A tanulás mellett kifizetődő volt végre a hoppanálásra szánt órák, ugyanis végre valahára kirakták a vizsga időpontját. Egyik este a hírdetőfalon volt, mint újdonság, amit rögtön megnéztünk, és egy izgatott sikkantás lett a vége. Tehát áprilisban végre vizsgázhattam.
Bennem egy percig sem volt kétely, hogy sikerülni fog-e. Órákon jól teljesítettem, hiába telt sok erőfeszítésbe eleinte, de végül megtanultam hoppanálni. Már csak azért is, mert teljeséggel szégyentelen hír lett volna, hogy az ikrek egy csettintésre megtanultak hoppanálni, én pedug nem. Egy életre se mostam volna le ezt magamról...
Előérzeteim beválltak, úgyhogy áprilisban hivatalosan is megszereztem a hoppanálási engedélyem, amire már iszonyatosan régen vágytam. Hisz mégiscsak... ez így sokkal gyorsabb, mint seprűvel, vagy bármi mással.
Rajtam kívül még Zacharias tudott csak sikeres vizsgát tenni. Ernienek a kora miatt később szabad csak vizsgáznia, mert még pont nem töltötte be a tizenhetet, Justin elhagyta vizsgán a fél kezét és lábát, Susan pedig annyira megijedt ettől, hogy ő már nem is mert hoppanálni. Úgyhogy mindannyian egyszerre fognak majd vizsgázni, a következő turnussal. Mi pedig titkon Zachariassal nagyon örültünk, hogy elsőre meglett az egész...
Ezek után már csak annyi maradt, hogy készüljünk az év végi vizsgáinkra. Ránk már nem várt több kviddics meccs sem, hisz az utolsó az a Griffendél és Hollóhát között fog lejátszódni május végén.
És ha azt hinné az ember, hogy az idúő vontatott és alig akar haladni... Akkor ezen a ponton talán most tudnék vele vitatkozni. Ugyanis úgy elrepült tanulással az egész márciusom, áprilisom és májusom, hogy szó szerint már május végén voltunk, a vizsgáink előtt. Ja, és persze az utolsó kviddics meccs előtt.
Pont az utolsó pillanatban kellett a Griffendélnek ismét variálnia, az indokot nem tudom, azt viszont igen, hogy most Harry nem tudott játszani. Úgyhogy a csapat felállása az úgy nézett ki, hogy Ron visszatért őrzői szerepébe, McLaggen hajtó lett, a fogó pedig nem más volt, mint Ginny. Ráadásul Cho ellen...
Természetesen már csak ezért is végignéztem a meccset, nem csak amiatt, mert amúgy is minden meccset végignézünk. De hogy Ginny, először fogóként, miközben Choval kell megküzdenie a cikeszért... Nem irigyeltem őt.
Végül viszont nem is lehettem volna a vörös lányra büszkébb. Megnyerték a meccset, mégis nemis akárhogy. A végső állás négyszátötven-száznegyven lett a Griffendél javára, amivel nem csak hihetetlenül leverték a Hollóhátat, de ezzel megnyerték a kviddics kupát is. Csapatunk sajnálta kicsikét, hogy idén is lecsúsztunk az első helyről, viszont szerettük annyira a Griffendélt, hogy őszinte szívvel tudtunk nekik örülni és gratulálni. Ginnynek duplán is, hisz a lány konkrtéan a fogadott húgom.
A showt végül viszont nem a Griffendél győzelme, vagy a kviddics kupa újbóli elnyerése vitte el. Hanem a hír, ami futótűzként terjedt szét utána, szinte másodpercek alatt.
Miszerint Harry Potter, közönség előtt, nem tördőve senkivel és a véleményükkel sem, egyszerűen csak megcsókolta Ginnyt.
Biztos voltam benne, hogy ha terjedtek volna ilyen gyorsan a hírek, mint már túlkreált pletykák, akkor ezt Ginnytől hallottam volna először személyesen. Természetesen végül tőle is meghallgathattam, hogy hogy történt, ami már a valós események voltak. És nem a pletykák, miszerint Harry üvöltve széttépte magán a felsőjét, ezzel felfedve hippogriff tetoválását a mellkasán és ordítva rohant oda a lányhoz, hogy ,,SZERETLEK GINNY!".
A valóságban mindössze egy csók történt, amivel annyi elrejtett érzelem lett felfedve, hogy azt vettem észre, irígy vagyok.
Már hogy is ne lettem volna az? Irígylésre méltő szerelmi történet bontakozik kifelé kettejük között évek óta, és ez most még csak a kezdet. Legalábbis... egy újabb kezdet. Ugyanis Ginny kiskora óta odáig van Harryért, először is csak egy megszállott rajongóként, hogy ,,a nagy Harry Potter" és ehhez hasonlók. Persze, több száz varázsló ég még ebben a lázban, hisz ki ne hallott volna a sebhelyes fiú történetéről? Csakhogy Ginny a története egész ideje alatt mellette volt, mióta a Roxfortba jár Harry. Öszzebarátkozott a vörös lány bátyjával és onnantól kezdve már egy család voltak, a Weasley-k kedves befogadása miatt. Utána pedig kalandról kalandra ugráltak ők is, hol közösen, hol külön, a végén viszont mindig egymásra találtak.
YOU ARE READING
Veled minden tűzijáték...2/2[Fred Weasley ff.]
Fanfiction!A TÖRTÉNET OTT FOLYTATÓDIK, AHOL AZ ELSŐ ABBAMARADT, CSAK ELÉRTEM A MAXIMÁLIS FEJEZET SZÁMOT OTT, ÍGY ÚJ ,, KÖNYVET" KELLETT MIATTA CSINÁLNOM! Amikor az ember azt hinné, hogy a Roxfort önmagában is nehéz, akkor téved. Mert a legnehezebb Fred Weasle...