Mercy |sm| ✔️

75.rész

Szeptember 18.
-Kik vannak a váróterembe?-fogtam meg Shawn kezét.

-Akikkel megyünk az Egyesült Királyságba. Jó arcok. Velünk tartanak még pár koncerten a világtúrné alatt-magyarázott Shawn.

Az épületbe csendben haladtunk majd egy csapat rohamozta le Shawnt.Rajongók, riporterek. A testőrök a csomagokat pakolták így nem tudtak segíteni.

-Shawn!-kiabáltam Shawnnak de ellepték az emberek ők

-Maja!-nyújtotta kezét de nem értem el.

Leültem egy székre és megvártam míg feloszlik a csapat. Ott ültem egyedül a jeggyel és a telefonommal a kezembe. Egy hang csapta meg a fülem mire egyből felálltam. A bemondó mondta, hogy mindjárt indul a gépem. Azt hittem, hogy a testőrök felültek a gépre és a tömeg is eltűnt Shawnnal együtt. Gondoltam Shawn is épp most a gépre száll fel.

Ám nem így történt.

A jegyemet felmutattam amit kilyukasztottak majd kimentem a repülőhöz. Felszálltam.

A gép már indult de leültettek egy üres helyre felszállásig. Nem volt mit kezdenem, kb.15 percet ültem mikor láttam, hogy egy bácsi feláll és a mosdó irányába halad. Gondoltam most megkereshetem a testőröm meg Shawnt. Végigsétáltam a gépen és minden embert, ülőhelyet megnéztem de sehol senki. Nagyon megijedtem hisz csak 16 vagyok és egyedül vagyok egy repülőgépen.

Felnéztem a kis tévére amely a következőt írta ki:
×Induláspont:Fülöp-szigetek
×Úticél:München

Úristen én most Németország felé utazom egyedül, csereruha, pénz nélkül és egyetlen telefonom van amiről nem tudok hívni mert a repülőn vagyok.

Bekapcsoltam a WiFit és szerencsémre volt internet a repülőn. Shawn chatjére mentem ahol 31 üzenet és 20 nem fogadott hívást jelzett ki. Egyből felhívtam és sírva hallgattam ahogy a telefon kicseng.

📞
-Hol vagy?!-ordibált levegőért kapkodva Shawn. Hallottam benne az idegességet, a dühöt.

-Egy repülőn-szipogtam.

-Melyiken? Hová tart? Hol vagy Maja?!-ordibált velem Shawn.

-Mün...München.

-Egyik ismerősöm ott lakik, megkérem, hogy menjen érted a reptérre. Mi pedig még holnap találkozunk és elbeszélgetünk!-csapkodott a telefonon keresztül Shawn.

-Ne haragudj-mondtam halk hangon mire ő idegesen egy nagyot fújt.

-Vigyázz magadra. Maradj a reptéren és ne menj el csak ha az ismerősöm megy érted. Andreasnak hívják és nem tévesztheted el őt.

-Rendben-töröltem le könnyeim.

-Szia. És nagyon vigyázz magadra!-ordibált továbbra is majd kinyomta.

Egész repülőzés alatt csak azon gondolkodtam, hogy Shawn mennyire aggódhat, dühönget miattam. Tudom milyen mikor kiborul és az eléggé durva.

Életemben először kezdtem félni Shawntól.

A reptérre érve leszálltam majd csak a váróteremben kuporogtam a telefonomat szorongatva.

-Ön Maja Smith?-szólt egy mély férfi hang.

-I...Igen-nyögtem ki majd a férfire néztem.

-Andreas vagyok. Gyere elviszlek hozzám. Ha minden jól alakul Shawn még ma este ideér, mert kapott egy hamarabb induló gépet.

Ahogy Shawn mondta tényleg nem lehetett volna összetéveszteni senkivel. Piros ing és piros nadrág volt rajta. Fekete cipő, göndör haj és kerek szemüveg.

Hazavitt én pedig kicsit félve, idegesen ültem le egy székre. Az ujjaimat szétrágtam, nem ittam és nem ettem semmit. Közben pedig még a hányinger is rámjött és nem volt nálam a gyógyszer.

Mostmár két dolog miatt féltem: Shawntól és attól, hogy mi lesz a következménye annak, ha nem vettem be a gyógyszert.

Egész nap nem csináltam semmit. Andreas próbált velem szóbaállni de nem tudtam szólalni. Attól féltem, hogy Shawn mit fog tenni...

Már este 7 óra volt mikor az ajtón kopogtattak és egyből nyílt a kilincs még mielőtt Andreas annyit mondott volna:"Bújj be!"