A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]

Olcsó duma, vad szerelem

Na most..
Mondanám hogy meglepett az amit a sinsta értesítésben láttam..
De hazudnék. Vagy legalábbis azt hiszem.
Mivelhogy nem vagyok több egy ötlettelen kis tizenéves lánykánál nem fogok rajta semmilyen fajta féle változtatást elvégezni, úgy ahogy van fogom bemásolni ide nektek copy paste-el. Csak hogy élvezhessétek a naplóm által felétek nyújtott átlagon felüli minőséget^^ Csakis ezért. (Még csak véletlenül sem a végletekbe nyúló lustaságomnak okán.. Áh dehogy..🙃)

Fizziepop hozzászólt a fényképedhez: Oh, csak nem Dreamsville?..

És megismerte basszus..
Na persze aligha állt meg ő ennyinél. Furcsa is lett volna őszintén szólva ha még csak szóvá se tette volna a kinézetemben bekövetkezett Meglehetősen drasztikusnak mondható változtatásokat.
A Hellessage-ben már természetesen ott is volt a legújabb üzenetek között Fizz neve, egy vidám hangvételűnek közel 's távolról sem elmondható üzenet társaságában.
- Amy! Mi a fene történt veled??
Felszisszenve pillantottam föl a telefonból. Blitz még továbbra is játszotta a fejét, úgy tett mint aki még csak tudomást sem hajlandó venni a közvetlenül mögötte baktató barátnőjéről. A galád, ah ezek a bunkó férfiak.. (A humor a szubjektív erény. Ahogyan azt szokás is mondani..)
Éppenhogycsak megnyitottam az üzenetét amikor már érkezett is a soron következő.
- Légyszíves válaszolj..! Miért nézel ki így?
- Nyugi már..! - gépeltem be amennyire gyosan csak tudtam, hogy minél hamarabb el is tudjam küldeni a feltehetőleg éppenséggel szörnyű kínokat átélő és magán kívül tomboló Fizznek (Nyilván csak viccelek. Egyfelől..) - Semmi olyan mint amikre te gondolsz..
Egy másodperc szünet, majd:
- Mi ez rajtad?
- Ez csak festék..
- Festék..? Mi a fasz?
Már csak a nem megszokott módon megjelenő káromkodásból is lehetett tudni hogy az ideg az aligha kímélhette a fiatalurat (avagy fiúcskát, ahogyan nemrégiben maga Travis is nevezte a kiskamasz énjét..) azokban a percekben. Nem is kicsit lehetett ideges, ha még csak az időnként besikeredő helyesírási hibákat sem volt hajlandó írásában kijavítani - és erre abban a néhány sorban volt is példa azért jószerivel.
- Amy kérlek nyugtass meg hogy ez csak valami ostoba filter, vagy bármi ilyesmi..
Nem volt ez több holmi egyszerű és kétségbeesett próbálkozásnál, mélyen legbelül ő maga is tudhatta, mekkora baromság is lehet ezen feltételezése.
- Nem. Ez ténylegesen festék. Rendes falfesték de ne aggódjál, nem lesz örökké rajtam.
- Nagyon jó. És mégis melyikőtöknek volt ez a hű de nagyon összetett és jól kitervelt ötlete? Egyáltalán hogy a francba juthatott az az eszébe annak a szerencsétlennek hogy ilyenbe vigyen bele téged mint a személy csempészés más gyűrűkre..?
- Ugyan már Fizz! Hiszen te magad is beszéltél nekem már erről!
- Igen jól mondod. Beszéltem. De ez nem egyenlő azzal hogy foglak és rángatlak is egyből magammal amerre csak dolgom van!
Elgondolkodtam. Rendben, ez jogos pont volt..
- Oké ebben igazat adok neked. Viszont most mennem kell ha nem haragszol.
- Amy de ez nem ilyen egyszerű! Könyörgöm ne érts már félre, nem belepofázni akarok a dolgokba, csak aggódok miattad! Ha lebuktok kurva nagy szarba kerülhettek..
- Köszi de nem kell ez a nagy felhajtás, még mindig áll hogy tudok vigyázni magamra és nem kell az állandó felügyeleted. Köszönöm hogy aggódsz értem de ez kicsit már kezd nekem sok lenni. Rákérdezel, oké. De az hogy már megint te akarsz irányítgatni, na az már viszont nem az.
