Anime Oneshots II. Kérések: Zárva

Naruto Uzumaki x Reader

Itt is az új rész valakiakinekedsenki (legalábbis ez volt a neve, amikor kérte) kérésére, remélem tetszik ^^ Illetve megnyitom a kéréseket is végre ^^ Ugyan eleinte azokat fogom megírni, amik régebbről vannak, ezeket igyekszem majd 2 hét alatt valahogy megoldani, de addig is szabad kérni. Viszont annyi kérésem lenne, hogy egy ember két karakternél többel ne forduljon felém légyszi, mert hármat már nem tudnék vállalni, személyes okok miatt, köszi a megértést <3

" Már három éve, hogy itthagytál. Egyedül kelek, magányosan fekszem, s szürkék a hétköznapjaim. De megértem, miért mentél el. Nem haragszom. Remélem a lány, akivel vagy, megbecsül és úgy kezel, ahogyan megérdemled. Szerettem volna az életed része lenni, de egyikünknek sem ment. Makacsak voltunk a saját terveinkhez, egy idő után megfeledkeztünk arról, hogy a másik félnek is vannak érzései. Hibáztam. Hibáztál. Hibáztunk. De jobban vagyok. Napról napra egyre inkább szedem össze magam. Nehéz, de kibírom, hiszen nem adhatom fel. Örülnék neki, ha legalább barátok lehetnénk, ha szóba állnánk újra egymással, ha ismét találkozhatnánk, ha nem kellene kilépnünk véglegesen egymás életéből. Megoldható ez? Hiányzol. Nem tudom, hogy elolvasod-e egyáltalán ezt az üzenetet, nem fogok megsértődni vagy meglepődni, ha egyből törlöd, amint meglátod. Legyen kellemes a napod, a párod pedig üdözlöm. "

Nem is tudom hány napja rágtam már magam, hogy legyen merszem elküldeni a szőke fiúnak, aki idő közben már felnőtt férfi lett, ezt az üzenetet. Ebben a rohanó világban biztos voltam benne, hogy rengeteg a dolga, hiszen színész és forgat, mindemellett pedig ott volt neki a csodás barátnője. Nem követtem a híreket róla vagy a pletykaoldalak sokaságába sem ástam bele magam, sőt, a sorozatot sem néztem már egy ideje, mert féltem attól, ha belekezdek, csak jobban fog fájni amit látok. Nem volt egetrengetően rémes az életem, csupán a szerencse telibe elkerült. Naruto volt az első fiú az életemben, s úgy tűnt, az utolsó is, ugyanis a férfiak valahogy nem vesznek észre... vagy elkergetem őket a siralmas életkedvemmel. Így hát úgy döntve, hogy nincs lehetséges rossz végkimenetele a dolognak, ha elküldöm a szőkének az üzenetet, rányomtam a kis ikonra, ami a kézbesítésért felelt. A telefonom előtt görnyedtem legalább tíz percig, remélve, hogy épp megpillantja és elolvassa, de mivel nem történt semmi, s már órák óta nem volt aktív, feladtam, s az ágyamra dobva a készüléket, inkább kimentem valami harapni valót készíteni magamnak. 

Nem tudtam nem a telefonra gondolni, pontosabban az üzenetre, de el kellett terelnem a figyelmem a dologról, mert ha így folytattam volna, egy nap alatt akár a gumiszobában is végezhetném. Szóval csak sütöttem és főztem, nagyobb adagban, mint nekem szükséges lett volna, de gondoltam viszek haza a szüleimnek, amúgy sem árata kimozdulnom. Itthon ülős munkám miatt keveset szocializálódtam, tehát néha ráveszem magam, hogy emberek közé merészkedjek és hiába nincs túlzottan ínyemre a dolog, de tisztában vagyok vele, hogy szükséges. Halkan dúdolgatva az egyik kedvenc zeném, be is fejeztem a levest és a főételt is. Szedtem magamnak mindkettőből, két jókora nagy tányérba, s leültem a tévé elé, hogy ott nézzek valamit, miközben tömtem magam. Azonban olyannyira belefeledkeztem a tevékenységbe, hogy észre sem vettem, de eltelt majdnem négy óra is, én pedig csak továbbra is ott ültem, s bambultam a képernyőt.

- Na remek, máris délután van...- morogtam magamban, s miután kikapcsoltam a távirányítőval a televíziót, felkeltem, s nekiálltam mosogatni. Szombat volt, így szerencsére nem voltam rákényszerülve arra, hogy dolgozzak, ami nagy fellélegzés volt, még úgy is, hogy alapvetően nincsenek feszültséget okozó tényezők munka közben, egyedül az ihlet hirtelen elpárolgása, amint leteszem a seggem a székbe. 

Ahogy végeztem a dolgommal, bementem a szobámba a telefonomért, gondoltam felhívom anyámat, hogy csevegjünk egy kicsit, s megkérdezzem otthon vannak-e, mert ha a válasz igen, akkor átugrom. Azonban egy pillanatra lesokkoltam, mikor megláttam Naruto chatfejét a kijelzőmön, s egy piros kis körben egy számot.