A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]

Oh bloody hell..

Hiába próbálkoztam testem minden létező izmát megfeszíteni, egyszerűen képtelen lettem volna akkora erőt kifejteni ami akár már elegendő is lehetett volna annak a gyurmatestű köcsögnek a levakarásához..
10 centi ha lehetett maximum a kettőnk feje között. (Már amennyiben létezik bárki is aki az elcsökevényesedett, elüszkösödött kis gubacsot fejnek tudja nevezni bármiféle lelkifurdalás előjövetele nélkül. Rajtam kívül persze mert ezt most csak meg kellett valahogyan fogalmaznom..)
Hiába kezdtem el átváltani a szájon át való levegővételre, még a garatomon keresztül is éreztem azt a gyomorszaggató lehelletet. Hát ezernyi megerjedt záptojásnak nincs akkora előszele mint ami annak a nyálkás mocsadéknak a bendőjéből kijött..
Öklendezni szerettem volna..
..ha nem lettem volna éppen arra kárhoztatva hogy a földön fekve kelljen fulladoznom egy istenverte meztelencsiga karmai alatt.. (Nem, nem sikerült rájuk ennél jobb jelzőt kitalálnom. Testük amellett ugyanis hogy valami istentelenül ragacsos nyálkával volt bevonva még hajlott is. De mint a rétestészta - csak hogy el lehessen nagyjából képzelni..
Amilyen kicsi volt azonban a pöttömnyi - és nem mellesleg "fejéhez" hasonlóan szintén teljesen összeaszott kacsója, pontosan olyan nagynak bizonyultak az ujjvégeiből előtörő, kissé lapított oldalú ámde annál élesebb végekkel ellátott karmai.
Borzasztó volt azt látni hogy az a rengeteg sok mocsok mely az ujjainak közeiben tobzódott most szinte teljes egészében hullott a tűz fényében élénk pirosan virító ruhám széleire.
Szegycsontom az kb. teljesen benyomódott a ránehezedő test súlya alatt - nagyjából mint egy közepes/nagyobb testű pásztorkutya. Pont ott körül mozoghatott annak a faszomságnak is a súlya.
- Bl...
Többet azonban ha maga a nagyember puffant volna le oda mellém hirtelen az egekbe illő kacsa lábon forgó palotájából megváltani, akkor sem tudtam volna magamból kierőszakolni. A halántékomban lüktető verőerem fájdalmasan felduzzadt, és valahogy kedvem támadt hirtelen a semmiből véres kaszabolást rendezni ott menten az esemény helyszínén. Lehetőleg azzal a személlyel kezdve a sort akit nem sokkal később oldalra pillantva a tűz okozta füstfelhőből kitűnni láthattam. Vagyis khm, láthattunk..

- Szállj le róla te kibaszott..
Sajnos nem nézhettem rá, csupán csak hallhattam ahogyan a földre viszazuhanva Blitz ismételten puffan egyet. Lttam a teste körül eszméletlen mennyiségben felkavaradó porfelhőt és..
Elborzadtam.
Mögötte.. A sajgó fejét tenyereiben megtartó Blitz mögött ott magasodott valami.
Valami ultramagas, és egyben szupervékony cucc amin minthogyha látni véltem volna valamit kiszélesedni a földtől nézve kb. fél méteres magasságban elkezdődve egészen a csúcsáig. Illetve.. Azon még túl is lógott valamennyire..
A kép tisztultával, a por leültével aztán.. Rá kellett döbbenjek hogy amit látok az..
Tulajdonképpen nem más mint egy fából megfaragott 2-2,5 méter magasságú karó szerű valami amire..

..Aminek a csúcsára egy.. Rendes emberi lény volt kegyetlen módon feltűzve.. (Akárcsak zöldségek a nyárson..)
Egy rendes hús-vér ember..
Bizonyára a Földről kerülhetett át ide valami borzasztó nagy szerencsének - illetve hát számára inkább balszerencsének - hála. - futott át a pillanat töredéke alatt a gondolat az elmémen - Oké, ez bár felvet néhány kérdést, a legfontosabb ellenben mégiscsak az hogy mégis hogy a ráspolyba kerülhetett éppen i..

És itt megálltam. Mert meg kellett hogy álljak.
Minthacsak egy vezetéket nyestek volna el az agyamban egyik pillanatról a másikra. Sem kép sem pedig hang nem volt képes ezt a hirtelenjében beálló "sípolást" elhallgattatni, mely mintha az agyamat megfertőzve szólott volna egyszerre a külvilágban is és testem teljes egészében is.
Az izmaim kővé merevedtek, a levegő a tüdőmben maradt a szívem pedig merő véletlenségből elfelejtett hirtelen tovább dogobni. Én legalábbis mindezt ilyenformán voltam csak képes érzékelni, amikoris megpillantottam drága egykori nevelőanyám széttrancsírozott képét odafent a megkorhadt fahasábon hátracsuklani..