Veled minden tűzijáték...1/2[Fred Weasley ff.]

18. fejezet

Fáradtan másztam be a hordó-ajtón és ahogy felértem a klubhelyiségbe Hannah máris a nyakamba vetette magát.

-Hol voltál órakon keresztül?!- kérdezte a lány totálisan kiakadva.

Óvatosan visszaöleltem, majd mosolyogva eltoltam magamtól annyira, hogy a szemeibe tudjak nézni.

-Semmi baj, minden oké.- néztem rá hálásan és egyszerre boldogan is. Nem tudtam soha elképzelni, hogy milyen lehet egy igazi aggódó barát...

-Ráadásul a suliban egy troll is mászkál!- lépett oda Zacharias mellénk a semmiből és máris leteremtett.- Hogy mászkálhatsz ilyenkor a kastélyban?!

-Smith, semmi baj, mondom még egyszer.- rá is rá mosolyogtam, hisz végülis ő is aggódott. Csak lehet nem éppen miattam, de ez részlet kérdés volt jelen pillanatban.

-Mi az hogy semmi baj?!- kérdezte hisztérikusan.

-A troll el van intézve.- mondtam egyszerűen és a kanapéhoz sétáltam, ahol a többiek ültek. Szokásos helyemet meghagyták, így a kanapé jobb oldalára kuporodtam.

Mindenki engem bámult a társaságuknból.

-Mi az, hogy el van intézve?- kérdezett vissza Justin halkan, aggodalmasan.

-Elintéztük.- vontam vállat fáradtan és ásítottam egyet. Így, hogy kiment belőlem a sok-sok adrenalin, rám telepedett a fáradtság.

-Mégis kivel?!- kérdezte a kiborulás szélén állva Zacharias.

-Harryvel és Ronnal.- adtam meg az egyszerű választ.

Mindenkit felcsigáztak a fordulatok, közelebb ültek hozzám, hogy semmiről ne maradjanak le.

-Harry Potterrel és Ron Weasleyvel mentél trollvadászatra?- kérdezte elkerekedett szemekkel Ernie, aki egy párnán ült a kandalló előtt.

-Igen.- körbe néztem a társaságon és láttam, hogy mindenki teljesen izgatott. Alig bírtak megülni, látszott rajtuk, hogy várnak minden apró részletet.- Csak akkor mesélek, ha nem mondjátok el senkinek. Nem akarom, hogy nagy híre menjen a dolognak.

-Akármire megesküszöm, csak mond.- Hannah szinte már az arcomban volt, annyira tudni akart a történtekről.

Felnevetve elkezdtem mesélni a történetet. Kihagytam, hogy Hermioneval miért voltunk éppen abban a mosdóban, nem szerettem volna, ha a többiek megtudnák a lány lelki állapotának helyzetét... De elmeséltem nekik, hogy hogy rontott be a troll, mikor jelent meg Harry és Ron, ezek után pedig mik következtek.

-És akkor végül elengedett minket McGalagony öt ponttal fejenként.- fejeztem be a történetet.

A többiek tátott szájjal néztek hol egymásra, hol rám.

-Azta...- suttogta maga elé Susan.- Én... Ez... Úristen...

-Na igen.- nevettem fel boldogan. Meg voltam könnyebbülve így, hogy mesélhettem nekik a történtekről.- McGalagony vacsorát emlegetett egyébként...- tettem hozzá kíváncsiskodva, ugyanis az étvágyam is megjött időközben.

-Leüt egy trollt és mire gondol?- kérdezte nagyot, szinte drámaian sóhajtva Justin.- A kajára.

Nevetve inkább szedtem egy tányért, megpakoltam étellel és nyugodtan enni kezdtem. A többiek már nemrég befejezték a saját vacsorájukat, így körülöttem ülve tovább tárgyalták ezt a troll témát és a mi lett volna ha... lehetőségeket.

-Bell!- vágódott le mellém a kanapé karjára Cedric egyszerűen.- Hogy vagy szőlődobáló?

A sütis tányérral a kezemben pislogtam fel rá.