A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]

Édes élet

- Skacok csak annyi hogy.. - azt sem bántam volna ha azt követően Blitz tövestül tépi ki mind a több millió szál hajamat egyenként vegetálva, Matthew előtt nem lett volna az a több milliárd dolláros felajánlás amiért lett volna bőr a képemen hagyni hogy a drága fiacskám ide-oda rángatva a nyelvét a számban futtassa. Olyan erővel löktem el magamtól hogy aznap este már másodjára kenődött föl szerencsétlen a műszerfalra.
Hogy észlelte-e egyáltalán Mat ajtónyitását vagy sem arra nem merném a nyakamat tiszta tudattal a tiló alá fogatni, az általam dobott reakció mindenesetre bizonyára gondolkodóba ejthette a kisdrágát. Zavartan kapta ő is velem együtt oldalra a fejét, csak míg én a székemben terpeszkedve tehettem ezt meg addig ő egy félig meddig guggoló pozícióban kényszerült rá erre a mozdulatta, térdeit behajlítván ragadta meg jobb kézzel a kormánykerekünknek a legszélét. Bizonyára nem eshetett sem a lekének, sem pedig a hátának jól ez a fajta erőszakos cselekedet, de mivelhogy alapból is volt bennem egy enyhébb ideg az akaratom ellenére történő erőszakos csókfutamunk okán, talán valamelyest még boldoggá is tudott tenni az arcára ekkortájt kiülő, többek között fizikai fájdalmat is tükröző arckifejezés.
- hogy elhúznék a budiba és utána már ha gondoljátok igazából indulhatnánk is..
Csórikám egy kicsit talán zavarba jöhetett a nem éppen visszafogott smacizós jelenetünket meglátva, annál is inkább, ugyanis gyakorlatilag a fülei hegyéig sikerült bevörösödnie, ha nem a homlokáig. Megkíséreltem a kicsit józanabb, kicsit emberközpontúbb énemet előhívni, ugyanis habár nem történt kettőnk között semmi komolyabb vagy egetrengetőbb, valahol belül mégis ott lappangott bennem az érzés hogy valamin minket bizony éppen az imént rajtakaptak. Blitz sem gondolkozhatott nagyon másképpen, ő ugyanis míg a torkának köszörülésével és a ruházatának igazgatásával volt leginkább elfoglalva addig én a hajamat igyekeztem volna kicsikét jobb belátásokra bírni.
- És a főnököd ? Mit mondott..? - próbálkoztam be a legalapvetőbbel amit egy ilyen kárhoztatott szituban a legcsekélyebb értelmű egyedek is bedobhatnak, mégsem lehet az eredetinél szarabb vége. Blitz is nyitotta már volna szóra a száját a reakcióbeli gyorsaságommal azonban a cukipofa továbbra sem vetekedhetett.
- Mivelhogy pontosan tisztában van ezeknek a tragacsoknak az állapotával nem számol föl nekem sem plusz munkaórákat, sem pedig egy képzelt lebaszást. Be kell majd kifelé dobnom csak a kulcsokat a portára és annyi.
- Ó hát ez.. igazán szuper hír..
- Most pedig ha megbocsátotok.. Kurvára ki kell hogy menjek, emiatt a gecis műszak miatt vagy fél napja nem volt ma megállás..
- Mer' tán van kiépítve nektek idekintre klotyó ? - kiáltott utána hirtelen Blitz amire én se, de még maga Matthew sem biztos hogy számíthatott.
Blitz ahelyett hogy bármit is hozzáfűzött volna még segítségképpen hogy miért is kérdezi csak állt ott előttem továbbra is ugyanabban a ránézésre is fullra gerincfájdító testtartásban. A nadrágjából félig meddig kihúzódott pólója mely olyanformán lógott rajta azokban a pillanatokban mint tehénen a gatya, és már maga a farmer állapota sem festett sokkalta jobban. Összességében eléggé megtépázottan festett szegény, bár.. Miért is mondom én pontosan azt hogy szegény? A fagylaltja visszanyalt és ezt pontosan tudta.
- Ja a teleknek a túlsó végén.. - nézett még vissza kissé értetlenül, és egyben utoljára is Mat egyik lábáról már konkrétan a másikra állva - De most ha nem haragszol..
