⚜️Szerelem szárnyai⚜️ ~AOT

57. Ketten egy sátorban

Újabb napok teltek el. Úti célunk továbbra is a tenger elérése volt. Már nagyon izgatott voltam. Milyen lehet a végtelenig érő sósvíz?

Legelől Hanji vágtatott a lovával, ő vezette a felderítő egységett. Előttem Connie, Sasha és Jean arról beszéltek, hogy ki fogja megkóstolni a tenger vizét.

Nem messze tőlünk Erenék vágtattak, Levitól kérdezett valamit, mellettük szorosan Mikasa haladt.

Én Floch és Armin között voltam.
Armin előre bámult a messziségbe. Kék szemei ragyogtak a napsütésben. Aranyszőke haja gyengéden lobogott a menetszélben.

Még mindig nehezen hiszem el, hogy ő nála van a kolosszális titán ereje.
Armin mosolyogva felém fordult. Viszonoztam a kedvességét.

Sasha felkiáltott hangosan. Kezébe vett egy jelző füstöt, amit a magasba kilőtt. Két titán haladt felénk. Két Ackerman egyszerre lőtte ki magát a magasba. Levi és Mikasa egy-egy vágással elintézték mindkettő óriást.

Délutánra újabb pihenő helyet kerestünk. Egy kisebb pataknál álltunk meg. Nekem és Arminnak volt feladata a lovakat kikötni. Hanjiék neki kezdtek a vacsora elkészítésének.

Hamar besötétedett, az emberek szállingózva helyezkedtek el a tábor helyén.

Hanji Sashával vitatkozott az étel elosztásán. Nevetve figyeltem őket, mikor valaki hirtelen mozdulattal megbökte a vállamat.

Hátra fordultam, Levi karba tett kezekkel bámult. Fejével intett egyet. Felkeltem a farönkről, és követni kezdtem. Egyenesen a sátrához vezetett.

- Már aludni akarsz? - kérdeztem kuncogva.
- Nem. - mondta unott hangnemben.
- Térképet akartam megmutatni, már Hanjival megnéztük, de gondoltam téged is érdekel. Négyszemű szerint már nagyon közel lehetünk, egy-két napnyi lovaglás és elérjük a vízpartot. - mutatott a jegyzetekre.

Mellé léptem, lehajoltam a papírhoz, hogy jobban szemügyre vehessem a térképet.

Megcsapott az írisz virág és cédrus illata. Kellemes és férfias illata megbabonázott. Halkan nyeltem egyet. El is felejtettem már, hogy mikor is voltunk úgy igazán együtt. Felpillantottam rá, majd tekintetem ajkára szegeződött.

- Khm... pompás. - motyogtam. Férfi összeráncolt szemöldökkel meredt rám.
- Mi az? - kérdezte zavarodottan.
- Semmi csak, kicsit elkalandoztam... Öhm.. - köszörültem meg torkom.
- Akkor lassan láthatjuk a tengert. - próbáltam terelni a témát. Levi viszont nem haladt tovább a megjegyzésemen.
- Elkalandoztál? - kérdezte, szemei kíváncsian felcsillantak.

Hadnagy közelebb lépett, vállam az ő vállát súrolta. Kezemet felemeltem, majd ujjammal lassan egy csíkot húztam az izmos karján. Mindketten a mozdulatomat bámultuk. Levi bal csuklómhoz kapott, és leállította az ártatlan játékomat.

- Elle... Miben mesterkedsz? - kérdezte meglepetten. Pimaszul elmosolyodtam.
Másik kezemmel próbáltam közeledni hozzá. Egy gyors mozdulattal lefogta a jobb kezemet is. Hirtelen felém hajolt, levegő köztünk szinte szikrázott.

- Egy sátorban vagyunk, körülöttünk meg a társaink. - mondta kimért hangnemben.
- Nem sokban különbözik a felderítő egység épületétől. - suttogtam. Levi szemeit unottan megforgatta.

- Be sem lehet zárni a sátort. - mondta komoly arccal a hadnagy.
- Nem szokásod, emlékezz csak az irodai esetre. - feleltem félmosollyal.
- Talán elfelejtetted, hogy annak mi lett a vége? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Most vacsora idő van, nem jár senki a sátrak felé. - suttogtam ajkai előtt pár centivel.

Levi magasba emelte a karjaimat, ami miatt a pólója felcsúszódott, megmutatva az izmos hasát. Nálam pedig megfeszült a gatyámba tűrt póló.

