A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]

Miért pont én?

Az első dolog amit szinte rögtön azonnal észleltem is az borzasztó nagy hőkülönbség volt a kisváros utcájának levegőjéhez képest.. 

Meleg volt.. Úgy értem pokolian meleg..(haha szóvicc, nagyon nem volt vicces..) 

Halálomat megelőzően soha egy percet nem foglalkoztam olyan ember felett álló témákkal mint pl. a halál utáni élet kérdése, bár ez mint utólag kiderült elég nagy hibának bizonyult.. Ha tulajdonomban lett volna ugyanis a kellő tudás  talán nem döbbenek le úgy mint ahogyan így tettem az első néhány idelent töltött másodpercemben..

 Az első ami képes voltam már érzékelni is magam előtt ugyanis az egy borzasztóan szemetes utcának a látképe volt, mely bár nagyban hasonlított az odafent megszokott környezetem látványára, mégsem volt egy és ugyanaz. Az úttestet szegélyező házak megkockáztatom még a bázisunknál is rosszabb állapotban voltak, betört ablakok, omladozó vakolat mindenütt amerre csak a szem ellátott. Na persze közel sincs ez mindenütt így, csak éppen a nagyvárosok külsőbb negyedeiben szokott ez jellemző lenni. 

Szinte még időm sem volt realizálni a történteket, máris egy arra járó kocsinak a dudájára lettem figyelmes. A hang a hátam mögül érkezett, én pedig abban a pillanatban felpattantam hogy hátrafordulva farkasszemet nézhessek a látszólag meglehetősen feszült állapotban lévő halandóval.. Épp olyan volt mint én, jobban mondva.. Mint bárki más akit ott a környéken véltem felfedezni.. Na persze nem szó szerint, sokkalta inkább ranglétrán való elhelyezkedést illetően.. 

- Húzz már odébb! Meddig akarsz még ott ácsorogni? - vetett oda nekem egy nem éppen kellemes hangnemben a kocsija ablakán kihajolva - mire vársz? Megmondanád??

- Bocsánat.. - siettem szinte rögtön odébb hogy el tudjon haladni mellettem. Távoztában azért még sikerült elkapnom az idelent szintúgy jellemző 'rohadt kurva' jelzőt, majd egyszeriben rátaposott a gázra. Néhány másodperccel később már se híre se hamva nem volt a fickónak.

- Mi a franc ez..? - tettem fel legfőképpen magamnak a kérdést, ám úgy festett közel sem voltam olyannyira egyedül mint amennyire én akkor gondoltam.

- Miféle kérdés ez..? Mi vártál? 

Összerezzenve fordultam a hang irányába. Mögöttem néhány méterre nyílt egy idelent nem éppen szokatlan látványt nyújtó sikátor. Bár nem igazán tudtam jól kivenni a pasas alakját, a sziluettjét azért még nagyjából sikerült azonosítanom.

- Ki vagy te? É-És mi ez a hely? - szegeztem neki a kérdést mindenféle gondolkodás nélkül mire ő csak eszelősen megvillantotta tűhegyes sárga fogazatát. 

- Most pusztultál meg mi? 

Feltételezem eléggé értetlenül nézhettem rá, ugyanis magyarázatképpen még hozzátette:

- Drágám, ez itt a pokol ha nem tűnt volna még fel.. Itt sok az ilyen seggnyaló idióta - feltételezem ezzel az előtte elhúzó kocsisra akart utalni - jobb ha hozzászoksz.. 

- Várj, hogy mi van? 

- Kicsi lány! Meghaltál, érted? Fasz tudja miben, de kinyúvadtál odafent és idekerültél! 

Ekkor eszméltem rá csak igazán a dolgokra. Ekkor kezdtek csak el igazán visszatérni az emlékeim.. Meghaltam.. Addison.. Csakis ő tehette.. A csapatjukból egyedül ő volt csak megfelelő távolságban hozzám képest.. 

- Érted már??

Válasz helyett csak némán meredtem magam elé. De nem ez mégsem lehet- gondolkodtam - mi okom lenne a pokolba kerülni? Életemben nem öltem meg egyetlen embert sem! Egyet sem! 

