125. Az alapító óriás

170 19 0
                                    

Szótlanul mindenki maga elé meredt.

Lábaimat idegesen fel-le mozogtattam.
Monoton mozdulattól teljesen elmerültem a gondolataimba. Percek teltek el, de nekem hosszas óráknak tűnt.

Meglepően gyorsan haladtunk Eren óriása felé.

Mégis hányan fogunk visszatérni? Erősen összeszorítottam az állkapcsomat. Megértem, hogy Levi a kabinban akart tartani. Most gondoltam bele igazán...
A tervünk felér egy öngyilkossági kísérlettel.

Hangos ordibálás zökkentett ki a bambulásomból. Onyankopon káromkodva kidugta a fejét a vezérlőteremből.

- A motornak mindjárt annyi. Az alapító óriás felé szállok. Ott ki kell ugranotok, aztán pedig megpróbálok leszállni. - magyarázta gyöngyöző homlokkal.

- Hé Onyankopon vigyázz! - ordította Armin.
- Mi? - kérdezte, de a fedélzeti ablakból már lehetett látni a veszélyt.
- Kapaszkodjatok! - ordította a férfi.

Lövedékek tucatja száguldott a repülőgép felé.

- Az a rohadt majom! - kiáltotta dühösen Levi.

Repülőgép belsejéből roppanó, majd püfögő hang hallatszódott. Pár szikla darab eltalálta a gépet. Motor még  hangosabban zúgni kezdett. Nem sokáig bírja a megmérettetést.

- Célpont a fenevad titán! Mindent bele kell adnunk, hogy megállítsuk a remegést! - adta ki az első parancsát Armin.

Reiner határozottan bólintott. Kinyitotta a repülőgép ajtajának a zárát, és egy határozott mozdulattal eltolta a vastömeget.

- Gyerünk ugrás! - ordította Reiner.
Kiugrott elsőnek, majd egy villanás után a páncélos titán formájában egyenesen Zeke óriására vetette magát.

Armin után Mikasa, Connie, Jean és Levi is kiugrott.

Feltápászkodva a nyitott ajtóhoz léptem. Az erős szélfuvallattól libabőrös lettem.

Kérdőn a hátam mögé pillantottam. Már csak nekem és Piecknek kell kiugrani a gépből.

- Jössz? - kérdeztem kicsit félően.
- Aham. - hümmögte, miközben egy hosszú láncsort markolászott a tenyerében.
- Csak utánad. - mondta mosolyogva. Kezével még az ajtó felé is bökött, mintha csak természetes lenne. Udvarias gesztus tőle, de nem ilyen szituációban.

A fémpadló legszélére léptem, ezt követően lepillantottam az alattam tátongó mélységbe. Nem lehetett lelátni teljesen az aljára, mert a kolosszális titánok gőze elfedte a talajt.

Kiléptem a léghajóból, és hagytam, hogy begyorsulva zuhanjak az alattunk lévő borzadalom felé.

Az alapító titán hatalmas csonterdejébe kerültünk. Oszlopokhoz hasonló, több száz méteres csontok között repkedtünk.

Reiner titánként a fenevad titánra vetetette magát. Erős mozdulattal feltépte a fenevad nyakszirtjét. Azonban nem volt senki a hús mögött. Fenevad titán csak egy üres test volt.

Reiner vállára szálltunk. Armin csodálkozva szemügyre vette a füstölgő testet.

- Zeke elrejtette az igaz testét. - szólalt meg döbbenten Armin. Jean idegesen a parancsnokunk felé fordult.
- Szóval akkor a halom csont között, körülbelül egy 180 centiméteres férfit kell keresnünk? Armin ez kizárt! Nincs rá időnk. - kiabálta Jean.
- Tisztában vagyok vele! - felelte idegesen a szőke hajú. Szemeivel végig mérte a csapatot.

- Jó... van egy tervem. Szálljatok fel a hordár titánra, és tűnjetek el innen. Én pedig a titán erőmmel felrobbantom a helyet. Eren nem fog meghalni, viszont a csontok felrobbanásával megtalálhatjuk Zeke és Eren valódi hollétét.

-Rendben! - kiáltottuk egyszerre, és elrepültünk Armintól. Viszont furcsa zaj hallatszódott mögöttünk.

Egy titán jött elő a semmiből. Állati fejjel rendelkezett. Száját kitárva, hosszú nyelvével bekebelezte Armint.

- Ne! - ordított fel a csapat összes tagja.

Egyre nagyobb gőzfelhő keletkezett körülöttünk. Füst közül soha nem látott titánok léptek elő.

