A főnököm a szeretőm [Blitz x OC]

Az ajánlat

Megállva a fémajtók között lassan megfordultam, majd hátamat a hideg falnak támasztva végigkémleltem a meglehetősen hosszúra nyúló folyosón..
Az iroda ajtaja nagyjából olyan középtájt helyezkedhetett el, így onnan nézve egészen aprócskának látszott az I.M.P ajtaja.. Pontosan úgy mint ahogyan a vele szemben lévő helyiségé is, ahol az a bizonyos kurva is tartózkodott Blitz szavaival élve. Eszembe jutott, hogy milyen rendellenes is volt valójában az amit az a csajszi ott leművelt.. Felvennének egy kiüresedett posztra anélkül hogy bármilyen adatomat is átnéznék, netalán leellenőriznék..?
Jobban végiggondolva másdoszorra már nem is hangzott az olyan nagyon nagy hülyeségnek amit Blitz mondott végül minderre.. Hogy céljául választhatta azt hogy esetlegesen az I.M.P - hez érkező leendő kuncsaftokat bevonhassa a saját hatáskörébe, hátrányba juttatva ezzel a konkurenciául szolgáló vállalatot, azaz Blitzéket.. Mindebből kiindulva pedig már rögtön nem is tűnt az annyira véletlennek hogy pont akkor jött ki azon az ajtón amikor én a szemben lévő vállalathoz közelítettem.. Mi a fene, ez a ringyó az ablakból figyeli hogy mikor kerül újabb "áldozat" a látóhatárra..?
Nem volt már több időm a témát tovább boncolgatni, meghallottam ugyanis a folyosó falairól visszaverődő visszhangot, ajtó nyitódás és végül csukódás.. Blitz alakja tempósan kezdett el felém közelíteni, mire én sem gondolkodtam tovább túl sokáig. Néhány lépést megtéve "siettem elébe", mire ő immáron levetkőzve gátlásait meglehetősen pimasz módra elvigyorodott.
- A pillanat, amelyre mindketten annyira vártunk.. - jelentette ki egy tökéletesen hangzó kacér hangnemmel, majd a következő pillanatban már a karjaiban is találhattam magam - csak te és én, hercegnőm..
- Csak lassan a testtel..! - toltam el őt meglehet egy kissé akaratosan magamtól, hogy tovább borzolhassam a kitörni készülő kedélyeket - itt bármikor megláthatnak..
- Na és aztán kit izgat az, hah? - villantotta meg azt a tipikusan csábos Blitz-es mosolyát aminek én egyszerűen képtelen vagyok ellenállni..
Mondtam már hogy baszottul érti a dolgát ? :)
- Azt a luvnyát a szomszédodból, talán.. - gondolkoztam el úgy mint aki ténylegesen fontolóra veszi hogy belemegy-e a kis játékába, Blitz azonban ezt nem hagyva kezei közé szorította az államat, majd a szemmebe nézve így szólt:
- Magasról leszarom hogy mit gondol az a kibaszott ringyó, érted? - némán pislogtam rá, mire tovább fojtatta - Nekem csak te kellesz.
Választ nem várva húzódott hozzám közelebb, majd nyelvével behatolást kérve megvárta hogy én végül feladva az ellenállást megadjam azt a számára..
Oh anyám, az a száj.. És az a nyelv.. Te jó ég, tüzes pokol de mennyei is volt..
Mintha egyszeriben csak egy álomba csöppentem volna, egy valóságos kánaánba..
- Csodálatos vagy..! - suttogta egy pillanatra elhúzódva tőlem, majd megismételve az előbbi procedúrát egy újabb csókrohammal ajándékozott meg engem.
- Mennünk kellene.. - mosolyodtam el mindeközben, bár beszélni aligha tudtam normálisan. Erre ő csak simán megragadta a csuklómat, majd maga után rántva elhúzott egészen a liftek bejáratáig. Megnyomta a gombot, majd ismét betámadta az ajkaimat..
Hallottam ahogyan a motor felmorajlik, majd a lift lassan de biztosan megindul egy fentebbi emeletről lefele miértünk. Ám ennél mélyebben nem tudtam a témával foglalkozni, volt ugyanis egy személy aki akkor mindennél és mindenkinél érdekesebb volt, és akivel a csók minden addiginál élvezetesebbnek bizonyult..
- Jól van mostmár álljál le.. - kuncogtam fel egyszeriben ahogyan a lift lefékezve kitárult előttünk. Beszállva a klausztrofóbiások számára rémálmokat okozóan szűkös kis térbe megvártam hogy Blitz benyomja a földszinthez tartozó kis
gombocskát, majd alighogy az ajtók behúzódtak máris újabb hadjáratba kezdett bele..
- Elég lesz.. - nevettem fel miközben ő nyakamba belepuszilva szintúgy elmosolyodott.
- Olyan hogy elég nem létezik.. Többre van szükségem belőled Amy..!
Mozdulni sem tudtam, testével az én testemnek feszülve ott tartott a lift falánál amire én valahogy csak méginkább bevadultam.. Egyszerűen meg akartam veszni, ahogyan fél kezével a nyakamon végigsimítva eljutott egészen a felkarom közepéig.
