mancs jutott az eszembe. Nem gondolhatok rá, mert ez így nem lesz jó!

Lily édesanyja egy nagyon kedves asszony, egy ideig beszélgetett velünk, de aztán magunkra hagyott, mert készítenie kellett a vacsorát.

Amint elhagyta a szobát, Lily gyorsan becsukta az ajtót, majd leült velem szemben, és mélyen a szemembe nézve, elkezdte.

-Liz, most beszéljünk úgy, mint legjobb barátnő a legjobb barátnőjével! - Nézett mélyen a szemembe, mire elnevettem magam.

-Most mi van?

-Nem értelek! Miért kéne, úgy beszélnünk, ahogy a legjobb barátnő a legjobb barátnőjével, hiszen azok is vagyunk! Mindegy is! Tehát hallgatlak! - Néztem rá várakozón, mire újra felvette a szemkontaktust és komoly hangon megszólalt.

-Mi történt veled a nyáron? Mikor a tekergőkről beszéltél anyukámnak, furcsán csillogott a szemed. Liz mi történt? - Fürkészett engem, mandulavágású, zöld szemeivel.

Elmondjam neki? Mit fog szólni hozzá? Ő a legjobb barátnőm! Igaz ott van még Alice meg Marry is, de talán Lilyvel értjük meg egymást a legjobban. Benne megbízok, ahogy ő is bennem.

Ajkamba harapva, gondolkoztam, majd nagyot sóhajtva kinyögtem azt az egy szót, amitől Lily álla a padlót súrolta.

-Szerelmes lettem!

Lils döbbenettől kerekre tágult szemekkel bámult rám.  

-Te? Kibe? - Kérdezte a kisebb sokk hatása után izgatottan.

-Igen, én.... de nem mondom még meg, hogy kibe! - Mosolyodtam el.

-Rendben, de ha rájövök, hogy kibe, akkor muszáj lesz elmesélned mindent! - Nézett rá, én pedig mosolyogva kezet nyújtottam neki.