Elbasztam? El hát. Megpróbáltam korrigálni? Meg hát.
Ám mivelhogy bizonyos szinteket megugró elvekkel valahol mindannyian rendelkezünk, én sem igazán szerettem volna a számára bizonyítottan is aranyat érő csókjaimat felesleges sutba dobni. Még a végén elvesztették volna az oly nagyra becsült értéküket és ha addig még sikerült is volna valamiféle cselt kieszelve kitartanunk, akkor és ott bizonyosan eltörhetett volna az a szerencsétlenül járt mécses.
És hogy ezen típúsú korlátozásom mi a fenében is mutatkozhatott meg pontosan?
Nem adtam a fejemet kezdeményezésre.
Sohasem volt szokásom különbségeket kreálni a természet adta, már a kezdetektől fogva is jelen lévő két alapvető nem közé - álljék tőlem jó távol az ilyen
önmagát racionálisnak mondó kretén faszparittya -, na de azért csak jobban néz az ki ha egy a miénkhez hasonlító félreértések és erőteljes túlzásba esések miatt kialakuló vitahelyzet után maga a hímnemű egyed teszi meg a smárolás felé elvezető rövidke kis ösvényen a legelső lépéseket. Ezesetben mit nekünk lovagiasság, indítson csak nyugodtan ő. (A meleg/leszbikus párok esetében ez a lépés nyilván már egy fokkal azért bonyolultabb)
Szóval csak ültettem ott az ölemben és vártam hogy a készenlétbe helyezett ajkaimat végre betalálja már az a bizonyos talpig nedves közeg amelyre én mostan e mondat begépelése közben is viszolygások nélkül gondolok vissza..
Nem, eszedbe ne jusson a segglyukat mint olyat leírni mert ennyire azért még mi ketten sem vagyunk parasztok hogy bármi nemű rávezetést mellőzve már rögtön ilyennel indítsunk..! Általánosságban elmondva legalábbis annyira nem jellemző mint amennyire ti magatokban lepingáljátok most ez elmebeli noteszotoknak a soron következő lapjára..
- Mh..
Hogy mire fel is zördülhettek meg egy ilyenformán vékonyka és gyámoltalan hatást keltő nyögés formájában az alapvetően mély és vérpezsegtetően férfias hangszálai azt nem tudnám nektek megmondani, előbb tulajdonítottam volna ezt egy tehetetlenül szűkölő kiskutyának mint egy izomlepte kifejlett imp egyednek. Nem mondom hogy nem vonaglottak meg a férfiasságáról megalkotott elképzeléseim a fejemben, úgy éreztem azonban hogy jobb lenne ezt talán még csak szóra sem méltatni.
- Mi az ?
Nem baszki. Amy Bryce nem bírta ki. Szóvá kellett hogy tegyem.. Ki kellett nekem nyitnom feltétlenül azt a hitvány bagólesőmet. Hogy baszna most valaki jó keményen szájon..
- Huh?
- Kisbaba!
Nem, ezt még a mai napig sem tudom hogy pontosan miért is mondtam, azt meg főleg nem hogy emellé miért kellett még odacsatoljak egy kegyetlenül fülszaggató nyerítést is.. Nem vagyok százas de szerintem Blitz egészen odáig még azért reménykedett valamilyen szinten ebben az eshetőségben. Na persze mindhiába.
- Öhm..
- Mi volt már ez ?
- Mire gondolsz?
Utólag már persze sajnálom hogy ilyen szinten magára hagytam őt mindenfajta eligazítás vagy instrukció nélkül, afelől hogy vajon baromnak nézett-e vagy sem nincsenek téves képzelgéseim, mert szinte egészen biztos hogy lehettek a fejében még hogyha nem is teljesen tudatosan de kérdőjelek a társadalomba való akadálytalan beilleszkedési esélyeimet illetően. Tekintetéből - ha máshonnan nagyon nem is - azért le lehetett szűrni az agyában urakodó válságos állapotokat, és bár ugyan próbált ez ellen némiképp tenni, gondolatainak foszlányai jóformán aligha lehettek képesek egymással értelmet is hordozó mondatokká összeállni. Totális homály egy időnként totálisan ösztönlényként viselkedő tagnak az agyában.
- Arra a hangra amit az előbb adtál ki! - adtam ekkor már végre magyarázatot is az alapvetően teljesen magába forduló és össze-vissza kuszálódó gondolatmenetemnek - Rendesen mint egy kisba..
És ezaz, végre sikerült ráeszmélnie a fiúnak hogy a gyakorlatban mit is várok el pontosan tőle.
