⚜️Szerelem szárnyai⚜️ ~AOT

115. Kikötői csata

- Gyerünk Michelle! - kiáltotta felém Mikasa, arc izmai megfeszültek, szürkés szeme magabiztosságot sugárzott.

Összeszedetten bólintottam, és egy másodperc késéssel én is kilőttem magamat a levegőbe.
Most már nincs vissza út. Elkezdődött a saját társaink elleni küzdelem.

Annak a kikötőépület ablakát vettük célba, ahol Floch fogságban tartotta Kiyomit és Azumabitók embereit.

Az üvegen vakítóan visszatükröződött a napfény. Lábamat egyenesen tartva neki száguldottam az ablaknak. Mint egy puskalövedék, úgy törtem be az üveget.
Mikasa ugyan ilyen mozdulattal tört be a terembe.

Berobbanva az épületbe, magunk mögött mindenhol üvegszilánk darabok hevertek.

Meglepetés támadásunk által a meglepődött katonákat későn reagáltak.

Mikasa még reptében szájba rúgta a térdével az egyik katonát. A másik fegyveres jaegerista gyors mozdulattal előkapta a pisztolyát, amit egyenesen az Ackerman lány felé tartott. Neki futásból rárontottam baloldali irányból. Kezében lévő fegyvert kiütöttem, majd egy erős mozdulattal halántékon vágtam, amitől ájultan a földre dőlt.

Floch döbbenten meredt ránk, fegyveréért nyúlt, de én gyorsabb mozdulattal felé emeltem az ájult jaegeristától megszerzett pisztolyt. Floch kibiztosítva a gépfegyvert, szúrós szemmel végig mért. Nem lőtt, tudta jól, hogy nem csak én fogom rá a pisztolyt, Floch mögött, az idős Kiyomi is célzásba vette a fiút.

Jaegeristához léptem, talpam alatt ropogott a rengeteg apró szilánk. Egyszerű mozdulattal kiütöttem a kezéből a gyilkoló eszközt.

Floch csak gúnyos tekintettel végig mért.
- Megteheted nyugodtan. Húzd meg a ravaszt. - mondta, miközben kihívóan a szemembe bámult. Összeráncolt szemöldökkel pillantottam a megszerzett fegyveremre. Nem volt benne egy töltény sem. Farkasszemet nézve a fiúval, egy erős mozdulattal a falnak vágtam a fegyvert.

Kiyomi viszont kibiztosította a kezében lévő piszolyt. Fenyegetően mellém lépett, hogy ő is szembe nézhessen Floch Forsterrel.

- Ennyi volt Floch. - szólalt meg dühösen Kiyomi.
- Megfordult az erőviszony. Parancsold meg a jaegeristáknak, hogy Mikasáék sértetlenül elhagyhassák a szigetet. - utasította az ázsiai hölgy, miközben rokona felé pillantott.

Mikasa zihálva felkelt. Mögötte két eszméletlen jaegerista hevert a padlón. De lehetséges, hogy nem is eszméletlenek voltak, hanem halottak.

Csak egy másodperce néztem feléjük, aztán komoly arccal visszafordultam Floch felé. Kiyomi továbbra is felé tartotta a fegyvert. Kezemmel jeleztem, hogy nem szükséges.

- Floch, megteszed azt, amire kért Kiyomi?
- Miért tenném? - kérdezte flegmán.
- Hát jó... - feleltem közömbösen.

Vállát megfogva magamhoz rántottam, majd egy erős mozdulattal gyomorszájon térdeltem. Floch fájdalmasan felnyögve a padlóra görnyedt.

- Ezt hívják karmának Floch! - lihegtem, aztán egy nagy lendülettel behúztam az arcába. Floch köhögve felnézett rám. Orrából kicsorduló vért hanyagul letörölte.
- És most mi lesz? Megölsz? - kérdezte nevetve, de közben már a szájából is vér folyt.

- Elég Floch! - ordította Kiyomi, kezében lévő pisztollyal egyenesen a fiú felé célzott.

Viszont a célpont eltűnt. Floch hirtelen eltűnt a szemünk elől. Manőverét használva kilőtte magát a kitört ablakon. Felreppenve az égbe, felordított, hogy jelezzen a társainak.

- Támad az ellenség! - üvöltötte Floch.

Mikasa rokonához és a mérnökök felé fordult. - Villámlándzsákkal fognak tűzelni! Futás az alaksorba! - ordította a lány.

Épp időben kirohantunk. Mögöttünk felrobbant a terem. Kezeimmel leszorítottam a füleimet, hogy tompítsak az élesen sípoló hangon, amit villámlándzsák felrobbanása következtében hallottunk.

Bombák által a széllökés szinte lelökött a lépcsőn. Korlátba fogódzkodva megtartottam magamat. Egyensúlyomat megtalálva leszáguldottam a lépcsőn.

Lentebbi szinten újabb jaegeristák rohantak felénk. Azonban oldalról puskalövedékek záporoztak feléjük, amitől azonnal összeestek. 

- Ide! - ordította Theo. Mellette Hanji és Jean fegyverrel a kezükben álltak.
Kiyomi döbbenten meredt a parancsokra.
- Bízzanak bennünk, van egy tervem, hogy menekülünk el innen, csak kövessenek. - jelentette ki Hanji határozottan. Mérnökök és az ázsiai hölgy bólintva követni kezdték Hanji parancsnokot.

Mi Mikasával nem végeztünk még. 3D manővert használva kirepültünk az épületből.

Két nagy robbanás hallatszódott. Lökéshullám által egy centin múlott, hogy neki csapódjak az épület falának. Szerencsére Mikasa gyors mozdulattal elkapott.

- Kösz. - mondtam hálásan. Mikasa csak biccentett egyet.

Robbanások felé néztem, Reiner a páncélos titán formában, Annie a nőstény titán formát vette fel.
Titán testükkel védték az éppen kijövő azumabitók tagjait.

Kiyomiék a hajó felé rohantak, de még több jaegerista érkezett a kikötőbe. Villámlándzsákat lőttek Annie és Reiner óriásába, amik harcképtelenné tették a két bajtársunkat.

Nagy hanggal felrobbantak a bombák, amitől Reiner és Annie titánján lévő hús cafatokban lógott.

_______________________________
Nem szoktam kommentálni az eseményeket, de úgy voltam vele, hogy miért is ne? :D
Aki olvasta a mangát, az úgy is fogja tudni, hogy mi is fog történni...
Itt már eléggé be fog gyorsulni a történet. Szóval zsepi csomagot bekészíteni.
Lesz itt minden, veszekedés, harc, óriások...
Jaa... és nyugodtan írjatok kommentet, mindig nagyon jól szórakozok rajtuk. :D
Puszii <3