Veled minden tűzijáték...2/2[Fred Weasley ff.]

280. fejezet

Ahhoz képest, hogy mennyire álmos voltam, végül nem aludtam olyan sokat. 

Mikor felébredtem a nyári nap melege tűzött be az ablakon, kellemesen cirógatva az arcomat. Először értetlenül fordultam körbe, hogy mégis hol vagyok,de aztán hamar fejbevágott a felismerés, hogy nincs semmi gond, biztonságban vagyok.

Kikelve az ágyból megállapítottam, hogy még csak nemrég múlt el dél, úgyhogy előttem az egész délután. 

Először a konyhába mentem, ahol felmérve a helyzetet rájöttem, hogy itt valóban atomkatasztrófa történt. A hűtőbe benézve pedig azt is láttam, hogy tényleg lehet benne valami radioaktív a leghátuljában. 

Fintorogva körbe néztem és rájöttem, hogy mielőtt ennék valamit, helyre kell tennem a konyhát. Ebben a kupiban még csak egy serpenyőt sem tudtam megtalálni!

Úgyhogy nekiálltam elmosogatni, hogy rendbe tegyem a mosogató részt és a konyhapult többi részét is felszabadítsam. Lassacskán sikerült rendet rakni és felfedeni, hogy mi hol van a konyhába. A kezdeti állapothoz képest csillogott-villogott az egész, csupán már csak a hűtő maradt hátra. Azt viszont evés után hagytam, mert már azt sem tudtam megmondani, hogy mikor ettem utoljára. Tehát pár tükörtojás után jöhetett a hűtő kipucolása, ami alatt majdnem visszaköszönt a megevett tojás, de végül csak kitisztítottam. Össze is írtam egy listát, hogy mit kell beszereznem egy boltból, hogy feltöltsem a készülék üres terét.

A konyha után benéztem a fürdőbe. Vagy legalábbis be szerettem volna nézni. Csakhogy még csak az ajtó se nyílt ki, valami úgy eltorlaszolta belülről. Nagy nehezen becsusszantam az ajtó résén és természetesen egy halom ruhával találtam szemben magam. A szememet forgatva kezdtem őket szelektálni, hogy aztán a mosógépbe rakjam őket. Hihetetlen, hogy egy hónapja itt laknak már és valószínűleg még csak egyszer sem ment a mosógép!

Jó pár mosásnyi ruha ígérkezett ebből, ruhaszárítójuk viszont nem volt. Tehát a lista étel mellé felkerült egy egyszerű ruhaszárító állvány, illetve többféle tisztítószer, na meg vasaló, vasalódeszka, pár új étkészlet, evőeszköz, poharak, új szőnyeg, és tárgyak, amikkel othonosabbá lehet tenni egy lakást.

-Szörnyű ez a két fiú- fújtatok elképedve, ahogy végignézem a hosszú listámat. 

El sem tudom képzelni, hogy hogy éltek eddig ilyen alap dolgok nélkül.

A pulcsiban, amiben aludtam, egyenesen megindultam a szobámba, hogy összeszedjem a pénzemet, mert hatalmas kiadások következtek most. Így, hogy hónapokig a fiúkkal fogok élni, egyértelmű, hogy nekem is be kell szállnom a lakás alapvető dolgaiba, úgyhogy indulhattam is vásárolni. 

Rövid hajamat csak megfésültem és már mentem is ki a lakásból, hogy a bolton keresztül sietve, átvágva az utcán és végül a Foltozott Üstön visszajussak a mugli világba.

A boltban elképesztő forgalom volt. Alig bírtam lejutni a lépcsőkön a hatalmas kavalkádban, és amikor végre az ajtó előtt voltam már szinte, valaki megállított.

-Hová-hová, kisasszony?

-Szerinted?- fordulok vissza Fredhez unott képpel.- Van egy kis elintéznivaló dolgom. Amit ti nem intéztetek el úgy... nagyjából egy hónap alatt.

-Nem-nem- vágta rá ellenkezve, és elhúzott a tömegből, hogy az emberek ne minket figyeljenek árgus szemekkel.- Ez nem a te dolgod! Egyáltalán nincs szükség arra, hogy helyettünk intézkedj, te csak pihenj!

-Fred- nézek fel rá a fejemet ingatva.- Ugye te se hitted el, hogy hónapokig itt élek majd veletek és nem csinálok semmit? Mert akkor jó hülye vagy mégiscsak. Nem egy vendég vagyok itt tudtommal, hanem a lakótársatok. A ti dolgotok úgy az enyém is, ahogy az enyém a tiétek. És ha azt mondom, hogy márpedig fel kell újítani azt a koszfészket, amit ti lakásnak hívtok, akkor az úgy is van.