Egyaránt voltak emberi és állati formát felöltő titánok is. Távolban egyre több szörnyeteg lépett elő a sűrű gőzfüstből.

Valamelyikük a fenevad titán kinézettel rendelkezett. Megegyező szőr fedte a testét, hosszú karjai mélyen lenyúltak a vékony lábai felé. Feje viszont eltért a fenevad titánjától. Majom kinézett helyett egy bikára hasonlított inkább.

Volt egy kígyó kinézetű óriás. Nyaka abnormálisan hosszúkás volt, amin az érdes pikkelyek megcsillantak a napfényben.

Mellette egy páncélos titán kinézetű állt. Viszont Reiner óriásához képest, ennek az egész testét göcsörtös páncél védte. Úgy nézett ki, mintha sok kődarabból rakták volna össze.

Az égbolt felé ívelő csontrudakon egy marcangoló óriás kinézetű lény ugrálva közelített felénk. Szájában a rengeteg kiálló éles fog alig fért el. Ujjak helyett termetes karmokkal rendelkezett.

Tömérdek titán jelent meg a csontoszlopok között. Nem bírtam az összes szörnyeteget megfigyelni, mert az ugráló titán mellé még kettő óriás csatlakozott.

Egy 15 méter magas, hegyes fülekkel rendelkező óriás azonnal Reiner titánjára ugrott. Hátulról pedig egy hosszú, sötét hajú női titán támadta meg Reiner nyakszirtjét.

A két ellenség mellé még egy szörnyeteg csatlakozott. Testét fehér bőr fedte, csak a hátán és arcán lehetetett látni a vörös színű izmát.

Mikasa és Connie villámlándzsáikat használva, gyors mozdulattal leszedték a páncélos titánon lévő óriásokat.

- Mégis mik ezek? Nem eszetlenek, felmérik a helyzetet és úgy támadnak! - kérdeztem döbbenten.

- Mit tegyünk? - kérdezte Connie kétségbeesetten. - Lassan kifogyunk a villámlándzsákból. Armin egyáltalán életben van?

Levi profi mozdulattal felénk röppent.

- Ha megsérült volna, felöltötte volna az óriás formáját. Szóval még életben kell lennie. Viszont amelyik bekapta az Eren felé igyekszik szerintem. A megszámlálhatatlan óriások meg direkt elállják az utat, hogy ne tudjunk Armin után menni. Még ha tökéletes állapotban lennék, akkor sem venném üldözőbe. - magyarázta Levi, miközben Mikasa felé fordult.
- Nyugodj meg Mikasa, ne siess. Várd meg amíg eltereljük a figyelmüket.

- Ez lehetetlen hadnagy! - szólalt meg Pieck a titán formájában.
- Tudom kik az ellenfeleink. Ezek a régmúlt kilenc óriásának az összes alakja. Szóval rengetegen vannak, és nagyon erősek. Ha jól tudom, az alapító titán képes őket feléleszteni.

- Akkor ezeket egyetlen célból hozták létre... harcolásra. Lehetetlenség legyőzni! - kiabálta döbbenten Connie.

- Igen... - felelte sóhajtva Pieck. - Ezért nem engedem, hogy meggondolatlanul cselekedjetek. Eren Jaeger nem a barátom. Majd én elvégzem a piszkos munkát!

Pieck hordár titánjával iszonyat gyorsasággal előretört. Szájában egy hosszú dinamit sort cipelt.

Ámultan néztem a távolodó hordár titánjára. Felakarja robbantani az alapító titán nyakszirtjét.

Elérve a nyakszirtet, rádobta a láncon lévő bombát. Ezután Pieck kibújt a fekete hajú titánjából. Már csak a bombát elindító kart kellett volna meghúznia, de ekkor a pöröly titán alakja jelent meg mögötte. Szörnyeteg szigonyt készített az erejével, majd egy lendületes szúrással felnyársalta Pieck titánját.

Elszabadult a pokol. A kilenc féle titán nemzedéke feleszmélve támadni kezdett.

Reinert egy marcangoló titán mása közelítette meg.
- Reiner vigyáz! - üvöltöttem felé.

- Figyeljetek! - kiabálta a hadnagy Jeannek és nekem. Kérdőn felhúztam a szemöldökömet.
- Mire?! - kérdeztük kiáltva, majd Jeannel szinkronban hátra pillantottunk. Mindkettőnk szeme riadtan összeszűkült.

⚜️Szerelem szárnyai⚜️ ~AOTNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