A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]

Egy "kellemes" ébresztő..

Valamikor a hajnali órák közepe táján járhatott az idő amikor is megébredtem. A bukóra nyitott ablakon keresztül üvegtörés hangjai szűrődtek be odakintről, amit néhány meglehetősen hangos, artikulálatlan nevetés követett. Egyértelműen részegek lehettek, ehhez kétség sem fért, mindazonáltal a kedvemet eme tudat a legkevésbé sem tudta feljavítani. 

Kissé kómásan emeltem el a fejemet a párnámtól, épp csak annyira hogy ráláthassak a résnyire nyitva álló ablakomra. Odakint a fák vígan sütkéreztek a kényeztető holdvilágban, valamivel távolabb pedig apró kis pontokként világítottak azon lakások ablakai, amelyek tulajdonosa még ilyen idő tájban sem volt képes nyugovóra térni.. Mint ezernyi apró bogár.. Rendezetlen mintát alkotva fénylett az a rengeteg sok apró ablak.. 

Egy pillanatra még sikerült is talán megfeledkeznem a háztömb előtt üvöltöző fiatal démonokról, ám a következő pillanatban már kénytelen voltam ismét a problémára fókuszálni, azok odakint ugyanis vagy egy raklapnyi másik üveget törtek össze rögtön azt követően hogy az azt megelőző egy-két darabot hallhatóan szilánkosra taposták a betonon.. 

- Mi a jó Isten.. - kecmeregtem ki az ágyamból, mire azok csak még inkább rázendítettek. 

- Mi a faszt csinálsz te idióta..? 

- Azt amihez kedvem van - vont vállat a látszólag fiatalabbik, aki vagy egy tucatnyi féltörött sörösüveget igyekezett összekaparni a földről - a faszért adtok egyszerre ennyit a kezembe? 

A jelen lévő harmadik, aki impként teljes mértékben kitűnt a másik kettő halandó közül mindeközben folyamatosan csak röhögött. De komolyan, elképzelésem sincs mi a francot szedhetett be annak előtte, azt viszont már első látásra is meg tudtam állapítani hogy a fickókám azt sem tudhatja jelenleg melyik világban is van.. 

Nem voltak sokan, mégis sikerült akkora zajt csapniuk hogy véleményem szerint még a lakótelep túlsó végében is lehetett hallani az eszeveszett röhögcsélésüket.. A szemeimet dörgölve figyeltem ahogyan megpróbálják az egyébként oldalsó részen teljes mértékben kettészakadt papír tálcára visszahelyezni az üvegeket. Már láttam előre hogy mi lesz ennek a vége, azok odalent ellenben látszólag teljesen meg voltak róla győződve hogy rendben lesz a dolog.

Aztán csatt.. Természetesen a papír tovább szakadt aminek következtében a benne lévő, egyébként is leharcolt állapotban lévő üvegek egy jó része ismét a földön landolt. Füleimnek rendesen fájdalmat okozott a hirtelen felhangzó üvegtörés.. A szilánkok abban a minutumban repültek ezerfelé, és már akkor tudtam hogy  másnap reggel rendes manőverezésre lesz szükség, hogy még csak véletlenül se találjam be a lábammal egyik apró kis éles darabkát se.. 

Mivel nagyon mást nem tudtak produkálni a szerencsétlen botladozáson és őrjöngésen kívül, úgy döntöttem megpróbálok visszaaludni. Bár való igaz, ezt én sem gondolhattam teljesen komolyan.. Hiába csuktam be az ablakot, a kinti sivalkodás továbbra sem hagyta hogy folytathassam az addigiakban végzett, egyébként meglehetősen pihentető tevékenységemet. Magyarán az alvást..:) 

Miután jó néhány percnyi szenvedést követően a zaj csak nem akart odakint elülni, egy minden érzelmemet egyöntetűen kifejező ásítást követően lerántottam magamról a nyakig felhúzott paplanomat, majd a telefonomat felkapva beaktiváltam rajta a zseblámpa módot. Miután sikerült magamat többszörösen is megvakítanom, végül sikerült normálisan megfogjam a kezeim között a mobilt, majd a megfelelő irányba fordítani, vagyis az ágyam mellett elhelyezkedő éjjeliszekrény fiókjai felé. 

