A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]

De még mennyire tiszta..!

Ilyen szerkóban érdekes kaland lesz.. Mégis mi a fenét érthetett ő ezalatt a kijelentése alatt ?
Agyam végtelen számra gyártotta egymás után az elvetemültebbnél elvetemültebb elméleteit a témával kapcsolatban, a szexre úgy éreztem még egy darabig várnom kell majd, így ezen túllépve igyekeztem megoldásra jutni a titkos randi helyszínére vonatkozó kérdéskörben.
Nem szeretem ha megválaszolatlan kérdés van jelen a búrámban, hiába tudtam én azt hogy rövid időn belül választ is fogok majd kapni rá, én mégis szerettem volna még azelőtt kideríteni a dolgot minthogy Blitz odakormányozná a megfelelő helyszínre a jellegzetes piros színével ellátott céges furgonját.
Tehát következtetés képpen el kellett kezdenem logikusan gondolkodni.
Mi van rajtam ? - tettem fel a kérdést saját személyemnek, amire a választ elmém szinte azonnal dobta is. Egy élénk piros, selyemutánzatú anyagból megvarrt ruha, elegánsan de nem túlzottan kiemelve alakomnak előnyös vonalait. Nyitott hátrész, dekoltázs tájékon pedig egy stílusosan kivitelezett, mellkast nagyjából megmutató kivágás melyen szintúgy piros, talán 1 cm szélességű sávok hidalták át egymást, ezzel egy egészen ízléses rácsos látképet kialakítva a ruha szembőli nézetét illetően.
Cipő gyanánt egy emeltebb sarkú szandált gondoltam megfelelőnek, az a plusz 1 centi igencsak sokat dobott a pokolbeli átlaghoz mérten kicsiny törpe méretemhez, egészen jól éreztem magamat benne, imádtam hogy eljátszhatom a komplett bárkirálynőt, úgy éreztem többé nem kell majd segítség ahhoz hogy egy feljebb eső szekrénypolcot egyedül is elérhessek, róla tárgyakat levehessek. Ez persze egy óriási nagy faszság volt, jól esett azonban a gondolattal eljátszani hogy nem vagyok egy kicsi és teljes mértékben jelentéktelen kis seggdugasz a pokoli ranglétrán való elhelyezkedésben.. Nemesi vér folyik az ereimben, bármit amit csak a számon kiejtek megkaphatok és bárki akire csak ránézek megdögölhet egyetlen kimondott parancsszóra. Szép kis gondolat..:) Túl szép..
Blitz magasságban azonban teljes mértékben passzol énhozzám, a 160 cm-es testmagasságához képest meg nem mondanád hogy mekkora is egyébként a nagyteljesítményű kobra kígyó, így hát végsősoron egyetlen rossz szavam sem lehet.. Az igazi aranyserleget már réges rég bezsebeltem..;)
Visszakanyarodva az eredeti, ámde egyben meglehetősen nyomasztóvá váló témához miszerint mégis hova a jól megtermett lőcsös faszba is visz el engem ez az őrült pali első randi címszója alatt..
A magam öltözékének elemzése már úgy ahogy de megtörtént, következhetett hát kedves drága randipartnerem külső viselete, ami már csak azért is bizonyult egy, a földi adóbevallásnál is nehezebb és megterhelőbb feladatnak, mert akárhányszor csak reá esett szemem világa izmaim abban a minutumban akartak teljes mértékben görcsbe rándulni, a bőrdzseki és a testhezálló farmer együttese valami olyan megmagyarázhatatlan erővel bírt amit csak az tud teljes mértékben elképzelni és meg is érteni aki látott már ilyen szemkápráztató csodát a való életben is..
Farmer és dzseki.. Tehát valami külső, szabad ég alatti programról lehet szó jószerivel, étterembe nem igen vet magára ilyen típusú kombót az ember kölyke, na meg hát Blitzből nem is igen néztem volna ki hogy az aznap délután megejtett hamburegeresdit követően ismételten nekiveselkedne valami kajával kapcsolatos dolognak, így hát ezt a vonalat úgy ahogy volt mindenestül elvetettem.
Maradt tehát hátra a külső program, mint irány. Kültéri program egy olyan vérfagyasztóan hot fickóval mint Blitzo aki valójában nem szereti a nevében kiejtett o betűt, ennek ellenére akárhányszor csak kiejtem végigfut a hideg a karján és a hátán is.. Hm..
Amiben egyértelműen egyet tudtam érteni saját magammal az a fizikai mozgással járó tevékenységeknek az ötlete volt, na de hogy azon belül mi a jó isten..
