Anime Oneshots II. Kérések: Zárva

Izuku Midoriya x (Male!) Reader

Itt is az új rész Macseking kérésére, remélem tetszik ^^

Hatalmas Marvel fanként szinte kiugrottam a bőrömből, amikor legjobb haverom kezembe nyomott egy jegyet az egy hónap múlva megrendezett eseményre, ami gyakorlatilag egy Marveles "Disneyland" volt. Azt hittem az összes jegy elfogyott már, mivel limitált emberszámú rendezvény volt, de ezek szerint nem veszett el minden reményem. Már előre be volt tervezve egy cosplay, amit nem csak erre az alkalomra vettem, hanem az iskola mellett hobbim volt más emberek bőrébe bújni, ezzel a módszerrel. Izgatottan szorítottam markomban a jegyet, előre meredve, s fejben már egy hónappal később jártam, elkezdtem tervezni, hogy mit, hogyan kell csinálnom ahhoz, hogy időben odaérjünk és elkezdtem azon is morfondírozni, hogy ha már Wadenek öltözök be, akkor a fejem sem ártana kopaszra varázsolnom, de ezt az ötletet hamar elvetettem, mivel nagyrészt úgyis rajtam lesz a maszkom, azalá pedig feleslegesnek éreztem, amúgy sem profi cosplayt terveztem, hiszen akkor legalább öt órával indulás előtt fel kellene kelnem, azt meg még én sem akartam bevállalni.

- Tesó, azért egy köszt idemotyoghatnál!- röhögött fel mellettem a haverom, mitől észhez tértem.- Nem voltak ám olcsóak ezek a szarok..- lebegtette meg a kezében lévő még három jegyet.

- Köszi, jövök neked valami naggyal - adtam neki egy gyors ölelést.

- A farkaddal akarsz fizetni? Nem is tudom, még nem kérdőjeleztem meg a szexualitásom, de miattad egye fene - viccelődött, amitől elröhögtem magam.

- Kurva vicces, de nem vigyorognál így ha lehúznám a gatyám. Beszarnál mekkora kígyó féktelenkedik idelent - löktem meg játékosan a karját, ami után mindketten hangos nevetésbe kezdtünk.

- Az enyémnél úgysem lehet nagyobb, világrekordot dönthetnék - mosolygott büszkén, de mielőtt visszavághattam volna, egy másik barátunk úgy csatlakozott hozzánk, hogy a nyakunkba ugrott hátulról.

- Elég a fasz méregető versenyetekből, induljunk inkább órára, idióták!- röhögött.

=====

Izgatott voltam, bizseregtek az ujjaim az adrenalintól, ami bennem tombolt. Őszintén szólva nem aludtam sokat, fent tartott a mai nap gondolata, így a táskámba, amit magammal vittem, két energia italt is bedobtam, ha a reggel legurított kávém esetleg nem hatna sokat. Mivel volt jogosítványom, tekintve, hogy harmadéves voltam, elkértem a szüleim kocsiját, aminek csomagtartójába tettem a tatyót be, s a volánhoz ülve már indítottam is a motort, ami fület gyönyörködtető hanggal fel is bőgött. Én mentem a barátaim elé, mert együtt akartunk menni és csak nekem volt engedélyem autót vezetni, ők pedig fukarok és nem akartak tömegközlekedéssel menni. A rádióban üvöltött valami jó kis régi rock szám, amit mindig is imádtam, így vigyorogva énekeltem vezetés közben. [...]

Mikor odaértünk, s bemehettünk, teljesen felszabadultam. Minden olyan tökéletes volt; a hangulat, a beöltözött emberek, a zenék, a kiállított darabok, minden. Nem bírtam betellni az élménnyel. Sokan kértek közös képet velem, amit boldogan teljesítettem, nem voltam szégyenlős. A tömegben viszont kiszúrtam egy Pókembert, aki felkeltette az érdeklődésem, így megcsapkodtam egyik haverom kezét, s a kezébe toltam a telefonom, hogy ha a srác belemegy, akkor fotózzon már le minket. A fiún nem volt rajta a maszkja, gondolom melege volt már és belefülledt, elvégre az esemény már legalább négy órája ment és eléggé jó idő volt.

- Szia, bocsi a zavarásért - böktem meg az idegen vállát, s ő megilletődve fordult hátra. A barátaival beszélgetett éppen, így kicsit rosszul éreztem magam, hogy megzavartam őket, de a késztetés, hogy legalább pár szót beszélni akartam vele, nyert.- Csinálhatnék veled egy közös képet?