Hadnagy sérülése teljesen meggyógyult. Magabiztosan sétált mellettem. Falvédők központi épületéhez tartottunk. Irodába érve, kétségbeesetten néztem, ahogy elpakol.
Nem akartam, hogy elmenjen.
Csöndben rakosgatta a lapokat. Mikor végzet feltápászkodva felém fordult.- Most már újból tiéd lehet az asztal. - mondta maga stílusában. Felnevetve odasétáltam hozzá.
- Jelenleg nem érdekel az asztal. Örülnék is neki, ha továbbra is koptatnád.
- Valóban? - kérdezte sunyin összehúzott szemekkel.Kérdésére felé hajoltam, szemébe néztem, aztán ajkaira. Lassan rátapaszottam számat ővéjére. Körém fonta karját, és gyengéden viszonozta csókomat. Csók végére, belepuszilt a kiengedett hajamba.
Ellépve tőlem felkapott egy kupac papírt, amit a kezembe nyomott.
- Ezeket mind leadhatod a tábornoknak.- Hirtelen váltástól, szédülten néztem a kupacra.
- Rendben.Következő hetek zavarosak voltak. Alig láttam Levit. Eren-Historia ügyön dolgozott. Engem, mint külsőst nem avatott be, mondjuk nem is volt rá alkalma. Mikor láttuk egymást, akkor se volt időnk kommunikálni.
De talán most..
Historiát, akiről kiderült, hogy ő az igazi királyi örökös, megkoronázták.
Ceremónia után meghívottak lassan szállingoztak el az eseményről. Talán most el tudom csípni a hadnagyot.Lent a teremben vártam. Kezemet idegesen tördeltem. Mit mondjak neki?
Egy kis idő elteltével megjelent. Fekete cipője halkan kopogott a márványpadlón.
Zakatoló szívvel néztem rá.- Hadnagy. - köszöntem mosolyogva.
- Blackwell. - köszönt, semmi mást nem csinált, csak előttem állt, és bámult.
- Öhm... - fekete hajú feltartotta mutatóujját. Csöndben maradtam, rá is jöttem, miért csitított el.Erwin jött oda hozzánk. Levi kezébe nyomott egy listát. Valamit motyogott, aztán elviharzott.
- Oh, az újoncok listája. - mondta unottan Levi.Zsebre akarta vágni a hosszú listát, amikor megakadt tekintete egy neven.
- Elle, te meg mit keresel a listán? - lesütött szemekkel padlót bámultam.
- Jelentkeztem. Így már ténylegesen is hordhatom a karkötőt.Felemelve karomat, megcsillant a kék színű szárny medál. Hadnagy csodálkozóan nézett.
- Mennem kell. - néztem fel a nagy faliórára. - Újoncoknak most osztják ki a felszerelést. - nem vártam semmiféle választ, elindultam a kijelölt helyre.
Egyesével kiosztották szerelésünket.
Megkapva felderítő egység ruháját, azonnal felvettem. Puha köpenyt végig simítva, vállamra terítettem. Hátamon a szabadság szárnyai szimbólum díszelgett.Felültem sötétbarna lovamra, és vártam az utasításra. Erwin megérkeztével, kezünket szívünk elé helyezve tisztelegtünk. Hanji intenzíven integetett, teljesen be volt zsongva, amikor észre vett.
Erwin parancsára mindenki elindult.
Még egyszer hátra néztem, ahol Rose és Jules szomorú mosollyal integettek. Rájuk mosolyogtam, aztán pedig előre fordultam, teljesen rákoncentrálva az úticélra.Út felénél azon kaptam magam, hogy szinte legelől lovagolok. Előttem egy ismerős fekete hajú vágtatott.
ESTÁS LEYENDO
⚜️Szerelem szárnyai⚜️ ~AOT
Fantasía~ Befejezett ~ 📌manga alapján📌 Mindenki képes meghozni egy döntést, miután már tudja, mi lesz az eredménye. Annyira könnyű utólag azt mondani, hogy "ezt így kellett volna csinálni". Viszont nem tudhatod, mi lesz a döntésed következménye az előtt...