⚜️Szerelem szárnyai⚜️ ~AOT

64. Tánc a falakon túl

Amíg Hanji, mint parancsnokunk, Historiának és vezetőségnek ecsetelte a briliáns ötletét, mi addig felderítő egység egyik hadiszállásához utaztunk Levival. Ugyanis Hanji azt a feladatott tűzte ki, hogy nézzük meg az újoncok teljesítményét. Meg egy-két trüköt is mutathatunk nekik.

Ez a szállás falakon kívűl helyezkedett el. Ha minden igaz, és számításaink is igazak, akkor sziget végre titán mentes volt. Így lehetőség nyílt a falakon kívűl is terjeszkedni.

Megérkeztünk a kőépülethez. Nem volt kastély kinézete, de nem is annak lett szánva.

Bázis egy magas és sűrű erdő mellett volt megépítve.

Már messziről hallottam a zsivajt. Újdonsült felderítő egység egyik csapata volt. Meg persze volt egy-kettő régebbi katona is.

Floch Forster is ott volt a tömegben. Két fiatal gyerekkel ordibált.

Leszállva a lovainkról, azonnal mellém lépett egy 15 év körüli lány. Megfogta lovaink kantárját és elvezette. Mosolyogva megköszöntem a segítségét. Levi közömbösen körbe fordult.

Hangzavar elhalkult az érkezésünkre. Gondolom hadnagy jelenléte miatt. Elég nagy híre volt neki, mint a legerősebb katona. Én csak meghúzva magamat haladtam mellette.

Belépve a kőépületbe, Levi arcán kiült az undor. Hát igen, nem volt a legtisztább hely...
- Na jó, az lesz az első feladatuk, hogy kitakarítsák ezt a szemétdombot.
- Igen ráférne. - helyeseltem.

Nem hiszem, hogy örültek nekünk a többiek, vagyis Levinak. Az első két napban csak takarítással kapcsolatos feladatuk volt. Utána jöhettek az edzések, amik fárasztónak bizonyulhattak.

Egy kicsit megsajnáltam, ahogy a fák között szlalomozik pár ember, egy másik csapat pedig egymást püföli a tűző napon. Egy gyerek inkább elrohant, mint hogy verekedjen a társával.

Gesztenyebarna hajú Floch teljes erejével rávetette magát a menekülő újoncra. Kezemet karba téve figyeltem a jelenetet. Floch felránotta a gyereket a földről, és visszalökte a birkózó pályára.
Felsóhajtva inkább elsétáltam.

Séta közben megpillantottam a hadnagyot, aki egy teás csészét tartott kezében, amit jóízűen kortyolgatott. Pihenő részlegen ücsörgött a padoknál.

Meglátva engem, gyorsan lehúzta a csésze tartalmát, ami hatására fancsali képet vágott. Értetlen fejjel léptem felé.

- Mégis mi van abba a teában, hogy ilyen fejet vágsz? - kérdeztem nevetve.
- Vagy ennyire rosszul csinálta, aki készítette?
- Öö... igen, nagyon szar. Erre is meg kell őket tanítani. - mondta furán Levi.

Ügyetlenül lerakta a csészét, és felpattant. Nem volt normális a mozgása. Megszokottól sokkal inkább hiperaktív volt.

- Mégis mi volt abban a teában? - néztem rá összeszűkült szemekkel. Levi rám pillantva, szemeiben gyerekes vigyor csillant fel. 

- Hát... tea meg izé.
- Izé? - kérdeztem vissza összeráncolt szemöldökkel.
- Elkoboztam a kölyköktől az alkoholt. Úgy gondoltam a legjobb, ha meg is semmisítem. - mutatott az üres csészéjére. - Így nem tudják meginni.

- Mégis mennyit öntöttél a teádba? - kérdeztem nevetve.
- Fölösleges kérdezni. Megittam az egészet. - mondta Levi.
- Mi? - akadtam ki nevetve.
- Egy kis szórakozás és bódultság nekem is kijár. - felelte a fekete hajú.

- Szórakozás, hogy leiszod magad? - néztem rá lenézően.
- Nem... - mondta elvigyorodva. Azt hiszem az alkohol nagyon feloldotta a hadnagyot, mert ilyen vigyorral még sosem láttam.
- Ez a szórakozás. - megragadta a csuklómat, majd nagy lendülettel megforgatott tengelyemen körül. Szédelegve néztem rá.

Ő nevetve derekon kapott az egyik kezével, és vezetni kezdett az erdő szélén. Kecses lépésekkel dominált a táncukban.

Majd egy igazi táncos mozdulattal kipörgetett, és egy újabb mozdulattal magához húzott.

Csípőmért kapva egy hirtelen mozdulattal felemelt a magasba.

Felsikítva néztem le rá. Levi reakciómra gyerekes gonosz vigyorral ajándékozta meg, és erősen tartva megpörgetett.
Szemem előtt a táj elmosódott.

- Levi tegyél le! - nevettem sikoltozva.
Szemeit forgatva, de lerakott a földre.
- Nem tetszett? - kérdezte kihívó tekintettel.
- De nagyon. - mondtam irónikusan.

- Figyelj Levi nem azért vagyunk itt, hogy leigyuk magunkat, meg táncolgassunk.
- Jaj de szabálykövető lett itt valaki! - mondta gúnyosan.

- Hé, táncolást nagyon értékelem. De most jelenleg az újoncokat kell ellenőriznünk.
- Aham. - hümmögte. - Egy kicsit rá ér később is, nem? - mondta, és újból megragadta a csípőmet.

Mellkasához húzva lassan dölöngéltünk. Levi egy ismerős dallamot dúdolt.

- Emlékszel erre?
- Persze. Erre a zenére táncoltunk. - mosolyodtam el.
Ringatózva lépkedtünk körbe-körbe.
- Igen, akkor mondta, az a... hogy is hívják?...Jim? Igen Jim. Akkor mondta, hogy a menyasszonya voltál. Az exmenyasszonya, Elle ha tudnád mennyire felbosszantott az a...

- Levi... - néztem mélyen a kékes szempárba. - Sose voltam senkinek a menyasszonya. - nevettem fel halkan.
- Hát... majd leszel. - mondta komoly tekintettel. Csodálkozva néztem rá.

- Enyém leszel. - suttogta, szemei ragyogó kéken csillogtak a napsütésben. Megszólalni se volt időm Levi felkapott. Úgy tartott kezeiben, ahogy egy menyasszonyt szokás.