⚜️Szerelem szárnyai⚜️ ~AOT

76. Temetés

Léghajó sziget kikötőjénél szállt le. Katonák azonnal őrizetbe vették Erent és féltestvérét, Zekét.

Kikötő egyik épületéből egy fiatal szőke férfi rohant ki. Kezében gőzölgő ételt tartott. Végig nézett felderítő katonáin, mosolya eltűnt arcáról.

Két társunk ekkor emelte le a léghajóról Sasha halott testét. Fehér lepedővel be volt bugyolálva, bőrszíne megegyezett a takaróval.

Niccolo kiejtve kezéből az ételt, döbbenten nézett Sasha teste felé.
Arca fájdalmasan eltorzult.

Férfi csak azért jött a kikötőhöz, hogy láthassa Sashát. Amit már nem tehetett meg.

Könnyekkel küszködve Hanji elé lépet, majd faggatni próbálta. Parancsnok együttérzően férfi vállára helyezte a kezét.

Komótosan felszálltunk a ránk várakozó vonatra. Ideje haza indulni.

Beültünk a vonat kabinjába. Felderítő egység tagjai egy utastérbe ültek. Hanji és Levi egy másik kabinba szálltak fel, ahol a két Jaeger foglyot tartották szemmel a katonák, meg persze a két gyerek merénylőt.

Élet erőtlenül lehuppantam az ablak melletti ülésre. Mögöttem a négyes ülésre Jean, Armin, Connie és Mikasa foglalt helyet.

Velem szembe a felderítő egység egyik legfiatalabb lánya ült, Louise. Áll alá érő szőke haját, füle mögé tűrve az ablakban elsuhanó tájat szemlélte.

Floch unottan nézett körbe üres helyet keresve. Sóhajtva helyet foglalt mellettem.

Felvont szemöldökkel néztem a viselkedését, aztán Louiset leutánozva, inkább elfordultam az üveg felé.

Hideg ablaknak döntöttem a homlokomat, így merengve az elmosódó füves tájban.

Floch egy ideig csöndben volt, de aztán az emberek duruzsolása által, erőre kapva monológba kezdett.
Mai csatánkat dicsőítve szónokolt.

- Értettük Floch, elég lesz már. - motyogta Connie mögöttem ülve. Floch felénk nézve végig mért minket.

- Sasha... kiváló katona volt, habár mindig az ételen járt az esze... de mindig elvégezte a feladatát! Ne búslakodjatok! Gondoljatok arra, hogy Sasha Blouse hősként halt meg! - kelt fel a vonat üléséről, majd ezt követően levegőbe emelte jobb kezét.

- És tudjátok ki hős még? Eren Jaeger! Értünk harcolt, a szigetért! És mit kap ezért? Bebörtönzik! Miféle köszönet ez?! - kérdezte dühösen Floch.

Katonák elképedve néztek a fiúra. Az egész vagonba sustorogni kezdett mindenki. Még a szőke lány, Louise is ámultan sasolta a fiút. Floch karját megrántva visszahúztam az ülésre.

- Elég legyen. - motyogtam a fiú felé fordulva. Floch felvont szemöldökkel bámult rám. Sóhajta megráztam fejem.

- Oka van, hogy Erent lecsukják. Elszökött, elfogatta magát Marleyban. Amiket művelt... nála van a három titán ereje, nem fogják engedni, hogy szabadon mászkáljon! - magyaráztam.

Floch beletúrva a kócos gesztenyebarna hajába idegesen felnevetett.

- Hidd el, nem csak én gondolom azt, hogy Eren Jaegernek nem börtönben van a helye. De majd meglátjuk. - mondta, arcán ijesztő mosoly jelent meg.

Zavartan visszafordultam a hideg ablak felülethez. Ismerős terület jelent meg előttem.

Haza érve az emberek ünnepelve fogadtak minket. Én nem tudtam mosolyogni.

Tömegből egy fiatal hölgy rohant ki. Egyenesen a nyakamba ugrott.

- Michelle! - kiáltotta a nyakamon lógva a húgom.
- Úgy örülök, hogy visszatértél épségben! Hiányoztál. - mondta szipogva barna a hajú lány.
- Nekem is hiányoztál Rose! - suttogtam, majd viszonoztam az ölelését.

Megérkezésünk után nem sokkal megtartottuk a temetkezési szertartást, azoknak a bajtársainknak, akik elestek a bevetés során.

Fekete ruhában vonultunk a sírkövek közt. Könnyeimtől szaporán pislogva haladtam Sasha Blouse sírjához.

Kezemben egy csokor virággal megálltam. Levi csöndben megtorpant mögöttem. Némán Sasha sírját bámultuk.

Könnyeim végig folytak az arcomon, sírva hallgattam végig a szertartást.

Levi gyengéden megfogta a tenyeremet, amit támogatva megszorított. Könnyes arcomat vállára hajtottam.

Sasha édesapja lépett ki a tömegből. Szomorúan megsimította a sírkövet.

Mindenki itt volt, aki Sashának fontos volt.

Jean és Connie szorosan egymás mellett álltak. Némán bámulták a sírt, ami körül egyre több virágcsokor került.

Armin erősen szorította Mikasa kezét. Fekete hajú lány zokogva a szőke fiú mellkasába fúrta arcát.

Hanji tömeg elé állva, elbúcsúzott Sashától, és megköszönte a felderítő egységben tett szolgálatát.

Niccolo is feltűnt a gyásznépből. Szemei vörösek voltak a könnyektől. Letérdelt a nyirkos fűbe, arcát kezei közé rejtette.

Eren volt az egyetlen, aki nem jelent meg. Ha akart volna, akkor sem tudott volna jönni.

Börtönbe került, le a földalatti zárkába, ahonnan nem tud sehogyan se megszökni.

Azt hittük, hogy ez majd megállítja...