Veled minden tűzijáték...1/2[Fred Weasley ff.]

17. fejezet

Hermioneval ijedten néztünk egymásra.

-Mi volt ez?- suttogtam megilletődve.

-Fogalmam sincs...- suttogott vissza a lány.

Óvatosan nyitottam ki az ajtót, majd ki is léptem rajta. És ekkor olyat pillantottam meg, amit még életemben soha.

-Úr Isten!- szakadt ki belőlem hirtelen.- Ez meg mi a fene?!

Hermione kijött utánam és ugyan arra a bestára meredtünk.

-Egy troll!- sikkantott fel a lány.

A négy méter magas troll most felénk nézett. Gyorsan a falhoz lapultunk a lánnyal, de ekkor kivágódott a lányvécé ajtaja.

-Tereljüj el a figyelmét!- kiáltotta Harry, majd felkapott a földről egy csapot és teljes erővel a falhoz vágta. Mögötte Ron szintén vascsövek után kutatott.

A troll, aki szinte már mellettünk volt, most megállt és bután pislogva nézett körbe. A lény szemei végül Harryn allápodtak meg és kis habozás után elindult a fiú felé. Menet közben a magasba emelte a botját. Hirtelen bepánikoltam és azonnal a fiúra ordítottam.

-HARRY!

-Hahó, borsóagyú!- rikkantott Ron a helyiség másik oldalából és egy vascső máris a levegőt szántotta. A csődarab a troll vállát találta el, de úgy viselkedett, mintha meg sem érezte volna.

-Istenem...- suttogta mellettem elszörnyedve Hermione.

A szörny megállt és most Ront nézte.

-Gyerünk! Futás! Futás!- ordított ránk Harry.

Megfogtam azonnal Hermione kezét, de a lány nem mozdult. Kővé dermedve állt egy helyben és csak a trollt tudta nézni.

-Az istenit Hermione gyere már!- ordítottam én is a lányra.

A troll ekkor felbőszülve megindult Ron felé. De a fiú sarokba szorult...

Harry egy másodpercig nem habozott. Hirtelen megindult és felszaladt a troll hátán.

-Harry!- kiáltottam rá hevesen dobogó szívvel.- Ez megőrült, Hermione!

Harry végül megkapaszkodott a szörny nyakában. A troll ebből semmit nem is érzett valószínűleg. Azt viszont már annál inkább, amikor Harry hirtelen előrántotta a pálcáját és a lény orrába dugta.

A troll fájdalmasan felüvöltött és vadul hadonászni kezdett a furkósbotjával.

-Hermione szaladj!- löktem a lányt a szörnytől a legmesszebb és elővettem a varázspálcámat.

Harry a szörny nyakában lógott továbbra is. A szívem mostmár a torkomban dobogott. Bármelyik pillanatban leeshet onnan vagy fejbe vághatja a troll...

Ron is előhúzta a varázspálcáját és mintha egy ember lettünk volna, úgy ordítottuk a varázsigét egyszerre.

- Wingardium leviosa!

A furkósbot kirepült a troll kezéből, a magasba emelkedett.

Rettegve néztem Ronra, aki viszont ugyan így nézett rám.

-Háromra!- ordítottam oda neki, mire reagálni se tudott.- Egy! Három!

Hirtelen engedtük el a botot. Még éppen időben, ugyanis a troll kezei Harry után kutakodtak, de eszelősen.

A furkósbot a troll fején landolt. A lény megtántorodott, majd eldőlt és nem is mozdult utána. Akkora zajt csapott, hogy biztos voltam a csempék ripityára törtek alatta.