- De hát.. Miért pont ide..?

- Ha  én azt tudnám.. - rúgott bele erőből egy a lábai előtt heverő üvegbe - valami rohadék odafent úgy döntött hogy nem vagyunk méltóak a mennybeli életre, így hát leküldtek minket ide.. Jobban teszed ha elfogadod. 

- Ezt nem hiszem el.. - suttogtam magam elé. A sokk szépen lassan elkezdett átalakulni egyfajta értetlen haraggá.. Miért? Miért pont én? Nem csináltam semmi bűnöset, ha csak nem a bandabeli életet is annak számítjuk.. 

Mivel az alak figyelmét ekkor már elvonta egy a földön megtalált alkoholos bödön úgy döntöttem ideje lesz minél hamarabb elhúznom onnan a csíkot. Elindulva az utcán egyre csak azon töprengtem hogy mitévő legyek ezután. Fogalmam sem volt róla hol is vagyok pontosan, hogy hova kéne menjek vagy hogy éppen hogyan szerezzek magamnak fedelet a fejem fölé.. 

Mivel az időérzékemet sikerült szinte teljes mértékben elveszítenem ötletem sincs  mennyi ideig is bolyonghattam a város utcáin, annyi bizonyos hogy egy kis idő elteltével elkezdtek körülöttem megszaporodni a járókelők. Az igazi sokk még csak ezt követően következett, amikor is rálátásom nyílt milyen is pontosan a pokol ezen szintjének, pontosabban Pentagram Citynek a lakossága.. Elképesztőnek találtam hogy egyesek milyen kinézettel is bírnak. Voltak köztük több kézzel vagy éppen több lábbal rendelkezőek, állatiasabban kinézőek és emberibb alakkal rendelkezők, magasabbak alacsonyabbak, jól szituáltabbak és kevésbé jól szituáltak. Annyi fix hogy rengetegen voltak. 

Egészen sokáig nem is láttam mást csak hatalmas tereket és több száz lakást magukba foglaló tárasházakat, engem azonban leginkább az motivált hogy találhassak végre egy kirakattal is rendelkező boltot. Mindennél jobban érdekelt ugyanis a pokolbeli kinézetem.. Az járt a fejemben hogy vajon ottani mércével nézve szépnek, vagy esetleg rondának számítok - e.. Akárhogy is, a démonok nemhogy nem tulajdonítottak nekem nagyobb figyelmet, szerintem a legtöbben észre sem vették hogy ott vagyok. Emberként sem voltam az a hű de nagyon magas ember, eze tulajdonságomat pedig mint rájöttem a pokolba is hoztam magammal..

Vagy egy félórányi szenvedést követően végül sikerült belebotlanom egy fegyvereket, leginkább késeket forgalmazó kisboltba, így hát egyből a kirakatot elhatároló üveghez siettem.

Nos hát.. 

Meglepően jó.. De tényleg..  Megtudva hogy hova kerültem őszintén én sokkalta rosszabbra számítottam.. 

Világos barna, már-már inkább szőkére hajazó vállig érő, kissé talán hullámosnak is elmondható haj, egy váll részen valamint a ruha oldalának egy részén kivágott bézses színű póló valamint egy sima általános farmer. Nem egy nagy cucc de egészen elfogadható az elképzeléseimhez képest. Emberi mivoltomhoz mérve azért persze volt néhány változás is, úgy mint pl. a szem színének megváltozása sárgásra, a fejem tetején kinőtt úgyszint fehéres bézses szarvak, vagy az elengedhetetlen farok amint szinte majdnem mindenki viselt is körülöttem. 

Érdekes kombináció a ruhámhoz képest de egészen elfogadható. 

Első számú célként a munkaszerzést tűztem ki magamnak, abban ugyanis szinte biztos voltam hogy a hajlékok árát jócskán megkérik az itteni lakosság esetében is.. 

Egy újabb résszel jelentkezek miért ne alapon, remélem tetszik! ^^