Haladjunk csak ágyéknál egy kicsivel lentebbre.. Lábak.. Csizma.. Ez az! Csizmát visel, tehát valami olyasfajta tevékenységre kell gondolni ahol elkél az ha a lábon ott található egy viszonylagosan jól záró és stabil lábbeli, esetünkben egy fasza kis bőrcsizma ami - csak úgy mellékesen, de - baromira jól állt a farmerével karöltve, szinte már-már kiegészítette egymást a két ruhadarab..
Csizma.. Mihez jöhet jól a csizma ? Tán valami túrázás szerű cuccot tervezett be a túlbuzgó kis lelke kettőnknek ? Na de hát közeledő estével?
Nem értettem. Egyszerűen zsákutcába futottam akárhányszor csak nekiindultam. Szemeiben egyértelműen ott csillogot a semmivel sem összekeverhető gyermekies izgalom, úgy nézett ki mint egy izgatottan várakozó 5 éves aki semmi másra sem vágyik csak hogy végre eljuttathassák őt a szülei a közeli vidámparkba hogy aztán a délutánt ott eltöltve elkölthessenek egy rakat pénzt gyakorlatilag a semmire, a játékok fele ugyanis éppenséggel üzemen kívül van, a maradék működésben lévőt pedig szinte teljesen elfoglalják a parkba a hétvége alkalmával betóduló tömegek, így a szülőknek nem marad más csak a felzaklatott gyereknek a folyamatos csitítgatása.. Na igen.
Úgy tűnt hogy legyen is az akármi, őrült mód várja azt hogy végre odaérhessünk és belevethesse magát mindabba ami majd ott fog bennünket fogadni. Na de mibe?? Ez volt az én valódi vesszőparipám..
- Én értem hogy a meglepetés ereje szent és sérthetetlen, de azért valamennyit mostmár igazán elmondhatnál.. - méltatlankodtam amikor már legalább 20 perce, ha nem több úton voltunk - kezd egy kicsit bosszantani az a tudatos vigyor az arcodon míg én itt ülök teljes mértékben tétlenül és tudattalanul..
- A titok addig marad titok míg azt el nem árulják.. - oldalvást egy másodpercre rám pillantott, fél kezét a sebváltóról az ölemben lévő bal kezem alá csúsztatta, majd körülfonva azt az ujjaival jól meg is cirógatta hüvelykujjával a kézfejemet - várjál drágám szépen türelmesen, nemsokára megláthatod majd magad is, milyen is az amikor is idelent azt mondják: Egy bugyorral lentebb.
Épp a mellettem lévő ablakon bámultam kifelé, amikor is a szívem azthiszem rendesen kihagyott egy ritmust az egyébként boldog és szabályos zakatolás közepette.
- Hogy.. Hogy mondtad ? - fordultam én lassan őfelé, mire egy sejtelmes vigyort megejtve vállatvont.
-  A lustaság. Oda tartunk mi most jelenleg.
- Mi ? Várj.. Te most azt akarod nekem beadni hogy..
- Hogy mi itt most mindjárt félreállunk, te pedig fogod magad és szépen beöltözöl.
- Mi az hogy beöltözök ?
A döbbenet a logikai készségemet elhomályosítva borult teljes egészében az agyamra, elmosva a határt ezzel számomra a realitás és a fikció között. Olyan volt az egész mint egy borzasztó furcsán összerendezett álom. Én és a gyűrű váltás? Egyből eszembe is jutott Fizznek a mondata. Hogy ez mennyifajta veszélyt is rejthet önnönmagában, hogy mekkora felelősség is lehet egy ilyesmi cselekedet.. Bűnöst csempészni a Büszkeségen kívűlre ? Hogyan?
- Nem vagy normális baszki.. És mindezt hogyan akarod te kivitelezni?
Válasz helyett egyszerűen csak elhúzott balra, egy éles kanyarral vette be a kanyart a vékonyka kis útra mely az éppen mellettünk meghúzódó benzinktúhoz vezette be a kocsisokat. Azt már nem is említem hogy mennyire is volt mindez szabálytalan.. Bevágva a velünk szembe jövők elé száguldott be az egyébként valóban módfelett keskeny kis szervízútra, magabiztos mozdulatokkal vett egy kanyart ekkor jobbra, ám a kútoszlopok helyett az egyik szabadon árválkodó helyre sorolt be rögtön azonnal. Még csodálkoztam is rajta hogy mi az hogy ennyire egyszerű volt a kocsinak a lerakása.. 