Nem jött válasz egyből. Már tettem is volna le a mobilt amikor ismételten gépelni kezdett. Sóhajtva emeltem újból magam elé az eszközt.
- Most ez komoly?
- A komolyabbnál is komolyabb.
Majd ezzel már zártam is be az alkalmazást a picsába. Nem volt kedvem őt tovább hallgatni. Úgy voltam vele hogy majd valamivel később talán. Esetleg majd a kocsiban, ha úgy lesz hozzá hangulatom.
Valójában nem lepett meg engem a reakciója, hiszen tudtam hogy ha valakinek, akkor neki biztosan föl fog tűnni az eltérés, hisz ő látott már azelőtt is hogy az egész hóka-móka kezdetét vette volna.
Aztán hirtelen beugrott még valami. Valami sokkalta fontosabb ami akár olyan "veszélynek" is hordozhatta magában a lehetőségét amely hogyha bekövetkezett volna keményen megüthettük volna benne a bokánkat akár mind a ketten is egyszerre.
- Nem hiszem el hogy ennyivel többet ér ő neked mint én..
Visszalépve rögtön pötyögni is kezdtem.
- Ahj istenem fejezd már be ezt a megrögzött féltékenykedést.. Nincsen semmi értelme. Viszont eszembe jutott még valami amit akartam is már neked mondani..
- És pedig ?
- Kerüld légyszi a nyilvános kommentelgetést a posztjaim alatt.
- Már ezzel is bajod van? Azt hittem örülsz a pozitív kritikáknak és vagy kommenteknek..
- Nem igazán szeretném azt hogy Blitz meglássa őket. Fixen felismerne.
- Miért tán szégyellsz engem.
- Ne forgasd ki a szavaimat nagyon kérlek!
- Milyen szavaidat Amy? Nem mindegy amúgy meg? Azzal barátkozol akivel szeretnél. Szerintem ebbe már igazán nem lehet semmilyen beleszólása..
Ja, csakhogy közel sem voltam én akkor abban annyira biztos hogy Fizz képes is lenne arra hogy tartani tudja a 'csak barátok' vonalat anélkül hogy annak bármelyik pontját is teljes erejéből rúgná föl úgy hogy miközben átront rajta vissza sem néz a maga után hagyott kibaszott nagy felfordulásra. Annak pedig megadni az esélyét hogy Blitz
tudomást szerezhessen a köztünk folyó rejtett kommunikációkról.. Nagy őrültségre vallott volna.
Ám ekkor érkezett még egy üzenet..
- Tartasz tőlem Amy ?
Döbbenten meredtem a képernyőmre. Észre sem vettem hogy mindeközben a valós világban sikerült is teljes mértékben megtorpannom.
- Hogy érted ezt ?
- Tudod te jól.
- Nem, nem tudom.
- Hihetetlen vagy komolyan mondom..
Kezdtem ekkor már ténylegesen bekavarodni.
- Fizz én nem igazán tudlak most téged követni. Mi a francról beszélünk?
- Hányszor kell még neked elmondanom hogy ami a délután történt az kurvára de egyszeri eset volt? Összezavarodtam, igen, hülye voltam de ennyi. Ettől igazán nem kell félned mert nem fog többet megtörténni.
Fizikailag biztosan nem. Max csak a szemeddel akarsz majd minden egyes alkalommal levetkőztetni, nemde? - gondoltam kissé feszülten. Ez a duma ez tipikusan arra a fajta mentegetőzésre volt példa mint amelyet a házasságtörő férfiak is szoktak alkalmazni mikor arra kerül a sor hogy védeniük kell a védeni valót. Azaz a nem létező becsületüket. Ez nem úgy volt, ez nem fog megtörténni mégegyszer, bocsáss meg életem..
Pfuj.
- Mennem kell.
- Várj már Amy meg kellene ezt beszéljük nem gondolod ?
- Nem. Nem gondolom.
Majd ezzel kiléptem. Úgy értem hogy végérvényesen is.
- Sajnálom! Mit akarsz még, mit mondjak ?