Kihúzva a legfelsőt kikaptam belőle a fülhallgatómat (az alatta tornyosuló számláimról inkább nem tartanék külön beszámolót..), majd lekapcsolva a vakut csatlakoztattam is azt a telefonhoz. 

Az alvást nélkülözve nekiálltam "bejárni" a világhálót, avagy a Hellwebet mely meglehetősen sok részében hasonlít a Földön megtalálható és elérhető internethez, éppen csak a felhasználását tekintve használják itt lent sokan másabb célokra, mint odafent az emberek.. Szadista módszereket bemutató home made videók, random értelmetlen felvételek megkéselt állati tetemekről az utak szélén (igen, sajnos ilyen is van..), egymást túlkiabáló gyerkőcök akik kihasználva szüleik távollétét minden egyes őket körülvevő tárgyat lefilmeznek miközben teletömik a videójukat ocsmányabbnál ocsmányabb káromkodásokkal, de akadnak még szép számmal bebaszós videók (és live-ok) is, drogbizniszeket reklámozó live-ok, és egy csomó féle fajta tartalom még amiknek körülírása már röpstartból helyben hagyná a family friendly tartalom fogalmát, úgyhogy azokról már inkább nem is teszek itt említést.. 

A lényeg hogy inkább választottam ezt mint a részeges barmok vitatkozását.. Odafent a Földön egy ilyen esetet biztosan be lehetne jelenteni csendháborítás címszó alatt, itt viszont a hivatalok is kb csak dísznek vannak. Szarik itt mindenki mindenre. A paraszt pedig vagy tűr és befogja a pofáját, vagy pedig lerendezik odakint az utcán egymás között. Aztán ha valaki több ütést nyel be mint az aki ellen kiállt bunyózni és mondjuk belepusztul, sorry man. Akkor ennyi volt. (Igen, még itt sem létezik örök élet, bár a halandók egyáltalán nem öregednek, az idelent születettek pedig igen, bár csak nagyon lassan.. Mindezek ellenére az évente megrendezett népírtás eseménye sem éppen arról híres hogy megússzák az itteniek vérfürdő nélkül.. Erről majd a későbbiekben esetleg még mesélhetek, ha úgy tartja igény..)

Szóval beléptem a BlackTube-ba (a youtube itteni megfelelője), a következő negyed órát pedig kemény kutakodással töltöttem el. Reményeim azonban hamar szertefoszlottak, hiába kerestem ugyanis bármiféle kicsit is normálisabb kontentet, akkor valahogy egy olyat sem sikerült az oldalnak feldobnia. Csak a marhulás és a brutalitás. Mindenütt. 

Megunva a dolgot kihúztam füleimből a zsinórokat, meglepetésemre azonban már nem észleltem a konyhámban zúgó hűtő hangján kívül semmi egyebet. Meglepetten ültem fel az ágyban, ám így sem hallottam sokkal többet. Kíváncsiságom legyőzte a vágyat hogy visszadőlve ismét elszunnyadjak, így hát az ablakhoz lépve ismét a függönyhöz nyúltam. Elhúzva azt beigazolódott a sejtésem. Odakint a háztömb előtt már csak a hűlt helyét lehetett látni a  három fiatal suhancnak, egyedül csak a közvilágítás fényében meg-megcsillanó üvegdarabkák emlékeztettek arra, hogy nem sokkal előtte ott még nagyban zajlott az "éjszakai élet".

Rápillantva az álmomban széttornázott ágyneműmre egy tőlem nem túlzottan megszokott gondolat ötlött a fejembe. 

Anélkül hogy bármennyiszer is átgondoltam volna döntésem miértjét cipőt húztam, majd úgy ahogy voltam telefonnal és fülhallgatóval a kezemben kiléptem a lakásajtón.. 

Igen tudom, talán túlságosan is lassan haladt eddig a történet, de ígérem, mostmár tényleg be fog majd indulni a sztori! :D