- Na és most.. - a motort leállítva markolta meg a kulcsot, majd kihúzva azt a kormány mellől már nyitotta is ki maga mellett az ajtót - szállj ki kérlek!
- Blitz mi a frászt akarsz te ?
Ő ekkorra már ki is pattant az ülésből, odakint megállva nézett vissza énrám.
- Meglátod..!
Nem tetszett ez nekem. Borzasztóan furcsa érzés kerített a hatalmába, ennek ellenére mégis teljesítettem a kérését.
Becsaptam magam mögött a kocsiajtót. A járműbe beszoruló meleget követően úgy éreztem, megváltásra lelek. Olyasmi volt az élmény mint nem sokkal előtte a távolsági busz esetében. Légkondi nincs, a klíma csak manuális formájában létezett, ha letekerted az ablakot volt, ha nem akkor nem.
- Gyere - kérdezni sem volt időm, ő már rántott is magával.
Hátravezetett a furgon hátuljához, amit egy néhány másodpercnyi szerencsétlenkedést követően már sikerült is kinyitni. Odabent aztán egy abszolút nem várt dologgal találtam egyszeriben szembe magamat..
- Ezek itt.. - kézbevéve a festékes bödönöket nagyjáboli szemmagasságba emelte őket - Ezek lesznek most a mi segélyeink, Amy.
Néma értetlenséggel meredtem az egy-egy doboznyi piros és fehér festékre.
- Blitz, te.. Szívtál valamit ?
- Tisztább vagyok mint gyermekkoromban bármikor is voltam! Ezek.. - meglengetve előttem a dobozokat jött hozzám egy fél lépéssel közelebb - Tökéletes eszközök lesznek ahhoz hogy elrejthessük azt aki valójában vagy..!
- Mi az hogy elrejteni ?
- Ne dumálj ennyit.. - közel hajolva pimaszul a képembe mosolygott - csak az energiádat pazarlod..
Ez a csók egy sokkalta szelídebb, sokkalta lágyabb csók volt mint a tőle alapvetően megszokottak.
- Bízz bennem..
- Én bízok benned csak nem teljesen értem mit akarsz..
A mondatomat azonban egy újbóli csókkal sikerült megakadályoznia. Szokás szerinti profi nyelvmunkával keresztezve..
- Shh.. - kezeimet reflexből a dereka köré fontam - Nem kellenek ide a felesleges szavak édesem..
Ezúttal azonban már csók nélkül hagyott. Elindult az épület oldala felé.
- Menj be és kérd el a mosdó kulcsát! Ha nem akarja odaadni csak add be hogy van nálad fegyver, hidd el, össze fogja magát csinálni.
- Blitz ez.. Egyszerűen..
- Vagy adjam oda az enyémet ?
- Bolond.. - indultam meg végül a fotocellás ajtó irányába - Csak te akarnál mindent erőszakkal megoldani, hidd el hogy simán is ide fogja azt adni..
- Hát jó - kezeiben a teli festékes bödönökkel indult meg újra az épület bal oldala felé, ahol a wc- t jelző kiírás is jelezte a mellékhelyiségek jelenlétét - siess, baby!
Kételyek közt örlődve léptem be a kisboltként is üzemelő helyiségbe, ahol többek között a kúthoz tartozó kassza is megtalálható volt. A pultnál álltak már egy páran, így a kulcsnak az elkérése beletartott egy bő fél percbe, révén hogy a pénztárosként dolgozó csajszi sem tudott egymaga kettészakadni, már csak attól megborzongtam ha ránéztem. Úgy kapkodott szerencsétlen mintha a konkrét élete függene attól hogy sikerül-e 1 percen belül kiszolgálni az előtte várakozó, vagy éppen sorra kerülő vásárlót.
Az agyam mindeközben egyfajta furcsa mámoros állapotba kerülve zsibongott odabent a fejemben,  igyekezett a dolgokat annyira amennyire csak tőle akkor tellett összerakodni. Festékek.. Mire kellhetnek Blitznek a festékek?
„Tökéletes eszközök lesznek ahhoz hogy elrejthessük azt aki valójában vagy..!"
Elrejteni.. Igen, valóban így mondta. Na de mit kellhetne énrajtam elrejteni? Az fix hogy nem a személyiségem titkolását értette ezalatt, az ugyanis semmi szín alatt se tartozna a külsőségek listájába.
Hát akkor meg mi a csudát tervezhet ?
És akkor bevillant.
Te szentséges úristen..