Ezt már azonban nem nyitottam meg. Elraktam a tefefont és a mellettem várakozó Orionra néztem.
- Tudod Ori, egyes férfiak átlátszóbbak mint az frissen legyártott üvegek..
Megcirógattam a füleit, amikor is:
- Szívem! Mi az isten..?
Blitz irányába kaptam a fejemet, és már indultam is hogy behozhassam a lemaradásomat.
- Most vagy nem bíztok meg bennünk eléggé és helyettünk egymással beszélitek meg a nyűgjeiteket, vagy..
- Vagy csak simán meg szerettünk volna titeket kímélni a nők nagy problémáitól.. - vetettem közbe, mire Blitz csak elmosolyodva sóhajtott.
- Te engem sohasem fogsz terhelni semmivel sem.. Hova gondolsz?
Magához ölelt mielőtt még bármi mást is szólhattam volna. Fél szemmel láttam ahogyan a pacik értetlenül néznek le miránk, aztán végül rövidesen ők is elkezdték megtalálni a közös hangot. Orion bár nehezebben adta be a maga derekát, Cambridge meglehetősen kitartónak bizonyult. Addig szórakozott a csajszikánmal míg nem végül az egy hangos fújtatással nem jelezte hogy mostmár aztán ténylegesen elég lesz Cam.
- Ki fogom egyszer dobni azt a rohadt telefont.. indultunk meg végül már teljesen egymás mellett, oldalainkon a lovainkkal - Aztán pedig felkeresem azt a bizonyos titkos hódolódat és megtanítok egynéhány dolgot..
Ha tudtad volna, Blitzo drágám.. Ha tudtad volna ki is az..
- Miféle titkos hódolóról beszélsz te életem?
- Azt szeretném én is tudni.. - kekeckedett velem tovább, mely bár valóban csak viccnek volt szánva, nekem egy pillanara sikerült még ennek ellenére is elbizonytalanodnom. Tudhat valamit amit én még csak nem is sejtek..? - ötlöttem ki. Ám hamarosan kiderült hogy tévedek.
- Megkérdezném tőle például hogy pontosan milyen érzés is másodrendűnek lenni egy olyan nőnek az életében mint amilyen te vagy..
Erre már nem tudtam megállni hogy ne mosolyodjak el én nagam is. Feltétekezem Fizz maga sem akarhatott volna Blitzel olyan szívesen tárgyalni, éppen elég volt neki már csak a gondolat is hogy kivel is töltöm én pontosan az aznapot. A féltékeny második.. Ismerős helyzet, nem igaz?
- Na és mire tippelsz, milyen lehet?
- Szar - vágta rá nemes egyszerűséggel - Én ha más helyében volnék és tudnám hogy soha még csak egyetlen ujjal sem érhetek tehozzád.. Asszem' felhúznám magamat egy jókora diófára.
Felnevettem miközben a műanyag palával befedett terület alól kiérve átadtam a stafétabotot Blitznek.
- És az nem jutna eszedbe hogy én esetleg egy hízelgő kis kurva vagyok, és talán mégis lehetne nálam esélyed..?
- Hát ha én lennék másnak a helyében és más lenne most itt veled akkor biztosra venném hogy van. De most komolyan, ki tudna ellenállni ennek a testnek?
Kihúzva magát láthatóvá váltak a karjaiban megfeszülő al-és felkarizmok, miközben derekán a farmer úgy megfeszült hogy még pislogni is elfelejtettem hirtelen. Dögösen vagy macsó apukám..
- Egós pöcs.. - fontam össze karjaimat "nagy duzzogva" magam előtt, miközben tekintetemet a lábaimra szegeztem. Ruhámon a cigi által kiégetett lyuk az továbbra is ott sötétlett komoran és egyhangúan.
- És ez szerinted hátrány?
Mivel nem voltam hajlandó magamtól reagálni az állam alá helyezve kezét lassan maga felé fordította a fejemet, így már kénytelen voltam ránézni.
- Hátránynak gondolod, baby?
- Még csak az kéne.. - hebegtem lányos zavaromban amiért csakis az engem pásztázó szertelen tekintete volt vonható felelősségre - Maradj mindig ugyanilyen, kérlek..
És csókolóztunk.