Veled minden tűzijáték...2/2[Fred Weasley ff.]

251. fejezet

Nem érdekelt, hogy mi lehet abban a rózsaszín levélben és ahelyett, hogy Bimba professzor szobájába mentem, inkább egyenesen az üvegházakat választottam. Bimbának ha órája volt, ha nem, ő akkor is a növényei között volt megtalálható.

-Jó napot Bimba professzor!- köszöntöm a tanárnőt, akit sikeresen meg is találtam a hármas üvegházban.

Ő nagyot ugorva bújt ki egy hatalmas levél alól, majd értetlenül, meglepetten pislogott rám.

-Dankworth- néz rám rosszallóan.- Neked nem órán kellene lenned?

-Levele érkezett tanárnőnek- emelem fel két ujjam között a kis tekercset.

Bimba tanárnő szétszórtan pillantott a kezemben lévő tárgyra. Mikor realizálta a helyzetet gyorsan kirázta a hajából a földet és levette szintén földes, saras kesztyűit. Gyanakodva nyitotta fel a pálcájával a kis tekercset, amit gondosan megfigyelt, illetve elolvasott.

-Itt az áll, hogy büntetőmunkát kell végeznie e hét minden napján, holnapi kezdéssel- pillantott fel rám a pergamenből Bimba.

-Legalább pontot nem vont le a házunktól- vonok vállat egyszerűen.

-Ki küldött ide?- kérdezte értetlenül a pufók asszony. Hajából még mindig potyogott a föld, illetve tele volt levelekkel is a süvege alatt.

-Umbridge professzor.

-Jó, legalább nem próbálsz hazudni- pillant le a levél aljára, ahol valószínűleg az említett rózsaszín démon neve állt.- És igaz ez, ami ide le van írva?

-Attól függ mi áll a levélben- próbálom visszafojtani mosolyomat.

-Igaz, hogy kiabált Umbridge professzorral?

Elgondolkodva fogtam meg az államat.

-Előfordulhatott, hogy nem figyeltem a hangerőmre.

-És igaz az, hogy a szemébe mondta, hogy hazudik?

-Muszáj volt- emeltem fel a kezeimet, mintha nem is tehetnék semmiről.

-Igaz az, hogy a padhoz vágta a tankönyvét, amit még csak hajlandó se volt kinyitni?

-Na, ez sértés!- hördültem fel azonnal.- Esküszöm kinyitottam!... Aztán a padhoz vágtam.

Bimba professzor elgondolkodva nézett rám.

-Ja, igen!- jutott hirtelen eszembe.- A szék és ajtócsapkodást már nem tudta leírni, mert akkor már kifelé mentem a teremből.

-Ha Minnie ezt meghallja, el lesz ragadtatva- mosolyodik el cinkosan Bimba professzor. Nekem pedig leesik az állam.

-Tessék?- kérdezek vissza döbbenten.

-Vigyázzon, Dankworth- hajol hozzám közelebb a házvezetőm, hogy halkabban szóljon hozzám. Bár itt lényegében csak a növények hallgathattak volna ki minket.- Dolores Umbridge sokkal veszélyesebb lehet, mint amilyennek tetteti magát. És mivel a minisztériumból jött, a keze hosszabbra is elnyúlik, minthogy egy kis pontlevonás vagy büntetőmunka.

 Elgondolkodva néztem le a tanáromra, aki eddig még soha nem mondott senkiről sem egyetlen rossz szót sem. És tudtam, hogy ez nála jelenleg most hatalmas káromlásnak hangzott, ahogy Umbridget szidta, tehát szavai súlyát is így mérlegeltem.

-Tehát azt mondja húzzam meg magam és hagyjam, hogy mindenkinek hazudjon, illetve zsarnokoskodjon fölöttünk?- kérdezem ugyan olyan halkan, mint ahogy Bimba beszélt hozzám.

-Muszáj- bólint komoran.- Maga egy túlságosan is okos diák, Dankworth. Tudom, hogy nem tudja majd annyiban hagyni ezt, de próbálja meg, kérem!