A mozdulat hasonlított arra mint amikor valaki lefejelni készül éppen a másikat amolyan heccelésből, én kajakra ezt is hittem amíg az ajkát meg nem érezem végre az enyémhez súrolódni. Beötlött a kép ugyan hogy mit is csinálhattam volna vele hogyha esetleg ténylegesen azt próbálta volna meg velem megtenni, feltételezésekre alapozni azonban olyan mint.. szarból cifrapalotát építeni.
Úgyhogy ezt gyorsan el is vetettem.
Minden kétséget kizáróan a szemem vezethette rá aztán őt végsősoron a jó megoldásra, azokkal lehet ugyanis a leghatásosabban üzenetet közvetíteni ha a másik őrült módjára van rákattanva az embernek a képére. Egyébként is köztudott a tény hogyha kellő ideig bámulod az esetleges kiszemeltednek a nedvvel telt ajkait akkor már csak idők kérdése hogy mikor találhatod nyelvedet végre ismételten az éles kis fogaknak a kutricájában.
- Jó fiú.. - toltam el aztán a fejét magamtól teljes mértékig manuálisan, éppenhogycsak kezdett volna belemelegedni, én már tenyereltem is rá egyből ismét a 'pause' gombra - Mostmár csak uralkodnod kell megtanulnod saját magadon..
- A faszom ki van veled mostmár hadd fejezzem be ha egyszer már nekikezdtem - kapta el egyszerre mind a két csuklómat egyetlen marokkal - Kuss legyen.
Elsőre nagyot néztem a bátorkodó hangnemen, miután azonban másodszorra harapott már bele az általam már jó előre benyálazott felső ajakba, túlléptem rajta. Idegállapotba hoztam, csoda volt egyáltalán hogy addig is bírta higgadtsággal. Azt csináltam mint egy büdös kölyök. Pimaszkodtam, játszadoztam.. Aztán jött a drága apucim és mindent elrendezett.
Nyelve mint egyfajta kanalazó püfölte odabentről folyamatosan a szájpadlásom, és ezúttal még az alapvetően akadályt jelentő garatérzékenységem sem volt olyan kedves hogy belepofátlankodjon a közös élménybe.
És hogy miként is sikerülhetett neki ebből az egyébként igencsak erős reflexemből engem szinte teljes mértékben kigyógyítania? Idk. Talán a vaskos hímvesszője lehetett az indok. Amikor először éreztem meg a belőle áradó nedvedző melegséget a szájüregemben..
Na de a részletekre most még egy kicsit várnotok kell bogárkáim..;)
Lényeg a lényeg, ez a smaci party kevésbé szólt arról hogy mindketten is élvezhessük a magunk kis világát megosztani a másikkal, sokkalta inkább szolgált egy külön az én számomra bejáratott bosszúfigh-ként mint bármi egyéb másként.
Elmaradt a szokásos szenvedély, maradt hát helyette a lecsupaszított keménység, a szürreálisan vaduló nyelvjáték és a furcsamód belőlem izgatottságot kiváltó erőszakos állkapcsozás. A totálisan zöldfülüeknek mondom: Az állkapcsozás alatt az állkapocsizmoknak a heves rugóztatását, ide-oda, fel-le való mozgatását szükséges érteni. Ha ezt hard fokozaton műveli valaki, garantált lehet a másnap reggelig beálló állizomláz. Ez mondjuk engem szerencsére pont elkerült, így Blitz, aki már eleve ehhez szokott hozzá aligha tudott nekem ezzel bármit is ártani. Na de még ezt akkor nyilván nem tudhattam, próbálkoztam is a szabadulással többször is. A második vagy harmadik után - tudja már az öreg isten - azonban a hajamnál fogva kezdte el tartani a fejemet. Belemarkolt a zuhatagba és ha csak egy minimálisan is neki nemtetszően mozdultam rántott rajta egyet.
Esküszöm szeretem! Akkor azonban már harmadjára szerettem volna kitaposni a beleit egy fél órán belül. Én indítványozom a csókot azt én baszok rá a végén?
Ha akkor nem lép közbe Mat azzal hogy a volán melletti ajtót belökve a fejét benyújtva sok idő elteltéve újból hozzánk szól talán még hosszú-hosszú perceken keresztül folytatódott volna ez a kínzó 'én diktálok te cselekszel' felemás érzéseket kiváltó büntetőjáték..
ESTÁS LEYENDO
A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]
FanficEgy alternatív univerzum ahol Stolas nem éppen a jófiú szerepét igyekszik betölteni, csúfos szakításukat követően Blitz és Stolas ismét külön utakat járnak, Blitz minden eddiginél mélyebbre zuhan a depressziójában, már-már a feladás határára sodródi...