⚜️Szerelem szárnyai⚜️ ~AOT

123. Egekben szállva

Repülőgép magasba felszállt. Mindenki lesokkolódva maga elé meredt. Hanji Zoë életét adva megmentett minket.

Levi mellkasa előtt szorosan összefonta a karját. Sírástól kivörösödött arccal bambultam a fémpadlót. Rám pillantva, felsóhajtott, majd erősen magához szorított. Átölelve, vállába fúrtam az arcomat.

Nem bírtam felfogni, hogy már Hanji nincs velünk. Elnyelte a föld, soha többé nem láthatom az arcát... vagyis amíg meg nem halok. Egyszer majd újra láthatom. Lehet, hogy már ma.

- A magasból... figyel minket. - suttogta Levi gyengéden a fülembe.
Kizökkenve a sötét gondolataimból, meglepetten pillantottam a hadnagyra.
- Igen, ahogy mindig is tette. - feleltem szomorúan.

Armin kilépett a pilóta vezérlőjéből, ahol Onyankopon vezette a repülőgépet.

- Vitassuk meg a tervet! - mondta határozottan Armin.

Letérdelt a gép padlójára, és ceruzával felrajzolta az alapító titánt.

- Szóval, mindenki látta már Eren óriás alakját, igaz? Nos azért nem annyira pontos a rajzom, de véleményem szerint, úgy néz ki, mint egy rovar sok csonttal. Valahogy a gerince abnormálisan óriási, amiből kiágaskodnak a csontjai. Becslésem szerint olyan 350 méter magas lehet, a hossza pedig 800-900 méter. Szóval óriási területet foglal be. A kérdés pedig, hogy a csonterdőben Eren hová bújt...

- Használhatunk manőver felszerelést, de kétlem, hogy sikerülne... - sóhajtotta a hadnagy.

Pieck sötét haját vakarászva a rajz fölé hajolt.

- Figyeljetek... ha nem is tudjuk, hogy merre van Eren, nem lehetetlen elpusztítani a testet. Ha használod a titán erődet Armin, akkor a robbanás egész jól megállíthatja. - magyarázta Pieck.
- Pontosan, de előtte beszélek Erennel, ha nem lesz más lehetőségünk, akkor az lesz a B-terv. - felelte Armin.

- Hé! - vágott közbe Levi mellettem ülve.
- Tudom nincs jobb mód rá, hogy megoldjuk ezt, de Eren nem Zekén keresztül aktiválta az alapítót és a titánok remegését? Ha megöljük Zekét, akkor lehet megáll a remegés.
- Ebben van igazság. - bólintott Armin elgondolkodva.
- Csak meg kell találni azt a szarházit.
- Igen, végezzünk vele. - helyeseltem feszülten.

- Hé, hadnagy. - szólalt meg Jean.
- Rengetek bajtársamat megöltem, hogy indulásra bírjam ezt a repülőt. Nem lehet csak egy értelmetlen mészárlás... Mindent megfogok tenni, hogy megállítsuk a remegést! - jelentette ki magabiztosan. Levi Jean felé fordulva, határozottan bólintott.

Connie térdeire könyökölve, összetörve beszélni kezdett.

- Megöltem a régi kiképzős barátainkat. Samuelt és Dazt... Lemészároltam a bajtársaimat... miközben árulónak neveztek. Mindezt azzal a céllal, hogy megmentesem a világot. Ahh... - morogta. Arca eltorzult, majd a szőke férfi felé fordult.
- Reiner... te, Berthold, Annie... biztosan nagyon fájt.

Szőke férfi felkelve Pieck mellől, Conniehoz lépett.

- Ez egy megbocsájthatatlan bűn. Még ha meg is mentjük az emberiséget, soha nem fogunk magunknak megbocsátani.

Reiner a kezét gyengéden a fiú vállára helyezte.

- Szóval... legalább megmentjük a maradék emberiséget.
- Igazad van, Reiner. Meg kell próbálnunk! - motyogta Connie.

- De... - szólaltam meg. Eszembe jutott egy nagyon fontos kérdés. Mégpedig az alapító titán egyik ereje. Az elme törlés.

- Erennek meg van az ereje, hogy a titánokat és az eldiaiakat irányítsa. Mégis még mind tudjátok használni titán  erőtöket, és mi is tudunk küzdeni. Nem is törölte ki a tudatunkat, nem is változtatta meg az emlékeinket. - magyaráztam az újdonsült parancsnokunk felé pillantva.

- Igen. - mondta Armin meglepődve.
- Eren hagyja, hogy szabadon cselekedjünk, mintha csak tesztelne minket...
- De mégis miért? - kérdezte idegesen Mikasa.

Reiner elgondolkodva megszólalt.

- Ugyanúgy érez, mint mi. Biztos nagyon fáj neki... egy ilyen mértékű népirtást senki sem tud csak úgy elviselni. Legalábbis én nem tudnám. Én mostanra azt akarnám, hogy valaki más irányítsa az alapító titán erejét. Azt akarnám, hogy valaki megállítsa ezt az egész felfordulást! - gondolkodott hangosan Reiner.
- Oh... Zekét bízzátok rám. - folytatta a mondanivalóját a férfi.
- Átváltozok a titánommá, és kitépem a szőrős testéből!

Levi összeszűkült szemmel meredt Reinerre. Láttam rajta, hogy vannak kétségei a férfiban. Viszont nálam elérte, hogy higgyek a szavainak. Magabiztosan bólintottam Reiner felé. A szőke férfi szavak nélkül, tekintetével megköszönte a bizalmamat.

Visszafordultam Levi felé. De nem láttam élesen az arcát. Féloldalasan átkarolt, azonban már a védelmező szorítását egyáltalán nem éreztem. Émelyegve megpróbáltam a többiekre nézni.

Nem sikerült. Szemem előtt minden elsötétült. Szédülve azt éreztem, mintha elnyelne a föld.

Egy villanás alatt történt az egész. Eltűntünk a repülőgépről. Mintha megszűntünk volna létezni.