Veled minden tűzijáték...1/2[Fred Weasley ff.]

142. fejezet

Nem kellett sokat várnunk, tényleg pillanatok alatt a levegőbe került a tizenkét sperű és azok gazdája is, ahogyan a négy labda is.

-Hajrá Griffendél!- sikítottam bele a tömegbe. 

A távolból láttam, hogy az egyik vörös taláros, vörös hajú fiú keresve kutat a lelátók között, miközben egy ütőt markolt a kezében. Jól tudtam, hogy Fred az, és csak azért nézelődik, mert tudni szeretné hol ülök. Így felálltam a padra és a kezemet integetésre emeltem, ám arra már nem volt szükség. A fiú repülés közben csak úgy meglendítette az ütőjét, ami másnak talán nem jelentett semmit. Ám én tudtam, hogy ez egyfajta köszönés az ő részéről. Így mosolyohva ültem vissza a helyemre, tovább nézve a meccs kezdetét, miközben hallgattam Lee Jordan kommentárját.

-És ezzel elkezdődött a mai találkozó, amelynek legnagyobb szenzációja a Griffendél színeiben repülő Harry Potter Tűzvilláma. A seprűk világában megjelent cikk szerint a nemzeti válogatottak is Tűzvillámokat használnak majd az idei világbajnokságon...

-Jordan, arról is hallhatnánk valamit, ami a meccsen történik?- vágott a szavába McGalagony professzor.

-Hogyne, tanárnő, csak egy kis háttérinformációt próbálok adni. A Tűzvillám szériatartozéka az automata fékezőrendszer és a...

-Jordan!

-Jó, jó... a Griffendélnél van a labda, Katie Bell közeledik vele a karikák felé...

Folyamatosan Fredet figyeltem, aki most elrepült Harry mellett, mintha még mondott is volna neki valamit. De a fiú csak elintézte a gurkót, ami Alicia felé repült, majd suhant is tovább. Harry és Cho folyamatosan szinte együtt repült, legalábbis a lány követte őt, még a zuhanásba is. Ahol persze nem volt ott a cikesz, így a tömeg nagy része hangosan adta ki a csalódottságát. George viszont Cho húzását és a Hollóhátas éljenzést úgy bosszúlta meg, hogy a terelőjük felé küldte az egyik gurkót, amit a fiú csak úgy tudott kivédeni, hogy fejjel lefelé fordult a seprűjéről, ezzel pedig nagy előnyt szereztek. Katie-é volt volt az első dobás, ő szerezte az első pontot a Griffendélnek.

-A Griffendél nyolcvan-nullára vezet, és milyen gyönyörűen repül a Tűzvillám!- érkezett a pontosítás Lee felől.- Potter tényleg mindent kihoz abból a seprűből. Micsoda kanyar! Chang Kométája a nyomába se ér. A hosszú, egyenes röpszakaszon megfigyelhetjük a Tűzvillám tökéletes irányítását...

-JORDAN! MAGÁT LEFIZETTÉK, HOGY A TŰZVILLÁMOT REKLÁMOZZA?! A MECCSEL FOGLALKOZZON! 

A lelátó nevetésben tört ki, Hannahval a szemünket törölgettük McGalagony és Lee pompás beszélgetése hallatán. 

A meccs viszont ment tovább, a Hollóhát egymás után három gólt is bedobott, így már csak ötven pont előnye volt a Griffendélnek. Harry és Cho továbbra is össze vissza cikáztak a levegőben, bár most harmadjára már úgy tűnt, hogy ismét megtalálták a cikeszt, miután Oliver valamit odaordított Harrynek. Azt nem hallottuk, hisz elég messze voltunk, de a szája mozgását jól kitudtuk venni.

-Ha velem így ordítana bárki a pályán, ledugnám a torkán a seprűmet- morogta Hannah mellettem. És ebben egyet tudtam vele érteni. Mert Cedrictől sem tűrtem volna tétlenül ezt. 

Harry és Cho között nőtt a távolság, ahogy a fiú lehagyta őt. Majd Cho megtorpant és lemutatott. Harry szintén megállt, valamit matatott magán, majd a mélybe mutatott ő is. Szürkés felhő robbant, így gondoltuk varázsolt. Az irány, ahová pedig mutatott... A pálya szélén három alak, három dementor állt, fekete csuklyás köpenyükben. Furcsa érzés kerített hatalmába, hisz még csak meg sem éreztem őket, ahogyan máskor. De nem volt sok időm ezen gondolkodni, hisz felhangzott Madam Hooch sípja, majd az éljenző tömeg ordítása.