𝐄𝐥𝐢𝐳𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡

56. Fejezet

-Mi? - ismételtem meg magamat bután pislogva, mint aki nem fogja a történéseket. Mert mondjuk nem is fogtam fel.

-Boldog szülinapot! - kiabálta el magát újra Lena és hangosan nevetve borult a nyakamba.

-Mi? - hebegtem még mindig dermedten és döbbenten visszaöleltem a röhögő McKinnont. Közben pislogás nélkül meredtem a többiekre. A klubhelyiség minden lehető szabad felületére arany-vagy vörös lufit kötöttek a többiek, különféle zászlók és füzérek voltak összevissza aggatva a leghihetetlenebb helyekre is. Én meg nem hittem a szememnek. Két egész asztal volt teletömve édességgel és rágcsával, a harmadik pedig roskadozott az italoktól.

-Ne csináld Elsie! - kacagott ki Lily. - Tényleg nincs meg?! Január tizenkilencedike van! A szülinapod!

-Tizenhat lettél. - bólogatott mosolyogva Remy is.

-Komolyan? - susogtam döbbenten és hitetlenül újra körülnéztem. - E-ezt... Ezt mind nekem? - éreztem, hogy könnyek szöknek a szemembe és tudtam, hogy percek kérdése és elbőgöm magamat.

-Most miért sírsz? - cincogta Peter rémülten és rögtön zsepiért kezdett kotorászni zsebeiben, de azokból csak üres cukrospapírok potyogtak ki.

-Ne csináld Maszat! Ez a minimum! - James vigyorogva lépett hozzám és göndör tincseimre valamiféle, papírkoronára hajazó készítményt nyomott. Közben belevigyorgott az arcomba. - A szabályaink szerint már ihatsz alkoholt!

Remus pedig hitetlenül belevágott a karjába, de mindenki csak vigyorgott körülöttem.

-É-én... - pityeregtem, majd próbáltam letörölgetni a sós cseppeket szeplős arcomról, de nem ment, mert mindig újabbak buggyantak ki szememből. - Én nem is tudtam, hogy ma van... Teljesen kiment a fejemből. - nevettem el magamat végül, de közben már szinte zokogtam meghatottságomtól. Komolyan... Ki látott már ilyet.

-Na jó! Elég volt ebből! Bulizzunk! - rikkantotta el magát James engem átkarolva és míg én tovább itattam meghatottságomban az egereket, ő fogával felnyitott egy vajsörös palackot és nagy vígan meghúzva a magasba emelte a kezét. - Maszatra! Aki még a saját születésnapját is elfelejtette!

Hamar mindenki kezébe került valami ital én meg hitetlenül kacagva fogadtam el Lena pajzán vigyorgása közepette a nekem kimért marcipánlikőrt. - Remus szigorúan meghagyta mindenkinek, hogy ez lehet a maximum, amit kezembe nyomhatnak... Drága. -

-Lizre! - hangzott el egyszerre a többiek szájából. Vagyis a nevem valamelyik általuk becézett formája...

-Bethre! - tekintetem találkozott Mancséval és nem is tudtam, mit kéne tennem. Így már minden érthető volt. Hogy szervezték a bulimat és ő válalkozott a krízishelyzetben a lefoglalásomra. Hatalmas volt a vigyora és roppantul szórakozott rajtam. De megértem. Én is szórakoztam magamon. Hozom a formámat...

A poharak összekoccantak. Peter majdnem leejtette a sajátját, Jamie pedig egyenesen a felét kiöntötte, majd mindenki további jókedvben beleivott a saját poharába-vagy palackjába... Ugye James?!-. Én döbbent mosollyal szürcsöltem bele az édes-alkoholos lébe.

-Igazán nem kellett volna... - motyogtam negyedóra múlva is döbbent, de annál meghatottabb mosollyal.

-Elizabeth! Fejezd be, mert igenis kellett! - Benji röhögve karolt át, majd hirtelen elüvöltötte magát. Majdnem belesüketültem, mégis kacagva csimpaszkodtam bele. Hiába. Benji, az Benji. - Black! Kapcsold már be a zenét!

Sirius aki eddig Kingsleyvel röhögött az ablaknál-nyilván cigivel a szájában- vajsörös palackját szorongató kezével intett, majd Kingsleyvel kísérve átvágott a klubhelyiségen. Hát persze, hogy a mugli magló-vagy hogy hívják- volt a sarokba. Csak tudnám, hogy sikerül üzemeltetni, ha elvileg minden mugli szerkentyű meghülyül itt... Meg olyan villamos-áram sincsen itt.