- Várjál már meg..! - úgy szuszakolta át magát egyszeriben a váltón meg az egyéb apróbb műszereken mintha soha életében mást se csinált volna. Nem nyomott le semmijével semmit, de még csak a lába sem akadt meg nagyon semmiben. Igazi profi ha saját maga térbeli hajtogatására kerül sor. Pontosan mint egy valódi macska..:)
- Ez a sok izgalom így estére asszem' kurvára nem tett jót az egyébként is elbaszott testemnek.
Mat mindezt válasz nélkül hagyva toporgott odalent tovább, én meg csak néztem ki a fejemből mint egy megkukult pálma virág. (Tegyél meg egy szívességet és többet ne emlegesd fel ezt az iménti mondatot nekem, rendben?)
Már azt hittem hozzám sem fog szólni egészen visszatértéig, az ajtóban azonban mégis megtorpant.
- Jövök majd vissza mindjárt baby, rendi?
- Jó hát persze menjél csak - vontam vállat ami azt illeti eléggé sehonnai módon - Ha hív a természet hát nincs mit tenni..
Láttam rajta hogy amellett hogy értékeli válaszomat még igencsak tetszhetett is neki valamilyen okból kifolyólag a helyzet, és ugyan mondani már eztán semmit nem mondott - csak fogta magát és egyetlen mozdulattal levetve magát a lépcsőn már követte is az időközben heves sétatempót felvevő Mat fiunkat - biztosra vettem hogy a történések végkiemenetelének ellenére igencsak büszke lehetett magára amiért véghez tudta vinni tervének egy jó részét még mielőtt Mat megjelenhetett volna. Hogy ténylegesen mit is élvezhetett ő abban hogy a hajamat nyúzva erőszakolta meg nyelvével a számat az passz, talán egy rejtve maradt szado jellem játszhatott mindebben közre.
Épp ez az hogy nem tudni. Ő sem igen tudta ezt nekem később ennél mélyebben megindokolni. Csak hogy élvezte aztán kész. Biztosan feltüzeltem a folyamatos ellenállási küzdelmemmel.. Jah.. A kanos pacsirta..
Nem sokkal később már csak a porszítta üléshuzatok jellegzetes szagával vegyülő pacsulijának az édeskés illatfelhője jelezte azt hogy nem egészen fél perccel azelőtt még igencsak zajlott ott a pontosan őmiatta elfajult dulakodás, nem szerettem én igazán sohasem ezeket a szaglóhámot is megkárosító, fejfájást is gyakorló émelyítő illatszereket, ez az egy azonban valamiképpen másként hatott. Ezt nem is az orrom, sokkalta inkább a szívem lélegezte be. Ez a többi nagy márkával ellentétben életerőt tuszkolt a testembe, szeretettel töltött el és mosolyra késztette az ajkaimat. A szétharapott ajkaimat melyeken a tűéles fogak okozta felszíni sérülések csíptek mint a fene, mégis örömömet leltem benne akárhányszor csak megnyalintottam a többségüket.
A fejbőröm egy része ugyan még fovábbra is sajgott az erőszakoskodó mozdukatoktól, tudtam azonban hogy túlzottan messzire soha a büdös életben nem lenne hajlandó velem elmenni. Tudta ő a határokat, valódi kellemetlenséget nyilván hogy nem szeretett volna nekem okozni. Számára ezek a lökdösődések, harapdálások mind csak pusztán a játszadozásra való hajlamát elégítették ki, kellett az neki hogy időnként ugyan ráncba szedjem, de alapvetően szüksége volt a sima gyermekies bohóckodásokra is. Ugyanúgy rá kellett sok alkalommal szólnom a reggelik alkalmával hogy egyen is végre és ne csak beszéljen, és ugyanúgy kellett unszolnom akkor is amikor valami számomra fontos alkalom miatt kellett elnenjünk mondjuk otthonról. Higyjétek el hogy nem nagy élvezet egy felnőtt férfit öltöztetni hogy ugyan meg is tudjunk már egyszer valahára mozdulni.. Főleg hogyha olyan szinten hisztis az illető mint Blitz amilyen szokott, illetve tud lenni.
Mindenesetre akkor én ott egyedül maradtam, és gondolván hogy a két hím mire végez teste könnyítésével eljő újra a nappal is akár, jobbnak láttam magamat valami kevésbé az értelemre fókuszáló baromsággal lekötni mint az elmémnek a mélyébe beletemetkezni.
A virgács azonban még csak ezután szállott le hozzám egyenesen odafentről a mennyei fellegekből..

Fizziepop élő videót indított.