- Hadnagy... - sóhajtottam halkan a nevét. Levi szaggatottan véve lélegzetét, meghozta a döntését.

Csuklómat továbbra is fogva tartva földre lökött. Felém tornyosulva csillogó szürkéskék íriszeivel végig mért. Ajkaimat vette célba. Erőszakos volt és vad. Köztünk lévő apró tér csak szikrázott az elnyomott érzelmektől.

Nehezen, de valahogy kimásztam alóla, mellkasán lévő bőrszíjat türelmetlenül kikapcsoltam. Egyszerű világos szürke pólóját lekaptam róla.

Alul felnyírt sötét hajába beletúrtam. Puha tincseket megvilágította a petróleumlámpa fénye. Hadnagy keze felsőm alá csúszott, Tenyerével hátamat és gerincemet elkezdte cirógatni. Csókjaink száma megszámlálhatatlan volt. Fölé tornyosultam, de ő morogva lelökött magáról.

- Én leszek felül. - suttogta mély hangjával fülembe. Nyakamhoz hajolva elkezdte beszántani csókjaival az érzékeny felületet. Lassan lefelé haladt. Szaggatottan véve a levegőt felnyögtem. Levi mérges tekintettel arcomhoz hajolt.

- Shh... Elle, nem akarjuk, hogy meghalljanak minket. - ujjait lágyan végig húzta az ajkaimon. Válaszkép csak bólintottam egyet.
- Helyes. - suttogta a fülemhez hajolva, aztán gyengéden megharapta a fülcimpámat.

Kezeivel lábamat kezdte lassan simogatni. Combomnál direkt lassítani kezdett.
- Hadnagy. - nyögtem fel remegve.
- Mit mondtam a hangoskodásról? - pillantott az arcomra dühösen. Lehunyva szememet, erősen ráharaptam az ajkaimra.

Levi halkan felnevetett.
- Még a végén kiharapod a szádat. - mondta, és lágyan megpuszilta az alsó ajkamat. - Ne tegyél magasban kárt. - suttogta kedvesen, de aztán visszaváltott durva stílusba.

- Leveszed a felsődet, vagy én szedjem le rólad? - szemei megcsillantak a gyér világításban. Egy mozdulattal lerántottam magamról a mályva színű anyagot. Levi elégedetten nézte a látványt, ami elé tárult.

Ruháink sátorban szétszórva hevertek.
Ujjainkat egymásba kulcsoltuk, csókjainkba elfolytottuk az élvezet adta hangait.
- Levi.. - fogtam vissza a hangerőmet suttogva.
- Szeretlek Elle. - mondta ki a végszót, és átadta magát teljes gyönyörnek.

Lihegve kisöpört pár kósza tincset szemem elől. Kezeimet arcára szorítottam, majd magamhoz húzva lágyan megcsókoltam.

Levi halkan szuszogni kezdett. Régen láttam ilyen békésen aludni. Megsimítottam a kisimult arcát.
_______________________________

Valakik beszélgetését hallottam meg, aztán meg a nevemet. Engem kerestek. Nem hiszem el, végre Levi tud aludni, és valaki most elrontja. Valahogy elintézem, hogy ne ébresszék fel.

Kezembe vettem a közelemben lévő felsőt, felkaptam gatyámat. Lehető leggyorsabban belevarázsoltam magamat a felszerelésembe.

Kimásztam a sátorból, épp időben. Sasha és Hanji haladt a sátor felé.

- Helló Michelle! Téged kerestünk! Gyere kész a vacsora. Sasha teli szájjal bólogatott.
- Nem láttad Levit? Neki is szólni kéne.
- Hé... - mondta tömött szájjal Sasha. Nagy nehezen, de lenyelte falatot, és folytatta.
- Neked nem más felsőd van? Ez teljesen el áll a válladnál. - mondta Sasha. Ijedten kaptam a pólóhoz. Döbbenten néztem magamra. Nagy sietségbe Levi felsőjét kaptam fel.

- Ő... izé. - makogtam.
- Ez a hadnagy felsője, nem? - elvörösödve néztem rájuk. Hanji felkurjantott.
- Oh, drága Sasha! Tartozol nekem két krumplival! Megnyertem a fogadást. - röhögött Hanji. Sasha fájdalmasan felnyögött.

- Mi ez a hangzavar? - lépett ki a sátorból félmeztelenül Levi. Lányokkal egyszerre pirultunk el az elénk táruló látványtól. Hadnagy döbbenten nézett felénk.
- Oh baszki. - hunyta le a szemét.