Veled minden tűzijáték...1/2[Fred Weasley ff.]

185. fejezet

Mikor végre megállt a vonatunk, az eső még akkor is esett, néha hol jobban, hol lágyabban. Nos, mikor mi szerettünk volna beszállni a fiákerekbe, akkor éppen megint nagyon esett az eső...

-Azért egy kicsit sajnálom most az elsősöket- nézett ki a hintónk ablakán Ernie, bele a szakadó esőbe. Miközben már megint majdnem eláztunk teljesen.

-Mit kell azokon sajnálni, senkit nem érdekelnek- morogta aztán Zacharias.

-Jó, de most gondolj bele, hogy szakadó esőben kell áthajózniuk a tavat- próbálta meg tovább puhítani Zacharias egyáltalán nem empatikus szívét.

-Így jártak- vont unottan vállat a fiú.

Hiába, igazából még én sem nagyon sajnáltam őket, lehettem ettől bármennyire is borzalmas ember. És néha egyre gyakrabban éreztem ezt...

Végül csak beértünk a kastély elé, ahol gyorsan pattantunk ki a kocsinkból és méggyorsabban rohantunk fel a lépcsőn. 

-Áh, ha így esik tovább még a tó is kifog áradni- rázta vizes fürtjeit Justin.

-Pedig olyan szépen esik...- néztem az esőt, miközben halkan beszéltem.

-Ja, rohadtul. Bentről a meleg kandalló mellett hat takaróba becsavarva szép is tud lenni- vágta rá morcosan Hannah, akinek nem tetszett, hogy már megint vizes.

Én végül csak mosolyogva követtem őket, ám a mosoly hamar sikításba váltott, amikor mellettünk egy hatalmas vizes lufi csattant szét a bejárati csarnok kövein.

McGalagony kipirult arccal kiabált Hóborccal, valószínűleg már pár perce ez mehet, mert nekünk csak intett, hogy inkább menjünk a nagyteremben. A szellem pedig vihorászva nézett le az ideges tanárnőre. Rendesen sajnálni tudtuk szegényt, hogy az első napon már ilyen bonyodalmakba került. 

Mi minden további szó nélkül csak berohantunk a nagyterembe, hogy Hóborc semmiképp se tudjon minket mégjobban eláztatni. Beérve már egy csomó diák bent volt, szinte mindenki, az elsősöket kivéve ugyaebár. Mi gyorsan a saját asztalunkhoz lépkedtünk és kimerülve, éhesen vetettük le magunkat a padokra. A szokásos felállásunk megmaradt, mi lányok egyik oldalra, a fallal hátnak ültünk le, hogy előre nézve a többi asztalt láthassuk, míg a fiúk pont fordítva ültek, tehát a többi asztalnak háttal, velünk szemben, így csak a falat láthatták mögöttünk.  

-Hol lehet az új sötét varázslatok kivédése tanár?

Zacharias kérdése hirtelen ébresztett fel a tömeg fürkészéséből és egyből a tanári asztal felé kaptam a fejem, ahogyan a többiek is. A fiúnak igaza volt. Ugyanis három szék állt üresen, aminek kettő gazdáját tudtuk, hogy pontosan hol vannak. Hagrid az elsősökkel hajókázik a szakadó esőben, McGalagony pedig az előcsarnokban várja az elázott elsősök érkezését. Viszont a harmadik tanárról az égvilágon semmit sem tudtunk.

-Lehet már nem is tudnak ennyi svk tanárt találni- vont vállat Justin, és igazából volt is valami a mondandójában. Hisz itt létünk alatt immár a negyedik tanárunkat vártuk csak ebből a tantárgyból...

Figyelmesen végignéztem a tanárokon, reménykedve, hogy végül nem Piton kapja meg a sötét varázslatok kivédése tantárgyat is, amire már évek óta áhítozik. Végül inkább csak felpillantottam az elvarázsolt mennyezetünkre, ahol sötét felhők kavarogtak, majd mikor kint dörgött egyet, bent az égen villám cikázott ág.

-Ajj kezdjék már el, feltudnék falni egy egész csirkeólat- türelmetlenkedett Justin, mire akaratlanul is kitört belőlünk a nevetés.

És míg mi még javában nevettünk, addig hirtelen kivágódott a terem ajtaja. Erre viszont már mindenki elcsöndesedett, beleértve minket is, hisz az ünnepélyesen vonuló McGalagony érkezett meg az... Hát enyhe kifejezés lenne a bőrig ázott jelző az elsősökre nézve, de lehet mégiscsak ez lenne a legpontosabb jelző rájuk. Hisz úgy néztek ki, mintha nem is egy csónakban utaztak volna, hanem eleve csak átúszták volna a tavat.