Úgy döntöttem hogy tüntető jelleggel nem fogom hagyni hogy több csókot lophasson tőlem, kaján vigyorral néztem a vágytól tüzesen villogó szempárba.
- Nem lesz ez egy kicsit túlzottan is korai, Blitzo ?
(úgy döntöttem nem tágítok és továbbra is meghagyom az o-t a nevében)
- Soha..
A lift remegve lassított le ahogyan elértük a földszintet.
- Na jó mostmár tényleg állj le - toltam őt el ismételten magamtól, miközben élvezettel figyeltem az arcára kirajzolódó dacos duzzogást amiért nem folytathatta tovább mindazt amit ő nagy serényen elkezdett még odafent a 8. emeleti folyosón. 
- Tudd hogy ezt nem úszod meg ennyivel.. - mutatott rám egy meglehetősen fenyegető arckifejezésre váltva, melyre én csak egy 'na persze' mosollyal válaszoltam.
- Sajnálom, de ezennel a játékidőt lezártnak tekintem.. - sétáltam ki szándékosan őelőtte a lépteim alatt megnyikorduló liftből, mire ő egy kisebb sokkot követően rögtön azonnal a nyomomba is eredt.
- Ki mondta hogy itt te vagy a főnök, mi? - kapott el hátulról a derekamnál fogva, mire én hátrafordulva csak ennyit fűztem ehhez hozzá:
- Édes drága egyetlen Blitzem.. Egy dolog felett sikerült azért mégiscsak elsiklanod. Én nem vagyok ugyanis az alkalmazottad, ha nem tudnád..
- Na és mi lenne ha én azt mondanám hogy.. Fel vagy véve.
- Nagyon humoros vagy de..
Aztán hirtelen leesett. Lesokkolva torpantam meg a kijárat előtt szinte majdnem közvetlenül, mire ő elégedetten nézett végig rajtam.
- Várj, te most.. Te most állást ajánlottál nekem..?
- Naná! Miért ne? Egyébként is elkélne egy segítő kéz a.. papírjaim rendezésében.. - simított lassan végig az arcomon ugyanazzal az borzalmasan finom mozdulatával amit annyiszor alkalmazott már csak az addigiakban is rajtam.
Megborzongva helyeztem kezemet az arcomra, rá az ő kézfejére.
- Honnan veszed hogy munkáltatóra van egyáltalán szükségem ? - tettem fel csak amolyan általánosan a kérdést miközben ismételten el akartam indulni, ám ő még egyszer visszahúzott egy újabb csók reményében.
- Őszintén? Fogalmam sincs. Azt ellenben biztosra tudom mondani hogy nálunk abszolút jó helyed lenne.. - a mondat végére kibuktak belőle valós érzelmei, tudtam hogy a közelségem kell neki, hogy a napjait velem tölthesse el.
- Hát nem is tudom.. Nem lenne ez egy nagyon picikét ésszerűtlen döntés ? - billentettem egy nagyon kicsit oldalra a fejemet a kívánt hatás fokozásának érdekében - Csak bezavarnék a csapatodban uralkodó egyensúlyba.. Egyébként is.. Én halandó vagyok, ti pedig impek.. Hogy néznék én ki köztetek ?
Hiába, tudtam hogy a kimondott érveim nála abban az állapotában abszolút de süket fülekre találnak.
- Tökéletesen ! - ölelt magához olyasformán mint a legjobb haverok szokták csinálni - Holnap reggel érted megyek, megírjuk a szerződést és kész!
Egy pillanatra elmerengtem, mire ő finoman megragadva az államat maga felé fordította a fejemet.
- Te hozzám tartozol. Hozzánk. Az I.M.P-hez.
- Oké oké, legyen neked gyereknap, benne vagyok.. - adtam meg magamat végleg mire ő kihasználva az alkalmat rögvest meg is csókolt, és mire észbe kaptam, már meg is szegtem a korábban emlegetett ígéretemet miszerint nincs több csók az elkövetkezendő néhány percben.
Ekkor éreztem meg telefonom rezzenését a farmerem zsebében, én azonban akkor speciel egyáltalán nem törődtem vele..
Magamhoz szorítottam őt és keményen megbüntettem az iménti engedetlenségéért..

- Na és most pedig tűnjünk innen.. - sétáltam el mellette úgy hogy a kezünk "véletlenül" pont összeérjen - még a végén valóban szemet szúrunk valakinek..
- Ugyan kinek? - indult el utánam hogy beérhessen - Hidd el hogy a sarki döglött kutyát sem érdekli az hogy mi van a másikkal..
- Jaj ugyan már, tudod hogy értem..
- Nem, őszintén szólva ötletem sincs - mosolyodott el abszolút de pimaszul ismét, majd kinyitva előttem az ajtót megvárta hogy kimenjek.
- Micsoda úriember.. - forgattam meg a szemeimet nagy somolyogva - ennyire azért nem ér magunkat megjátszani..
- Ez merő ostobaság.. Egy imp is tud olyan illemtudó lenni mint azok a faszfej nemesek, csak hogy tisztázzuk..
- Mondta bárki is ennek az ellenkezőjét ? - löktem meg a vállát, mire ő csak előkapva slusszkulcsát csak így oldalvást rám pillantott.
- Nem.. - megnyomva azt kioldotta a furgonján lévő zárat - de nem is tagadtad..
- Menj a francba - nevettem el végül magam, majd rámutattam a kocsijára - ezzel megyünk ?